Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1968 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

1. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 73, ÉVF. 1968. ÉV 7 tartozik munkaköri kötelességei közé, vagy munkaköri feladatain belül jelentős alkotói teljesítménynek minősül. A munköri kötelesség általában arra a tevékenységi körre terjed ki, amelynek ellátásával a dolgozó meg van bízva, pl. a hivatásszerűen műszaki fejlesztéssel foglal­kozó dolgozók körébe sorolt önálló tervezőnek, amenyr nyiben csak a termékek szerkezetének továbbfejlesztésé­vel, illetőleg új termékek kialakításával van megbízva, nem tartozik munkaköri kötelességei közé a termékek gyártástechnológiájának kidolgozásával, vagy az üzem­­szervezéssel kapcsolatos műszaki megoldások javasolása, mint ahogy az üzemszervezés területén foglalkoztatott dolgozónak sem lehet munkaköri kötelessége a szerkesz­téssel vagy technológiával kapcsolatos megoldások kidol­gozása. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a műszaki fej­lesztés szervezetén belül gyártmánycsoportok szerinti munkamegosztás van kialakítva, pl. egy vállalaton belül önálló kazánszerkesztő és daruszerkesztő osztály műkö­dik, a dolgozók munkaköri kötelessége csak az őt fog­lalkoztató osztály tevékenységi körére terjedhet ki. Így, pl. a kazánszerkesztőnek nem lehet munkaköri köteles­sége a daruszerkesztéssel kapcsolatos javaslat kidolgo­zása. Meghaladják a munkaköri kötelesség körét a vállalat tevékenységi körét egyáltalán nem érintő termékek, tech­nológiák, üzemszervezési megoldások kidolgozásával kap­csolatos javaslatok is. A munkaköri feladatok teljesítéseként kidolgozott meg­oldások közül az újítással szemben támasztott egyéb köve­telményeknek megfelelés esetén, újításként elismerhetők az olyan javaslatok, amelyek jelentős alkotó teljesítmény­nek minősülnek. A javaslat akkor tekinthető alkotó jellegűnek, ha ki­dolgozója a meglevő irodalmi és egyéb forrásokból me­rített ismereteken kívül saját elgondolásait is felhasz­nálja és a helyi sajátosságok figyelembevételével a hasz­nosítható vállalatnál közvetlenül felhasználhatóvá teszi. Az alkotó teljesítmény akkor tekinthető jelentősnek, ha a kidolgozott megoldás műszaki és gazdasági paraméterei a korábban ismert megoldásokhoz képest lényegesen job­bak és hasznosítása révén a vállalat jelentős előnyök­höz jut. II. IRÁNYELVEK A VÁLLALATI ÜJÍTASI SZABÁLYZAT KÉSZÍTÉSÉRE Az újítási jogszabály értelmében [15. § (1) bek.] az újítási javaslatok elbírálása és hasznosítása a vállalat vezetőjének hatáskörébe tartozik. A vezető köteles a vállalati szakszervezettel egyetértés­ben, jogszabályban meghatározott keretek között a jelen irányelvek figyelembevételével újítási szabályzatot készí­tem-Az újítási szabályzatban rendezni kell: — Az újítások bejelentésének, elbírálásának vállalati rendjét, valamint e tevékenységgel kapcsolatos fel­adatokat és hatásköröket. — A kísérleti és hasznosítási szerződések tartalmi és formai előírásait. — A hasznos eredmény megállapításának és mérésének módját, az adatok biztosításának, az eredmény mé­résének és ellenőrzésének rendjét, valamint az eh­hez kapcsolódó feladatokat és hatásköröket. — Az anyagi elismerés módját és rendjét. Ezen belül meg kell határozni a vállalatnál alkalmazásra ke­rülő elismerési formákat, az elismerés mértékének meghatározásánál figyelembe veendő alapelveket, az elismerés meghatározásának, kifizetésének és ellen­őrzésének rendjét. — Annak részletes szabályozását, hogy az adott válla­latnál milyen munkakörben foglalkoztatott dolgozók tartoznak a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozók körébe. — Az újítási ügyintézés ellenőrzésének a vállalaton be­lüli rendjét. — Az újítók részére kifizetett anyagi elismerés nyil­vánosságra hozatalának módja. Az újítási jogszabály nem írja elő kötelezően, de he­lyes, ha az újítási szabályzatban rendezik a következő kérdéseket is: — Az újítások nyilvántartásának rendjét — Az újítások viszonylagos újdonságának vállalati ér­telmezését — Az újításokkal kapcsolatos panaszok intézésének vál­lalati rendjét — Pályázatok, újítási feladattervek készítésének és ki­írásának rendjét — Az újítók erkölcsi elismerésével kapcsolatos tenni­valókat. 1. Az újítási javaslatok bejelentése A vállalati újítási szabályzatban meg kell jelölni, hogy az újítási javaslatokat a vállalat mely szervénél, hol, mikor és milyen formai kellékekkel ellátva lehet hasz­nosításra, vagy más vállalathoz történő bejelentés enge­délyezése végett benyújtani. Ahol a nyilvántartáshoz és elbíráláshoz szükséges adatok egységesítése végett célsze­rűen kialakított „újítási javaslat” nyomtatványt rendsze­resítenek ott a nyomtatvány használatára is utalni kell. 2. Az újítási javaslatok elbírálása Elbírálói jogkörök kialakítása Az újítási javaslatok elbírálása a vállalat vezetőjének hatáskörébe tartozik. Az újítási tevékenység hasznosításával és elismerésével kapcsolatos elbírálói feladatok Sokrétűsége szükségessé teheti e jogkör megosztását. A termelés szervezetétől és az újítási javaslatok szá­mától függően e jogkör megosztása zárt egységben és több gyáregységi szervezetben működő vállalatnál egy­aránt indokolt lehet. A jogkört meg lehet osztani: a) az újítási javaslatok hasznos eredményének érték­határától, b) a vállalat termelési szervezetének tagoltságától füg­gően, c) az „a” és „b” pontok kombinációjának alkalmazá­sával.

Next

/
Thumbnails
Contents