Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1963 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG TÖRVÉNY A GYÁRI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI VÉDJEGYEKRŐL (1961. november 4.) ELSŐ FEJEZET ANYAGI JOGI RENDELKEZÉSEK Általános rendelkezések 4. amely olyan feliratokat vagy megjelöléseket 1. 1. cikk A gyári vagy kereskedelmi védjegy olyan jelzés, amelyet a gazdasági forgalomban hasz­nálnak vagy használni szándékoznak abból a célból, hogy valamely gazdasági szervezet, in­tézmény vagy más jogi személy (szervezet) ter­mékeit megkülönböztessék más szervezet azo­nos vagy hasonló termékeitől; e védjegyet a jelen törvény rendelkezései szerinti oltalom il­leti meg. A szolgáltatási védjegy olyan jelzés, amelyet valamely szolgáltató szervezet használ a gaz­dasági forgalomban, abból a célból, hogy meg­különböztesse szolgáltatásait más szervezet ál­tal nyújtott azonos vagy hasonló szolgáltatásai­tól; e védjegyet a jelen törvény rendelkezései szerint; oltalom illeti meg. 2. cikk Védjegyként oltalomban részesíthető minden olyan jelzés, amely alkalmas arra, hogy a gaz­dasági forgalomban a termékeket vagy szol­gáltatásokat megkülönböztesse, nevezetesen kép, szó, címke, felirat, számjegy vagy azok kom-, binációja. Annak elbírálásánál, hogy valamely jelzés al­­kalmas-e a terméknek vagy szolgáltatásoknak a gazdasági forgalomban való megkülönbözteté­sére, számba kell venni az összes körülménye­ket, és amennyiben a jelzést korábban e célra már alkalmazták, figyelembe kell venni a ko­rábbi használat időtartamát és terjedelmét. 3. cikk Nem részesíthető oltalomban mint védjegy a jelen törvény értelmében az a jelzés 1. amely nem alkalmas arra, hogy a terméke­ket vagy szolgáltatásokat a gazdasági for­galomban megkülönböztesse; 2. amely kizárólag az áru vagy szolgáltatás faját, annak rendeltetését, a gyártás idejét vagy módját, a minőséget, az árat, a meny­­nyiséget, a súlyt, helységnevet és a földrajzi eredetet jelöli meg; 3. amelyet a gazdasági forgalomban bizonyos meghatározott termék- vagy szolgáltatási fajták megjelölésére szokásosan használnak; foglal magában, amely a gazdasági forga­lomban megtévesztésre alkalmas, és különö­sen, amely tévedésbe ejtheti a fogyasztókat, ill. a szolgáltatások igénybevevőit, e termék vagy szolgáltatások eredetét vagy minőségét illetően; 5. amely a törvényt vagy a közerkölcsöt sérti; 6. kizárólag a hivatalos ellenőrzési vagy hite­lesítési jelből és jegyből, vagy ezeknek után­zataiból áll; 7. kizárólag a Vöröskeresztet, annak rövidítését vagy jelvényét tartalmazna; 8. amely azonos valamely más személy nevére ugyanazon árura vagy szolgáltatásra fenn­álló korábbi oltalmat élvező védjeggyel. Valamely személy képmása vagy neve, a nemzeti vagy közcímer, zászló vagy jelvény, továbbá ezek utánzatai, valamely ország, ill. nemzetközi kormányközi szervezet elnevezésé­nek rövidítése, csak e személy, Ц1. az ország vagy szervezet illetékes szervének hozzájárulá­sával oltalmazható védjegyként; valamely el­hunyt személy képmásának vagy nevének ese­tében, a házastárs, gyermek vagy szülő hozzá­járulása szükséges. 4. cikk Amennyiben a védjegy szavakból áll, az ol­talom kiterjed ezekre a leírott szavakra, füg­getlenül attól, hogy milyen betűjelekkel vagy színnel, vagy milyen módon ábrázolják azokat. 5. cikk A feliratokat vagy szavakat magában foglaló védjegyre vonatkozó jog nem zárja ki másnak azt a jogát, hogy ugyanilyen feliratokkal vagy szavakkal hozza forgalomba termékeit vagy szolgáltatásait, feltéve, hogy ezek a feliratok vagy szavak nevét, cégnevét vagy elnevezését jelentik és azokat nem rosszhiszeműen szerezte meg. Az, akinek valamely a védjegyre vonatkozó jog megszerzésére irányuló kérvény benyújtásá­nak pillanatában az oltalmazott védjeggyel azo­nos neve, cégneve vagy elnevezése volt, fel­szólalhat a védjegynek hasonló vagy azonos termékeken történő használati joga ellen, ki­véve, ha a védjegy tulajdonosának ugyanaz a neve, cégneve vagy elnevezése.

Next

/
Thumbnails
Contents