Szabadalmi Közlöny, 1948 (53. évfolyam, 1-24. szám)

1948-06-01 / 11. szám

Budapest, 1948. június i. Budapest, ie 1 Juin 191,8 11. szám. No. 11. Lili. évfolyam. 53-me Année SZABADALMI KÖZLÖNY A MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA KÖZLEMÉNYEK AZ IPARI TULAJDONJOG (SZABADALOM, VÉDJEGY, MUSTRA STB.) ÉS A SZERZŐI JOG KÖRÉBŐL . BULLETIN DES BREVETS JOURNAL OFFICIEL OE LA COUR HONGROISE DES BREVETS, RAPPORTS SUR LE DROIT DE PROPRIÉTÉ INDUSTRIELLE (BREVETS, MARQUES DE FABRIQUE, MODELES ETC.) ET SUR LE DROIT 0 AUTEUR Le ..Szabadalmi Közlöny'* parait le 1-er et le 15 de chaque mois, en cas de jour de fête le jour ouvrable prochain. — Prière de notifier le changement d’adresse, à la Kédaetiou du Bulletin. - Adresse postale de la Cour Hongroise des Brevets Budapest 5. Case postale 123. À Magyar Szabadalmi Bíróság székhelye: Budapest, V., Akadémia-utca 12. (Telefon: 121 436, 121—516 és 121 818) V Siège de la Cour hongroise des Brevets: Budapest V., Akadémia-и ica 12. (Téléphone No. 121*436, 121*316, et 121*818.) A Szabadalmi Közlöny minden hó 1-én és 15-én, ünnepnap esetén az azt kővető hétköznapon jelenik meg. — Címváltozáso­kat a közlöny szerkesztőségének kell bejelenteni. — A Magyar Szabadalmi Bíróság postacíme: Budapest 5. Postafiók 123. Előfizetési ár egész évre 80.— forint, a „Központi Védjegyértesítőivel együtt egész évre 115.— forint. Egyes szám ára 4.— forint. A „Központi Védjegyértesítő“ számonként 5.— forint. TARTALOM: Nyugdíjazás. — Póka-Pivny Aladár. — Az iparügyi miniszter 45.9Ö6/1948. Ip. M. számú ren­deleté a Budapesti Nemzetközi Vásáron közszemlére kiállított szabadalmazható találmányok, minták és véd­jegyek időleges oltalma tárgyában. — A magyar köztársaság kormányának 5.7211 1948. Korín számú rende­leté az illetékekre vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról es kiegészítéséről. — Külföldi iparjogvédelmi jogszabályok- — Helyesbítés. — Találmányi bejeíenltseK közzététele. — Megadott szabadalmak. — Szabadalmi leírások közzététele. — Bejelentések, szabadalmak tulajdonjogának vagy használati és gyakor­­laihavételi jogának átruházása. — öröklés címén átszállóit szabadalmak. — Szabadalomtulajdonos cégnév­­változása. — Ügygondnok kinevezése. — Kép viselet változások. — Végzés helyesbítés. SOM il АШИ : Admission à lu retraite. __ .1/. Aladár l’ó ,<1-1‘.\гпц. — Décret Vo. Jj5.966/19.i8. 11>. M. du Ministre de Г Industrie en matière de la protection provisoire den inventions brevetable» dessins on modèles ainsi que des marques de fabrique ou de commerce ejposés à la Noire Internationale ne Huila pis,. — Décret \o >110 j Î'J je du (low i rnement de république Hongroise modifiant et eo)n prêtant la législation sur les droits de timbres. — Législation dés flags étrangers in-matière de b.i protection de la propriété industrielle. — l'ublictition des demandes de brevet. — Brevet» délivrés. — Dublicatum» des brevets imprimés. — Transfert du lirait de propriété ou île Vexploitation des demandes ou des brevets. — Brevet transcrit par suite de décès. __ Changement de lu raison sociale du propriétaire d'an brevet. — Constitution ne curateur. — Nouveau mandataire. — Mise au point d'une ordonnance. Nyugdíjazás. Admission à ht retraite. A magyar iparügyi miniszter Ц. 3237/eln. 1948. szú­rná rendeletével Póka-Pivny Aladár szabadalmi bírót 40. évi szolgálati idejének betöltése folytán az 1912. LXV. te. 31. S. 4. bek., illegve 33. ü-u alapján 1948. évi május hó végével nyugállományba helyezte. Póka-Pivny Aladár 1/. Aladár P'óka-tHvny, Ha a Szabadalmi Bíróság munkásságát egy fest­ményhez hasonlítjuk, akkor azt kell mondanunk, hogy kibból mától fogva egy szín hiányzilkl: Póka-Pivny Ala­­dár közel 43 évi közszolgálat után, amely idő alatt a bírói státus 12. (kúriai bírói) fokozatáig jutott el, nyu­galomba vonult. Póka-Pivny Aladár Aradon született. Középisko­lán itt elvégezvén, a magyaróvári gazdasági akadé­mián gazdasági szakvizsgát tett, majd a budapesti Jó- j zse[ Műegyetem mérnöki szakosztályára iratkozott be. I Itt különösen a vízépítéstan érdekelte, úgy, hogy első j szigorla'a után egy tanévet a drezdai műegyetemen töltött, hogy a vízépítéstan nagy mesterének, Gurlitt tanárnak előadásait hallgathassa. Olyan mélyreható tanulmányokat végzett, hogy egy vízépítéstani érteke­zésével műegyetemünkön nemcsak a pályadíjat nyerte cl több versenyző között, hanem még Ikülön dicsérő el­ismerésben is részesült. Mint okleveles mérnök 1913-tól a földművelésügyi í íymisztériumhoz tartozó Országos Vízépítési igazgató­ság- kötelékében az aradi I'olyammérnöki hivatalnál teijti.vített szolgálatot, /a jtriunoni békekötés mán, a Budapesti Kikötő Építési Kormánybiztosságnál dolgo­zott, majd 1922-ben a Szabadalmi Bírósághoz bíróvá neveztetett ki. Itt a magas- és mélyépítés, vízépítés, út, vasút és hídépítés, továbbá a mezőgazdasági termelés körébe tartozó találmányi bejelentések előadója volt. Mint bírót lelkiismeretesség, szorgalom, páratlan ügylbuzgóság és munkabírás jellemezte leginkább. A jogszabályokhoz szigorúan tartotta magát, de semmi fáradságot nem sajnált, hogy a feltaláló az annyira óhajtott szabadalomhoz hozzájuthasson ; még akkor sem. ha a szabadalom értékesíthetősége, annak hasznot hajtó volta., legalább is iklétes volt:. A technika, fejlődé­sét állandóan figyelemmel kísérte; a Mérnöki Tovább­képző Intézet előadásainak évről-évre hallgatója volt. Érdeklődése azonban túlterjedt hivatali teendőinek körén. Már fiatal korában, mint a Műegyetemi Segítő­­egyesületnek több éven át volt elnöke, társadalmi sí­kon foglalkozott ;i mérnökség kérdéseivel és a kezdődő magyar automobilizmus fejlesztésének ügyével; az utóbbinak érdekében rendezett Budapest—Konstanti­nápolyi autóturán is részt vett. Nyelvismerete lehe­tővé tette, hogy Európa nevezetesebb helyeit többször 4 i - felkeresse. Így széles- látókört szerzett magának. Közérdekű munkát végzett azzal, hogy a magyar sza­badalmi gyakorlatot ismertető rádió előadássorozatot tartojt. Legfontosabbak azonban azok a beható törté­nelmi tanulmányai, amelyeknek évek hosszú során át

Next

/
Thumbnails
Contents