Szabadalmi Közlöny, 1942 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1942-12-15 / 24. szám
24. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 285 Az annyira fontos ipari jogszabályalkotásban is oroszlánrésze volt. Nevéhez fűződik a szabadalom kényszerhasználalál szabályozó 1932. évi XVII. 1c. megalkotása. Ez a törvény megelőzött számos hasonlólárgyú külföldi törvényt és lényegében az 1931-ben Londonban létrejött Uniós Egyezménybe is belekerült. Ugyanez a törvény az ipari érdekeltségek régi óhajának megfelelően a szabadalmi oltalom idejét 20 évre, az évi díjak fizetésére adott, határidőt pedig hat hónapra hosszabbította meg. Meg kell említenünk iLt az 1929. évi XVIII. t.-c.-et, amely a hágai nemzetközi egyezményt cikkelyezle be és az 1930. évi VII. t.-c.-et, amely a szabadalouiLulajdonosr nak azt a fonlos jogoL bizLosíLoLla, hogy szabadalma Lárgyáiiak gyakorlására, forgalmazására iparengedélyt kérhet, végül az 1939:11. L.-c.-eL, melynek 117. ij-a a honvédelmet és a hadviselést érintő találmányok ügyét álLalános megnyugvásra rendezte. Jelentőségében korszakalkotó — a Lörvényszámba menő — 19751/1933. K. M. sz. rendelet, amely a kereskedelmi és ipari érdekeltség több évtizedes sérelmét orvosolta. Ez a rendelet a védjeggyel kapcsolatos Leendőket és a védjeggyel kapcsolatos jogi viták eldönLeséL a Szabadalmi Bíróság, illetve másodfokban a M. Kir. Kúria hatáskörébe ulalta. Ennek a rendeletnek a létrehozása és megjelenése egyedül az 0 kezdeményezésének, személyes közreműködésének és sürgetésének voll az eredménye. A védjegy' és mintajog különben is, mint az iparjogvédelem szerves része állandóan érdeklődésének homlokterében állott. Soha egyeLlen védjegytanácsi ülésről nem hiányzott. A védjegytörvény és gyakorlat ismerete könnyűvé és• élvezetessé telte Neki is, de nekünk is, e legnehezebb védjegyjogi problémák megbeszélését. Az Ipari Tulajdon védelmére alakult Nemzetközi Unió 1934-ben Londonban Larloll konferenciáján hazáját nagy eredménnyel képviselte teljhatalmú megbízottként és a közreműködésével létrejöLL megegyezések általános elismerést váltottak ki. Az iparjogi nemzetközi együttműködésben e konferencián kívül is tevékenyen vett részt és a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség kongresszusain a külföldi iparjogvédelmi intézmények tanulmányozása során barátokat szerzeLt nemcsak az iparjogvédelemnek, hanem nemzetének is. Számos szakcikket írt. Ezek közölt különösen megragadja a figyelmet a Szabadalmi Bíróságnak 40 éves jubiiáris évében, 193ü-ban a Szabadalmi Közlönyben »A szabadalmi jog és technika fejlődésének párhuzama«, továbbá a »Mult és Jövő« című értekezései és ugyanez évben a díszközgyűlésben tarloLL előadása. itt fejtegeti és indokolja meg részletesen az Elnökségének kezdeLe óta napirenden tartott kedvenc eszméjét, hogy az elavult, immár Löbb mint négy és félévtizedes szabadalmi törvény helyett új, modern szabadalmi törvényt kell alkotni, olyant, amely az érdekeltségek és a haladó kor kívánalmainak jobban megfelel. A szorosan vett hivatásától távolabb eső területen, a közgazdasági életben is jelentékeny irodalmi tevékenységet fejtett ki. Amikor az országra hirtelen elképzelhetetlen gazdasági válság zuhant, egész tehetségével sieLeLL ő is segíteni. Mi nmsL is ott látjuk! ÖL a mi bíróságunk elnöki székében jóságos tekintetével, kedvesen mosolygó arcával, csendes szavú, hallgatag, előkelő megjelenésével, A sok termést, a sok értékes gyümölcsöt élete fája nem bírta tovább — letörölt. A lelörL fa elsősorban azokon ütött soha be nem gyógyuló sebet, akikkel legboldogabb családi életét élte. De a zuhanó ágak bennünket is súlyosan megsebeztek. Fáj ez nekünk, mert az ütés nekünk is éppen a szívünket érte., # Halvány, hiányos ez — az igénytelen soraink festette — kép, az Ö emberi nagyságához szebb, tökéletesebb síremlék illik. A mi lelkűnkben ez az utóbbi emlék él, amelynek alapzata nem kő, hanem a mi mélységes tiszteletűnk és hálás szeretetünk, anyaga pedig nem márvány, hanem az 0 munkás életének nagyérlékű, időtálló eredményei. Es amíg ezen az ezer éves magyar földön a magyar iparjogvédelem munkásai élnek és dolgoznak, Schilling Zoltán neve emléke és szelleme fs élni fog. Dr. Harausz Gyula
