Szabadalmi Közlöny, 1936 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1936-12-15 / 24. szám
332 SZABADALMI KÖZLÖNY 24 szám. méretesekké. amelyeket bejelentő az oltalom kő- ! rébőil tényleg kizári, a többiek tekintetében pedig analógián alapuló vagy következtetés útján megállapítható ekvivalenciáról a dolog természete j szerint szó sem lehet, az így korlátozott és a rendelkező részben közölt új 1. igénypontra a Bíróság a szabadalmat most már megadhatónak találta, annál is inkább, meri felszólaló a korlátozáshoz hozzájárult azzal, hogy az anterioritásként felhívott nyomtatványok tárgyától az igénypont szerinte is szabatosan ei van határolva. Az aligénypontok tárgyának szabadalmazhatósága a Bíróság állandó gyakorlatának megfelelőkig az 1. igényponthoz való kapcsolatuk j folytán adva van. A Bíróság a korlátozott igényponttal egybe- • hangzóan bejelentő kérelmére a leírás 1. és 7-ik példáját törölte, a megmaradottakat átszámozta és a leírás 2-ik lapján a 9-ik sorban kezdődő mondáit első három sorát a rendelkező rész szerint helyesbítette; a szabadalom érvényesülése sorún esetley felmerülő felesleges viták elkerülésére pedig, tekintettel a közérdekből fenntartott példákra, az igénypontokban kiemelt korlátozásokat a leírás végére iktatandó bekezdésben a rendelkező rész szerint szóval is kifejezésre juttatta. .1 .1/. Kir. Szabadalmi Bíróság bírói osztályának 3607—1936/B—12.712. sz. határozatából: A bírói osztály a szabadalom érvényesítése során esetleg felmerülő felesleges viták elkerülésére a leírást és a szabadalom címét, az engedélyezett igénypontokra figyelemmel, a rendet - kçzô rész szerint helyesbítette, egyúttal ez okból az újdonságrontó anyag után való kutatás megkönnyítésére elrendelte, hogy a szabadalom a XlX/h. osztályba is besoroztassék. .1 M. kir. Szabadalmi Bíróság bírói osztályának 19.Ш 1936 V 912. sz. határozatából: A M. Kir. Szakadni Bíróság bírói osztálya a felfolyamodásnak részben helyt ad, a bejelentési osztály határozatát megváltoztatja és a bejelentés tárgyára szabadalmat a következő igénypontokkal és az alábbi leírással ad. /ndokofásból : Minthogy a nyilvános előadás anyaga arra mutatott, hogy a közzétett leírás 1. példájában közöli fqganatosítási mód kivihetősége erősen vitás, a bírói osztály elkülönített szóbeli tárgyalást rendelt el annak megvitatására, vájjon a bejelentés tárgya megvalósítható-e a leírásban i smer tetett módon. Bejelentők ennek során az 1. példát tő- , rölték és az ennek megfelelő igénypontot elejiették. A kapcsolatos felszólalói kifogásoknak ! tehát ezzel okaszünt. Már az elsőfokú határozat is helyesen állapította meg, hogy a leírás az erjedési ipar egyes már korábban ismert kérdéseit érintő részeiben fogyatékos illetve félreértésekre ad alkalmat. Minthogy a leírásoknak ezek a hiányai a szabadalom megtagadására törvényes okot amúgy sem szolgáltathatnak, a bírói osztály a leírást ebben a részében a szükséghez képest kiegészítette, illetve helyesbítette. így a közzétett leírás harmadik bekezdésében a fajlagos sejt telítettség fogalmának ismeretes voltát hangsúlyozandónak találta, viszont a fajlagos sejttelítettségre vonatkozó elméleti magyarázatot, mint a szabadalmi leírásokban nem feltétlenül szükséges átlátok törölte. A közzétett leírás hetedik bekezdése a találmány megalapozása szempontjától két fontos adatot közöl, Ezeket a bírói osztály az irodalomból vett közelebbi adatokkal kiegészítendőnek tartotta. A nyolcadik bekezdésben szükségesnek mutatkozott a találmány céljának szabalosabb megjelölése és a korábbi ipari törekvésekre vonatkozó, amúgysem helytálló utalásnak a törlése. Hasonlóan törölni kellett a kilencedik bekezdés második felében foglalt nem mindenl>en helyes magyarázó szöveget is. Az az általánosító megállapítása azonban az elsőfokú határozatnak, hogy a találmánynak az ! ismertlel szemben szabatos elhatárolásakor a leírásnak hiányai mutatkoznak, a második pél- i dóval illetve most már egyetlen foganatosítási 1 móddal összefüggésben, nem helytálló. A leírásból ugyanis nyilvánvaló; hogy a megadott módon vagy az ennek megfelelő közzétett 3-ik igénypont szerint eljárva, az erjedés lefolyása itt is ugyanúgy megy végbe, mint az ismert eljárásokban, vagyis, itt is лап főerjedés valamint utóerjedés is hiszen az erjesztést a teljes terjedésig kell folytatni és ametiynyiben az egyéb eljárásokban is bekövetkezik, itt is van sejtelhalás és ennek mértékében lefolyó élesztősokasodás. A közzétett leírás ugyanis kifejezetten utal arra, hogy a találmány szerinti eljárás esetén is van sejtszaporodás, de ez a leírás közlése szerint gyakorlatilag nem szárnbajövő mértékű. Okszerűen következik ebből, hogy az élesztősokasodás a bejelentés tárgyánál csak oly mértékű lehet, amilyen mértékű a sejtelhalás volt az előző erjedésben, minthogy a közölt rendszabály szerint a terjedés befejeztével fennmaradó összes élesztő ismét vissza kerül az erjedésbe. Bárha szakértő előtt nem lehet vitás, hogy valamely erjedésnél mindig bizonyos adatokra beállított azonos minemüségű cefre élerjesztése jöhet csak szóba, a bírói osztály későbbi felesleges jogviták elkerülése végeit ezt a körülményt a most már egyetlen fogan a'.osílási mód ismertetésében mégis kifejezésre juttatni szükségesnek találta. Helyesbítésre szorul azonban a leírás az élesztő elkülönítésének a módjára vonatkozó is
