Szabadalmi Közlöny, 1937 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-15 / 2. szám

26

SZABADALMI KÖZLÖNY

2. szám.

ou bien parce que la description avait caché quelque chose). Il parle encore de l'invalidation du brevet avec — en même temps — la délivrance du brevet au véritable inventeur lésé, si le brevet n'avait pas été accordé à l’inventeur.

Le brevet a pu être révoqué, s’il n’a pas été exploité pendant une année. La description devenait public après l’expiration des 2/s de la durée de la protection, mais, pendant la durée de la protection, seulement pour les nationaux.

Le projet règles dans le détail, les droits du breveté: ainsi p. ex. le brevet est vendable, son usage est transmissible soit par cession soit par hérédité. En cas de contrefaçon il g a lieu de confisquer les objets contrefaits et d'infliger une amende allant jusqu’au quadruple du dommage causé. La moitié en revenait au propriétaire du brevet. Le projet pense aussi aux mesures préventives en cas de contrefaçon.

I.

Köztudomású, hogy ipari életünk visszamaradottsága folytán a szabadalmi jog, úgy szólván., a XIX. századig történelmi múlttal nem rendelkezik. Dr. Kosa Zsigmond Szabadalmi törvények» címTí nagy érdemű munkája a magyar szabadalmi jog első történelmi jelentkezéséül utal az 1822. évben a magyar helytartó tanács által kiadott rendeletre, amely a bécsi udvari kancellária két évvel korábban megjelent hasonló tárgyú pátensében foglalt rendelkezések alapján első ízben szabályozta a szabadalmak ügyét. Kosa könyve ettől kezdődően nyomon követi a szabadalmi jog fejlődésének újabb állomásait. Ezek során megemlíti a kereskedelmi társaságokról szóló 1840. évi XVIII. t.-cikk 66. §-át, amely a szabadalmakra a fennálló szabályokat fentartjia és ezzel az 1822. évi helytartó tanácsi rendelet törvényi megerősítést nyert. Majd számot ad dr. Kosa könyve az absolutizmus és a kiegyezést követő kornak közelebb eső és már ismert szabadalomjogi alkotásaira.

Ügy a most hivatkozott történelmi ismertetésből, mint az 1895. évi XXXVII. t.-c.-be foglalt első magyar szabadalmi törvény javaslatának indokolásából — amely dr. Kosa számára forrásul szolgált — hiányzik egy érdekes történelmi adat feljegyzése: az 1843. évben készült magyar szabadalmi törvényjavaslat. Ügy látszik, ennek a javaslatnak létezése a feledés homályába merült, holott ennek a kornak sok kiváló kezdeményezése, köztük a törvényerőre ugyancsak soha nem emelkedett, szintén az 1843. évből származó magyar büntetőtörvényjavaslat (amely közismerten Deák Ferenc személyi munkája) a megérdemeli figyelemben részesült. Érdemesnek tartjuk tehát, hogy szabadalmi jogunk ezen első önálló magyar termékére — az 1822. évi rendelet, mint említettük, osztrák eredetű — felhívni a figyelmet, annálinkább, mert ez a

javaslat tartalmilag is megüti korának európai színvonalát.

A javaslatot az országgyűlésnek «A Kereskedési és azzal kapcsolatban levő tárgyak iránt kiküldött Kerületi Választmánya» sok egyéb- javaslat között mutatta be «Jelentésében».

Ez a «Jelentés» XIV- alatt szól «A találmányok kizáró gyakorlati biztosítványzásáról». Rövid indoklásszerű bevezetés után részletes 63 §-ra terjedő tervezet következik, amely kódexszerűen szabályozza a szabadalmi jog teljes anyagát. E cikk függelékében úgy a bevezetést, mint magái a javaslatot közöljük. Általánosságban csak kikapottan a javaslat néhány álláspontját ismertetjük.

A biztosítványra a javaslat jogigényt ad, ha elnyerésének előfeltételei adva vannak. A biztosítvány magyar honfiaknak adandó, és pedig új, találmányokra épúgy, mint a már létező lényeges javítására. (íme a pótszabadalom őse.) De meglepő, hogy honfiak kérhetik a bizlosílványt idegen, új: s már másutt biztosi Irányozott találmányokra, vagy javításokra, amelyeket ők meghonosítani szándékolnak (Einführungs patent), ami ellene mond annak, hogy a biztosítvány kellékei között a javaslat meg kívánja, hogy a találmány új, és így sehol még közönséges gyakorlatba véve nincs. A javaslat idegennek is megengedi a biztosítvány kiadása iránti folyamodást azzal a korlátozással, hogy külhonban biztosítványozott találmányaikat Magyarország határai közt is gyakorlatba hozni óhajtják. Külföldire tehát előfeltétel a megelőző külhoni biztosítványozás és ennek megkívánása kiütközik a javaslat még egy másik rendelkezésében, hogy a külhoni számára megadandó biztosítvány is csak azon időig adathat,, míg külhonban kizáró készílményi gyakorlat alatt állanák.» Szembekerül a javaslat saját rendszeri alapvető állásfoglalásával annyiban, hogy előírja. hogy főkép olyan idegen találmányokra adattatnak biztosítványok, amelyek honi termékek feldolgozását elősegítik. Ez a rendelkezés diseretionárius elbírálásra utal, holott a folyamodás iránti jog igényszerűen illeti meg a feltalálót, illetve a külhoni biztosítványi tulajdonost. Érdekes még e szempontból megemlíteni, a javaslatnak azt a rendelkezését, hogy a védelmi idő (a javaslat nyelvén biztosított időszak) kétharmadának lejárta után a korábban hivatalos pecsét alá kerülő iratok megtekintése honi lakosnak engedtetik meg. Az idegenekre tehát a megtekintés joga nem áll fenn. A biztosítványi idő 3, 6, 10 és 14 évekre szól. A javaslat nem tartalmaz rendelkezést, liogy a különböző időtartamok alkalmazása mitől függ. Ügy látszik, a folyamodó választására volt bízva, hogy mily időtartamra kéri a biztosítványi. A különböző biztosítványi idő szerint, különböző nagyságú biztosítványi díj, fizetendő. Külföldi folyamodó itt is megszorítás alá esik, hogy t. i. köteles egy biztos honfi jótállását előmutatni», ki a díjak pontos lefizetéséről kezeskedik.