Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1968 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
12 SZABADALMI KÖZLÖNY 73. ÉVF. 1968. ÉV 1. szám. kába a kiváló műszaki és fizikai dolgozókat, újítókat és feltalálókat. A szakszervezeti bizottság aktívahálózata, az újító bizottság mint a szakszervezeti munkát segítő társadalmi munkabizottság, dolgozzék és segítse az ellenőrző és érdekvédelmi munkát, javaslatokat készítsen a szakszervezeti bizottság számára. A felelős gazdasági vezetővel a kapcsolatot a szakszervezeti bizottság, illetve annak megbízott tagja kell hogy tartsa, aki gondoskodik a szakszervezeti szervek határozatainak, állásfoglalásainak érvényesítéséről. A berlini Humboldt Egyetem II. nemzetközi szabadalomjogi szemináriuma — 1967. november A berlini Humboldt Egyetem Jogi Karának Feltalálói és Szerzői Jogi Intézete 1965 novemberében rendezte meg I. nemzetközi szabadalomjogi szemináriumát, amelynek témakörét „A találmányok nemzetközi oltalma a műszaki forradalom korában” cím határolta körül. A szeminárium sikere és az időközben bekövetkezett nemzetközi jogi fejlődés arra indította az intézet vezetőit, hogy 1967. november 19.-e és 25.-e között megrendezzék „A szabadalomjogi integráció és a Párizsi Uniós Egyezmény” cím alatt a II. nemzetközi szabadalomjogi szemináriumot. A szeminárium munkájában 26 országból vettek részt, főleg szabadalmi joggal foglalkozó tudósok és gyakorlati szakemberek. Az előadások négy napon, négy fő témakörben hangzottak el. Az első napon az integráció alapvető közgazdasági és gazdasági jogi problémáiról szóltak az előadások, (pl. az Európai Gazdasági Közösség lényege, a műszaki forradalom és a szabadalomjogi integráció). A második napon az integrált szabadalmi jogok és a Párizsi Uniós Egyezmény, a harmadik napon pedig a fejlődő országok és az integrált szabadalmi jogok téma köré csoportosultak az előadások. Az utolsó napon a különböző társadalmi rendszerű országoknak a Párizsi Uniós Egyezmény keretében történő együttműködését elemezték az előadók. Mint látható, az előadások meglehetősen széles témakörben mozogtak, úgyhogy részletes ismertetésükre nincs lehetőség. Ezért a következőkben csak főreferátum legfontosabb elvi megállapításainak ismertetésére szorítkozunk. A főreferátumot Dr. Hans Nathan professzor, a berlini Humboldt Egyetem Feltalálói és Szerzői Jogi Intézetének vezetője tartotta „A szabadalomjogi integráció és a Párizsi Uniós Egyezmény” cím alatt. Bevezetőként az előadó utalt arra, hogy a szabadalmi jog integrálására és nemzetközivé tételére irányuló törekvések egészen a világszabadalom létrehozására irányuló elképzelésekig mélyen gyökereznek a nemzetközi szabadalmi jog történetében. Már a Párizsi Uniós Egyezmény megalapítása idejében is egy világszabadalom létrehozása volt a nemzetközi tárgyalások központi témája és ez a terv azóta is többször felmerült. E jogtörténeti fejlődéstendenciát tükrözik vissza pl. — Az egykori Német Birodalom és Ausztria—Magyarország szabadalmi jogának egységesítését célzó tervezet. — A fasiszta Németország törekvése, hogy a szabadalmi jogokat „európaizálja” saját fennhatósága alatt. — Az Európa Tanács keretén belüli egységesítési törekvések. — Az Afrikai—Madagaszkárt Unió szabadalmi joga. — Az északi szabadalmi jogi tervezet. — Az Európai Gazdasági Közösség szabadalomjogára vonatkozó tervezet. A feltalálói jognak a KGST keretén belüli egységesítésére irányuló törekvések mutatják, hogy szocialista társadalmi-gazdasági viszonyok között is megkezdődik a feltalálói jog nemzetközivé tétele. Az utóbbi időben vált ismertté a BIRPI (Bureaux Internationaux Réunis pour la Protection de la Propriété Intellectuelle) tervezete, amely az azonos találmányok több országba történő bejelentésének és vizsgálatának megkönnyítésére irányul (Patent Cooperation Treaty). Ez a tervezet a szabadalmi jog nemzetközivé tételének gondolatát a különböző társadalmi rendszerű országok egymás mellett élésének figyelembevételével továbbfejleszti. Az előadó véleménye szerint a szabadalmi jogok integrálására és nemzetközivé tételére irányuló tendenciát az eddigiekben főként az egyes államok társadalmi-gazdasági szerkezete, a különböző államesoportosulások társadalmi és gazdasági fejlettségi foka és az államok közötti nyelvi és történelmi kapcsolatok határozták meg. Napjainkban a szabadalmi jogok nemzetközivé válása és integrálódása annak az objektív tendenciának a megnyilvánulási formája, hogy a tudomány, a technika, a termelés és a kereskedelem is nemzetközivé válik. E folyamat, amelynek hajtóereje a tudományos-technikai forradalom új problémákat vet fel az azonos és az eltérő társadalmigazdasági rendszerű államok viszonylatában egyaránt. Ilyen problémák adódhatnak pl. — az ún. termeléselőkészítő szféra (tudomány és kutatás) nemzetközi szakosításának növekvő jelentőségéből, — a természettudományi és műszaki kutatási, Ш. termelési nemzetközi együttműködés szükségességéből, — a műszaki-kutatási eredmények növekvő nemzetközi kereskedelméből, — a pénzügyi, anyagi és alkotói potenciál viszonylagos nemzeti korlátozottságából és az ebből következő munkamegosztási szükségletből. Mór e problémakomplexum felvázolása is mutatja — emelte ki az előadó —, hogy olyan megoldás szükséges, amely lehetővé teszi és elősegíti az államok világméretű együttműködését. A felvetett tervezetek közül nem mindegyik felel meg a szabadalmi jog terén ennék a szükségletnek. Ennek oka pl. a Közös Piacban egyesült magasan fejlett ipari államok tekintetében abban van, hogy ellentmondás áll fenn egyfelől a nemzetközivé tétel szükséglete, másfelől a versenyérdekek között. A szabadalmi jog terén e tényezők abban tükröződnek vissza, hogy ellentmondás áll fenn a világméretű együttműködés szükséglete és a csak meghatározott államok polgárai részére biztosított szupranacionális jogok között. Az előadó kihangsúlyozta, hogy a Párizsi Uniós Egyezmény fejlődése bizonyítja; az olyan elvek, mint — az egyetemlegesség elve, — az alaki viszonosságon alapuló belföldi jogegyenlőelve, — a külön egyezmény és a Párizsi Uniós Egyezmény elvei közötti összeegyeztethetőség elve, — az uniós elsőbbség kölcsönös biztosításának elve, erősítették az iparjogvédelmet a Párizsi Uniós Egyezmény tagállamaiban és ez az uniós tagállamok számának töret
