Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1963 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
2 SZABADALMI KÖZLÖNY, 68. ÉVF. 1963. ÉV 1. szám 6. cikk A védjegyhez fűződő jog nem zárja ki más szervezetek azon jogát, hogy a gazdasági forgalomban azonos vagy hasonló jelzést használjanak más termék- vagy szolgáltatási fajták megjelölésére. 7. cikk Valamely szervezet kérheti egy és ugyanazon jelzés oltalmát több termék- vagy szolgáltatási fajtára, ill. több különböző jelzés oltalmát egy és ugyanazon termék- vagy szolgáltatási fajtára. 8. cikk Jugoszláv szervezet valamely jelzés oltalmát külföldön csak akkor kérheti, ha előzetesen benyújtott Jugoszláviában egy e jelzés oltalmára irányuló kérelmet. 9. cikk A külföldi országok állampolgárai, a védjegyre vonatkozó jog és oltalmának elismerésével kapcsolatban, ugyanolyan jogokat élveznek, mint amilyent a jelen törvény a jugoszláv szervezeteknek engedélyez, amennyiben ez nemzetközi szerződésből, egyezményből, ill. a viszonosságból következik. Bizonytalanság esetén a viszonosságot annak kell bizonyítania, aki hivatkozik rá. 10. cikk A jelen törvény rendelkezéseit minden állampolgárra alkalmazzák az engedélyezett gazdasági tevékenységgel kapcsolatos jelzéseket és védjegyeket illetően. 2. A védjegyjog tartalma 11. cikk A védjegyjog tulajdonosának kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet a gazdasági forgalomban a termékekre vagy szolgáltatásokra használja. Az 1. bekezdésben említett jog magában foglalja a védjegytulajdonosnak azt a jogát is, hogy a védjegyet a csomagoláson és egyéb olyan eszközökön alkalmazza, amelyek a termékek vagy szolgáltatások forgalombahozatalával kapcsolatosak, úm. hirdetményeken, prospektusokon, katalógusokon, használati utasításokon, garancialeveleken, számlákon, levelezésen. 12. cikk A védjegy használata nem kötelező. Az áruforgalmi ügyekben illetékes szövetségi szerv a megfelelő szövetségi államigazgatási szervvel egyetértésben előírhatja, hogy bizonyos áru- vagy szolgáltatás fajta csak védjeggyel ellátva hozható forgalomba. 13. cikk A védjegyre vonatkozó jogot azon a napon szerzik meg, amikor a védjegyet az oltalmazott védjegyek lajstromába bejegyzik és attól a naptól kezdve hatályos, amelyen e jog elismerése iránt a kérvényt benyújtották. A védjegyre vonatkozó jog érvényes mindaddig, amíg a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően nem szűnik meg. 3. A védjegyjog átruházása 14. cikk A védjegyjog csak úgy ruházható át valamely másik szervezetre, ha egyidejűleg átruházzák a vállalatot vagy céget, ill. annak azt a részét, ahonnan a védjeggyel oltalmazott termékek vagy szolgáltatások származnak. Az engedményes szervezet a védjegyjogot az átruházásnak az oltalmazott védjegyek lajstromába való bejegyzése révén szerzi meg. 4. Licencia 15. cikk A védjegyjog tulajdonosa, szerződés révén, engedményezheti a védjegy használatára vonatkozó jogát egy másik szervezetre (szerződéses licencia). Csak írásba foglalt licenciaszerződés érvényes, annak tartalmaznia kell többek között: a védjegy használatáért fizetendő ellenszolgáltatás megállapításainak módját és összegét, a licencia időtartamát és terjedelmét, ezenkívül meg kell jelölni, hogy a licencia kizárólagos-e. . Az a szervezet, amely egy védjegy használati jogát ily módon megszerezte, azt csak akkor használhatja, ha biztosította a termékek vagy szolgáltatások ugyanazon minőségét és láthatóan és világosan ráírta a termékekre eredetüket — és amennyiben szolgáltatásokról van szó — a teljesítő szervezetet. 5. A védjegyjog megszűnése 16. cikk A védjegyjog megszűnik: 1. ha a tulajdonos írásban lemond a védjegyről, a lemondási nyilatkozat bejelentését követő napon, 2. ha az előírt illetéket nem fizetik be a meghatározott határidőn belül, az illeték fizetésére meghatározott határidő lejáratát követő napon, 3. ha a védjegytulajdonos szervezete vagy a magánkézműves műhelye megszűnik; azon a napon, amikor e szervezeteket nyilvántartó, ill. a magánkézművesek műhelyeit nyilvántartó lajstromba a törlést bejegyzik. Amennyiben a védjegyet törlik (39. cikk), azt úgy kell tekinteni, mintha sohasem létezett volna.
