Szabadalmi Közlöny, 1961 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1961-12-01 / 12. szám
346 SZABADALMI KÖZLÖNY 66. ÈVF. 1961. ÉV 12:. szám —-ч ha a találmányi bejelentés vagy a szabadalom tulajdon- vagy haszonélvezeti joga átruházásának tudomásulvétele iránt előterjesztett beadványra bejelentésenként vagy szabadalmanként járó 200,— Ft illetéket nem rótták le, b) a védjegyeljárásban, ha a védjegy lajstromozása és megújítása iránti kérvényen a 200,— Ft illetéket nem rótták le, c) az ipari mintaügyekben, ha a lajstromozás iránt előterjesztett kérelmen a 40—80, illetőleg 120,— Ft illetéket nem rótták le. Említettük, hogy ha felhívás ellenére a fél nem pótol, a kérelmet el kell utasítani. Az OTH előtti, a szabadalomengedélyezési eljárásban azonban — korábbi különös jogszabályok alapján — eltérés van ettől az általános szabálytól. Ugyanis, ha a 110,— Ft bejelentési illetéket nem rótták le felhívás ellenére, akkor az ОТИ a találmányi bejelentést nem utasítja el, hanem a szabadalom engedélyezése iránti kérelmet „visszavontalak mondja ki.” A félnek a mulasztását ugyanis az OTH oly irányú szándéknak tékinti, hogy az eljárás folytatását a bejelentő nem kívánja. Ugyanez a helyzet, ha a leírás módosítását vagy az átruházás tudomásulvételét kérő beadványon nem róják le felhívás ellenére az illetéket. Ilyenkor az OTH az eredeti .leírás alapján folytatja le az eljárást, illetőleg az átruházást a szabadalmi .lajstromban nem jegyzi fel, mert a mulasztásból azt vélelmezi, hogy a fél a kérelemtől elállott. A b) és c) pontban' ismertetett esetekben azonban az OTH az általános szabályt alkalmazza és ha a fél nem rója le pótlólag az illetéket, a kérelmet elutasítja. A Polgári Perrendtartás 237. §-a értelmében, ha a fél a fellebbezési illetéket felhívás ellenére sem, vagy csak hiányosan rótta le, az elsőfokú bíróság a fellebbezést nem utasíthatja el, hanem köteles azt a fellebbezési bírósághoz hiányosan is felterjeszteni. A 239. § szerint a másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ennek megfelelően [95. § (2) bek.] a fellebezést az illetékhiány miatt a másodfokú bíróság fogja : elutasítani. ad 2. Az 1. pontban fel nem sorolt illetékek lerovásának elmulasztása esetén nincs helye hiánypótlásnak, hanem a kérelmet érdemben kell elbírálni és az illetékhiányról hivatalos leletet kell készíteni. A leletezésnek az a következménye, hogy a megállapított illetéken felül ennek 100%-át bírság címén szabja ki az illetéket kiszabó hivatal. Az OTH a következő esetekben készít hivatalos leletet: a) a szabadalmi eljárásban — ha a harmadik halasztási kérelemre az 50,— Ft, a negyedik és a további halasz■ tást kérő beadványra pedig a 100—100,—* 4 Ft illetéket nem rótták le;' — ha az engédélyezési eljárás befejezése után benyújtott ’kérvényen az általános tételű (10,— Ft-os) eljárási illetéket, például a megadott szabadalom tulajdonosának lakcímében 'történő változás, képviselőváltozás, képviseletről lemondás stb., nem rótták le; b) a védjegyeljárásban. ha — a védjegy átírása iránti kérelmen a 200,— Ft, — '-— a védjegy módosítása iránti kérelmen az 50,— Ft, — 1 — a törlés iránti kérvényen a 25,— Ft-osilletéket nem rótták le; c) az ipari mintaügyekben, ha a lajstromozást követően átruházást vagy törlést kérnek és a beadványon a 10,— Ft-os általános tételű eljárási illetéket nem rótták le; d) a szerzői jogi eljárásban, ha a szerzői jog beiktatása iránt előterjesztett kérelmen az 50,— Ft-ot nem rótták le; e) okirati illetékköteles okirat benyújtása esetén az előírt illetéket, például ha — a meghatalmazáson a 10,— Ft-os illetéket, — elsőbbségi okiraton > vagy származási bizonylaton a 10,— Ft-os illetéket, — a2 átruházási okiraton a 3%-os illetéket (ipari tulajdonjog átruházása esetén legalább 100.— Ft, a még meg nem szerzett ipari tulajdonjogra vonatkozó igény átruházása esetén legalább 30,— Ft) nem rótták le. Az iparjogvédelmi illetékek és illetékrendelkezések részletes ismertetésére véleményünk szerint szükség volt, mert — mint a bevezetésben említettük — a terület igen kevéssé ismert, s a rendelkezések be nem tartása, az illetékek kellő mértékben és kellő időbeni lerovásának elmulasztása egyes esetekben jogvesztést (pl. a szabadalom érvényének megszűnését), más esetekben leletezést (bírságolást), azokban az esetekben pedig, amikor a mulasztást pótolni kell, az eljárás elhúzódását eredményezi. Ezért helyes, ha az iparjogvédelmi ügyekkel foglalkozó dolgozók, de az iparjogvédelmi ügyekben érdekelt magánfelek is tanulmányozzák az illetékekre vonatkozó jogszabályokat, mert a népgazdaság hasznát szolgálják, a magánfelek pedig saját károsodásukat előzik meg. Dr. Almay György *
