Szabadalmi Közlöny, 1942 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1942-12-15 / 24. szám
284 SZABADALMI KÖZLÖNY 24. szám. rosan vett bírói karnak, mind az iparjogvédelmi hazai érdekeltség lágabb köreinek tiszteletét és feltétlen elismerését vívta ki. A másodfokban ítélkező bírói osztály tanácsülésein — az akadályoztatás ritka eseleilől eltekintve — mindig saját maga elnökölt s így a joggyakorlat irányítása, amelyet állandóan féltő szemmel és különös érdeklődéssel kíséri, úgyszólván személyes ellenőrzése alá került. Ebben a tevékenységében a hal adó-konzervatív felfogás vezette. A fejlődő kor követelte újításokkal szemben sohasem zárkózott el, de az évtizedes gyakorlat kitaposott, bevált útjairól a mindenáron való újítás csalóka lidércfényélől soha sem engedte magái bizonytalan vizekre vezettetni. Tanácskozásaink alatt .a döntés alá kerülő problémát mind műszaki, mind jogi vonatkozásban minden egyes esetben a legszigorúbb lelkiismeretességgel a legapróbb részletekig vizsgáltatta és beszéltette meg. Órákat, napokat, volt nem egy eset, amikor heteket vett igénybe egy-egy bírói döntés kialakulása. Ezek alatt a tanácskozások alatt—a bírónak ebben az igazi, nevelő iskolájában — láttuk és csodáltuk ragyogó elméjének gazdag kincseit: az anyagnak mind műszaki, mind szabadalomjogi vonatkozásban, vett teljes uralását; az intuitív ítélőképességét, amit az ebben a munkakörben eltöltött több, mint 30 éves gyakorlata támasztott alá, finomított élessé és fejlesztett teljesen megbízhatóvá; a kiváló jogi érzékét, amit már a szülői házból hozva magával, a jogszabályoknak újból és újból való áttanulmányozásával, a jogi értekezések és érvelések különös figyelmével állandóan és rendszeresen fejlesztett; a rendszereletet, még előadó korából magával hozott pedantériáját, hogy nagy elfoglaltsága ellenére minden egyes eléje kerülő határozati tervezetet vagy egyéb javaslatot nemcsak érdemi részben, de a legapróbb adatok helyessége, a szövegezés, a magyarosság szempontjából is átnézett és helyesbített. Az ennyi gondossággal készített, az ennyi körültekintéssel létrejött határozatok aztán a Szabadalmi Bíróság működését — és ezzel a jogbiztonságot — eddig el nem ért szintre emelték. Mint a hegyi patak vize, olyan kristálytiszta volt a nyelvezete. Vékonyvonású, gyöngyszemekre emlékeztető Írásaiban a mondatfűzések és kifejezések olyan elevenen hozták ki, adták vissza a gondolatokat, mint a tükröző tó vize a reá eső napsugarakat. Magas etikai síkon mozgó, bölcselkedő lelkisége a szép az élet értelmét kutató gondolatoknak valóságos tárháza volt. Meg volt Benne a szabadelőadás, a szónoklás kivételes isleni adománya is. A súlyuktól szinte roskadozó gondolatait, eszméit, a halk, gördülékeny,, közvetlen előadás, ritka szép magyaros mondatfűzései és szóképei telték könnyen érthetővé, élvezetessé a hallgatók számára. Mindannyian éreztük: született vezető volt! Tekintélyét sohasem hatalmi szóval, hanem azzal alapozta meg és tartotta fenn, hogy bennünket szellemi fegyvereivel valami jobbról, a törvény rendelkezéseinek megfelelőbbről, a felekre igazságosabbról tudott meggyőzni. A sok tapintatot, körültekintést igénylő elnöki lisztjének ellátásában eszményi vezetőnek bizonyult. És ha valami megítélése szerint hivatali érdek volt, nem nyugodott, nem kímélte magát a személyes fáradtságtól, amíg csak az eredményt el nem érte. Jól tudta, hogy minden intézmény jósága az abban dolgozó embereken fordul meg. Ezért helyezett olyan egészen különös súlyt a bírói kar megfelelő utánpótlására. Minden egyes bírói állás betöltésénél szigorúan a rátermettséget nézte, vezérelve volt, hogy a legkitűnőbbek közül a legkitűnőbbet. És ezt az elvét keresztül is vitte. És ezzel a magyar iparjogszolgáltatásnak fel nem becsülhető szolgálatot tett. _____
