Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1963 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY, 68. ÉVF. 1963. ÉV 3 Abban az esetben, ha a védjegyjog az 1. bekezdés 1. vagy 2. pontja értelmében szűnt meg, a védjegyjog régi tulajdonosának kizárólagos joga van arra, hogy a jog megszűnésének napjától számított három éven belül kérje, hogy a védjegyre vonatkozó jogát részesítsék ismét oltalomban ugyanazon termék- vagy szolgáltatásfajtákra nézve. 6. Az együttes védjegy 17. cikk Az a szervezet, amelynek tagjait közös üzleti érdekek fűzik össze, meghatározott jelzést, együttes védjegyként oltalmazhat annak érdekében, hogy tagjai számára jogot biztosítson arra, hogy a gazdasági forgalomban ilyen védjegyet alkalmazzanak termékeiken vagy szolgáltatásaikon. Az 1. bekezdés rendelkezéseit külföldi szervezetre is alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e vagy sem olyan vállalattal vagy céggel, amelyből az áruk vagy szolgáltatások származnak. 18. cikk Az együttes védjegy oltalmát kérő szervezetnek a védjegyről szabályzatot köteles becsatolni. Az együttes védjegy szabályzatának tartalmaznia kell a szervezet nevét, cégnevét vagy elnevezését, a szervezet célját, a képviseletre felhatalmazott szervek nevét vagy elnevezését, azokat a rendelkezéseket, amelyek meghatározzák, kik a szervezetnek azon tagjai, akiknek jogukban áll e védjegyet használniok és milyen feltételek mellett; nevezetesen a termékek vagy szolgáltatások minőségére vonatkozó feltételeket, a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket a védjegyjog megsértése esetén, végül a tagok jogsértő védjegy használatával kapcsolatos intézkedéseket és e használat j ogkö vetkezményeit. 19. cikk Az együttes védjegyet harmadik személyre átruházni nem lehet. 20. cikk A jelen törvény 39. cikkében említett, okokon kívül, az együttes védjegyet abban az esetben is törölni lehet, ha azt a szervezet alapcéljaival ellentétesen, Ш. az együttes védjegyre vonatkozó szabályzatba ütközően használják. Bármely érdekelt fél, s az ügyész is pert indíthat az együttes védjegy törlése céljából, ha a védjegyet' a szervezet alapcéljaival, ill. az együttes védjegyre vonatkozó szabályzattal ellentétesen használják. 21. cikk Az együttes védjegy, tulajdonos szervezete saját nevében kérheti azon károk megtérítését, amelyet valamely harmadik személy okozott egyik tagjának, az együttes védjegy meg nem engedett használata révén, feltéve, hogy e tagja azt nem kérte. MÁSODIK FEJEZET ELJÁRÁS 1. Hatáskör 22. cikk A védjegy joggal kapcsolatos kérvények elbírálása és más, a védjegyoltalommal kapcsolatos államigazgatási ügyek a Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak, kivéve, ha a jelen törvény más előírást tartalmaz. Az 1. bekezdésben említett eljárásban az általános államigazgatási törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve ha a jelen törvény más előírást tartalmaz. A Szabadalmi Hivatal határozatai ellen jogorvoslatnak nincsen helye, azonban e döntések ellen államigazgatási útra tartozó per indítható. A 3. bekezdés szerinti államigazgatási ügyek a Legfelsőbb Gazdasági Bíróság hatáskörébe tartoznak, amely az államigazgatási ügyek intézéséről szóló törvény rendelkezései szerint két bíróból és három ülnökbíróból álló tanácsban hozza ítéletét. A Legfelsőbb Gazdasági Bíróságnak a 4. bekezdés szerint hozott ítélete módosíthatja a Szabadalmi Hivatal határozatát. A Legfelsőbb Gazdasági Bíróságnak a Szabadalmi Hivatal htározatát módosító ítélete teljes egészében e határozat helyébe lép. 23. cikk A jelen törvény értelmében bírói hatáskörbe utalt perek és egyéb kérdések elbírálására első fokon a Legfelsőbb Gazdasági Bíróság illetékes, kivéve ha a jelen törvény ezzel ellenkező előírást tartalmaz. 2. A védjegyjog elismerésére irányuló kérelem 24. cikk A védjegyjog elismerésére irányuló eljárás a Szabadalmi Hivatalnál írásban beadott kérelemmel kezdődik. . Mindegyik jelzésnek védj egyenkénti elismeréséhez külön kérelem szükséges.
