Szabadalmi Közlöny, 1936 (41. évfolyam, 1-24. szám)

1936-07-01 / 13. szám

13. szám.

SZABADALMI KÖZLÖNY

163

1897-ben 3678 bejelentésünk volt, addig az Unióhoz 1908-ban történt csatlakozásunk után

1909-ben 4870

1913-ban pedig 5686 volt a találmányi bejelentések száma. Ezzel el is értük a 40 évnek a maximumát, mert sajnos a szabadalmi ügy szépen megindult fejlődésének 1914-ben a világháború véget vetett. Bíróságunk szerepe ettől kezdve a háború végéig főként a hadi találmányok vizsgálatára és a bécsi Technisches Militär Komité-vel való szoros együttműködésre korlátozódott.

1918 után, a forradalmak idején a bejelentések száma nagyon visszaesett. Különösen a külföldi bejelentések maradtak el. 1919-ben a tanácsköztársaság mélyreható reformokat nem hajtatott végre, hatása alatt azonban a bejelentések száma 1870-re esett vissza. Az 1921-től 1924-ig terjedő években bekövetkezett inflációs idő a szabadalmi ügyforgalom terén is nagyon éreztette hatását és nemcsak a szabadalmi bejelentések száma ment rendkívül vissza, hanem a Bíróság bevételei is annyira devalválódtak, hogy a Bíróság a szabadalmi leírások kinyomatási kötelezettségének sem tudott eleget tenni. 1929 elején azonban az évi díjak valorizálásával a bevételek annyira emelhetők voltak, hogy a szabadalmi leírásokat ismét ki lehetett nyomatni és az engedélyezési eljárás lassanként ismét a törvény rendelkezései szerint alakult. Ennek hatására a külföldi bejelentők kezdettek visszatérni és az általános gazdasági világválság ellenére is a bejelentések száma állandó emelkedést mutatott, úgyhogy míg pl. 1924-ben a bejelentések száma csak 2669 Amit, addig ez a szám 1929-ben 4202-re emelkedett. Az elmult esztendőben pedig a bejelentések száma 4447 volt. De nemcsak a bejelentések száma emelkedett örvendetesen, hanem a Bíróság bevételei is emelkedtek, ami részben annak is a következménye, boev a szabadalmi oltalom idejét az 1932. évi XVII. t.-c. 15 évről 20 évre emelte fel.

Amint a felsorolt adatokból látható, a találmányi bejelentések száma szorosan összefügg a gazdasági helyzettel, illetve az ipari fejlettséggel, ami minden kétségen felül igazolja azt, hogy a szabadalomból eredő kizárólagos jog az ipari létnek nélkülözhetetlen eszköze. Hogy mennyire élénk az összefüggés, mutatja pl. az is, hogy már a külföldi kölcsön felhasználása után 1931-ben bekövetkezett nagy gazdasági krízis is éreztette hatását és egy kis visszaesés ennek nyomán is mutatkozott. A javulás azóta állandó, de sajnos, a. gazdasági bajok, ha nem is a kvantitásban, de a kvalitásban mutatkoznak annyiban, hogy a bejelentéseknek ma már több mit a fele szegénységi jog igénybevételével történik. Ezeknek igen jelentős része kezdetleges elgondolás, régen túlhaladott álláspont, amiből nem lehet szabadalom. Míg a jobb időkben nagy átlagban a bejelentéseknek 70—• 80%-ára adott a Bíróság szabadalmat, addig a mai nehéz időkben a bejelentéseknek alig 50— 60%-ából lesz szabadalom.

A szegénységi bizonyítvánnyal fellépő képviselőnélküli feltalálók bejelentései igen-igen sok munkát okoznak a Bíróságnak. A Bíróság azonban nagy türelemmel és megértéssel kezeli ezeket az ügyeket. Meg kell u. i. érteni azt, hogy a feltalálásra éppen a mai nagy nyomorúság is hajtja az embereket, mert ezzel vélnek magukon segíteni és másrészt nem lehet minden meghatottság nélkül venni az ákom-bákom betűk között fel-felcsillanó magyar szív hazafiúi szere tét ének a megnyilvánulását, amelv szerint igen sok esetben az ilyen szegénysorsú feltalálók a találmányukból várható jövedelmet egészben vagy nagyrészben elesett hazánk megmentésére ajánlják fel.

1928 július 1-ével szabadalmi intézményünk nagy változáson ment keresztül, amennyiben a Szabadalmi Felsőbíróság megszűnt és ennek hatáskörét a M. Kir. Kúria vette át, nagv tekintélyével emelve a független magyar bíráskodás nimbuszát a szabadalmi jog terén. Az ország legkiválóbb jogászai, a kúriai bírák mellett a legkiválóbb műszaki férfiak', a műegyetemi tanárok, mint ülnökök látják el perek teTén a legfelsőbb jogszolgáltatást.

Ha a mai helyzetet röviden jellemezni akarjuk, azt mondhatjuk, hogy a 40 évvel ezelőtt alkotott törvényünk rendszerénél és alapelveinél fogva nagyjában bevált.

40 év azonban valamely törvény életében elég nagy idő, különösen, ha ez a törvény előzetes tapasztalatok nélkül készült első törvény mint a mai. Ma, a közben elkerülhetetlenül szükségessé vált újításokat és módosításokat az alaptörvényen kívül 11 törvény és számos rendelet tartalmazza és mivel az utóbbi évekig számos új dolgot hoztak a szabadalmi mar toréa, ma már törvényünknek különben is régóta óhajtott revízióját feltétlenül szükségesnek kell jeleznünk.

A törvén y revízió részleteivel nem kívánok foglalkozni, tekintve, hogy a legilletékesehb fórum a7 Tparügvi Miniszter TTr öo°<*v méltósága éppen megnyitójában már nyilai közöli.

Fsak ama rom én vünknek adunk hl főin. zést hogv ez a Tovjzió már nem késik sokai**, annvb'ol is inkább morf a szabadalmi tfmvónven kfvö] az jnari minta, л használati minta és a védjegviogot is óiból szabálvozni kellőim, amplvek szintén a Szabadalmi Bíróság bafásk őrébe tartoznak vagv odavalók és nmei vökkel ezúttal részletesebben foglalkozni szintén nem kívánok.

Nem fejezhetem be rövid előadásom an’él-