Szabadalmi Közlöny, 1941 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1941-03-01 / 5. szám
SZABADALMI KÖZLÖNY 59 5. szám. kiadóit és ma is hatályban levő 81588/1911. K. M. sz., valamint a Szabadalmi Tanács akkor még hatályos ügyviteli szabályzatát tárgyazó 34549/1915. K. M. sz. rendeletet is. Közvetlenül közreműködött a 19751/1933. K. M. sz. nagyfontosságú rendelet megalkotásában. amely a védjegypereket a kereskedelemügyi miniszter hatásköréből kivette, az írásbeli eljárás elavult formalitásaitól megszabadította és azokat, mint a Pp. szabályai szerint tárgyalandó pereket a m. kir. Szabadalmi Bíróság, illetve végső fokon a m. kir. Kúria hatáskörébe utalta. Irodalmi munkásságának teljes és megfelelő méltatása az arra hivatottabbak feladata lesz. Hiszen még a szorosan iparjogvédelmi vonatkozású értekezéseinek felsorolása és elnagyoló érintése sem férne bele jelen rövid megemlékezés keretébe. Bizonyos az, hogy legnagyobb sikereinek saját maga is azokat az időtálló és maradandó alkotásait tartotta, amelyek az iparjogvédelemre vonatkoztak, illetve amelyek a szabadalmi hatóságoknál eltöltött, majdnem másfél évtizedes hivatali működésének idejére estek. Hiszen a Szabadalmi Bíróság és ennek hatáskörébe tartozó szabadalmi-, védjegy- és mintaügyek iránti érdeklődése nyugalom Ira vonulása után is állandóan dédelgetett szívügye volt. Mint ember, zárkózott természet volt. Nehezen engedett idegent közelébe. De ha valaki szerencsés volt rokonszenvét és bizalmát bírni, csak csodálni tudta a hosszú élet nemes, zamatos boraként ható bölcseségét, készségéL a szíves segítésre, ha tehette és arra szükség volt; emelkedettségét, amellyel a vele szemben álló más felfogás fegyvereinek nemességét mindig elismerte és amellyel a becsületesen teljesített munkát és az azzal járó fáradtságot tiszteletben tartotta. De legszebb és legmeghatóbb emberi vonása volt mégis az a mélységes, együttérző, belülről fakadó és melegségében teljesen felolvadt szeretet, mellyel néhai élettársával együtt — példás családi élete folyamán — gyermekeit és unokáit körülvette. A végső tisztelgésnél a m. kir. Szabadalmi Bíróság mindjárt az elhúnyt családtagjai mögött sorakozik fel és velük a fájdalom nagyságának átérzésében és a nem pótolható veszteség felmérésében őszinte és igaz részvéttel osztozik. * * * Dr. medgyesi Schuster Rudolf Medgyesen született 1860. január hó 14-én. Itt is érettségizett 1878. évben. Jogtudori oklevelét Kolozsvárt, ügyvédi diplomáját pedig 1888-ban Marosvásárhelyt szerezte meg. Rövid ideig tartó ügyvédeskedése után, 1892-ben az erzsébetvárosi kir. Törvényszékhez. alügyésznek, 1894-ben pedig ugyanide, törvényszéki bírónak nevezték ki. 1902-ben elnöki titkár a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblán, ugyanebben az évben ugyanitt kir. ítélőtáblái bíró lelt. 1908. év januárjában kisegítő bírónak rendelték be a m. kir. Kúriához. 1910-ben közigazgatási bírónak, majd 1912. évben kúriai bírónak nevezték ki. 1914. év február 24-én a Szabadalmi Hivatal elnöke' lelt és 1915. március hó 28-án pedig a Szabadalmi Tanács elnökévé nevezték ki. 1918. évben érdemei elismeréseként őfelsége IY. Károly király imcdgyesi előnévvel, a magyar nemességet adományozta. 1928. évben nyugalomba vonulása alkalmából a Kormányzó iUr öfőméltósága a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. 1936. évben a tisztességleien verseny leküzdésére alakult nemzetközi liga a Budapcslen tartott kongresszusa alkalmával, melyen 22 állam képviselője vett részt, a Pró Honore feliratú nagy aranyéremmel tüntette ki. Dr. Ilarausz Gyula
