Szabadalmi Közlöny, 1936 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-15 / 2. szám
и SZABADALMI KÖZLÖNY 2. szám. la forme concrète ou nouvelle n’est pas une condition de la protection. En ce qui concerne l’exploitation obligatoire, la durée de protection et le dépôt cacheté des dessins ou modèles industriels on arrive aux dispositions du texte de l’Arrangement de la Haye proposé par le Bureau International à la conférence de Londres, considéré qu’un dessin ou modèle industriel ou d’ornement ne peut être l’objet d’un besoin indispensable public ou industriel. Les modèles d’utilité devaient être assimilés aux inventions brevetables — excepté les formalités et la durée de protection. La centralisation des procédures .judiciaires à la Cour des Brevets aura pour effet l’uniformité de la juridiction et par là même la diminution des litiges. Sous le rapport international la législation nationale doit s’assujettir, avant tout, aux dispositions de la Convention d’Union discriminant les dessins et modèles industriels d’avec les modèles d’utilités en ce qui concerne le délai de priorité et l’exploitation obligatoire. L’adhésion à l’Arrangement de la Haye n’était pas contraire aux intérêts de l’industrie nationale. I. Az eddigi belföldi jogszabályok és jogszabálytervezetek. A kiegyezés utáni Magyarország változás nélkül vette át az abszolút uralom alatt keletkezett iparjogvédelmi jogszabályokat. Így az 1867:XVI. t.-c.-be iktatott vám és kereskedelmi szövetség XVII. cikke szerint a mintaoltalomról szóló, 1858 december 7-én kelt és 1865 május 23-án módosított császári nyíltparancs is érvényben maradt. E nyíltparancs 1. §-áriak azt a megállapítását, hogy „minta és modell alatt valamely iparcikk alakjára vonatkozó és ilyen iparcikkeken alkalmazható mindennemű példány értendő“, a jogszolgáltatás úgy értelmezte, hogy az „alak,“ ízlésbeli alakot jelent.1 Megerősítette ezt az álláspontot az 1893 : XL1. t.-cikkbe iktatott vám és kereskedelmi szövetség, amelynek XVI. cikke szabad kezet biztosított Ausztriának és Magyarországnak a szabadalmak mellett a „használati mustrák“ oltalmának önálló szabályozására is. Az e törvény alapján, a szabadalmi törvényjavaslat mellett, — amelyből az 1895 : XXXVII. t.-c. fejlődött ki — készült használati minta-törvényjavaslat azonban az akkori szakkörök ellenzésére talált, amelyek attól tartottak, hogy a használati minták és a szalmdal-1 V. ö. Dr. Fazekas Oszkár: A íniutatürvéiiy előadói tervezete e. cikkével Jogállam 1902. 7. sz. és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara véleményével az 1901. évi tervezettel kapcsolatban: 1908. évi tervezet adatgyűjteménye 424. 1. mázható találmányok közötti bizonytalan határ miatt, tekintettel a hazai ipar fejletlenségére, a közönség a szabadalom helyett az olcsóbb használati mintaoltalmat választja és így a meginduló szabadalmi intézmény nem tud kifejlődni.2 Végül is.e tervezet nem került az országgyűlés előtt tárgyalásra.3 1901iben újabb törvénytervezet következett, amely szerint mintaoltalomban részesültek volna mindazok az „új alakú minták, amelyeknek alkalmazása az ipari készítmények értékét akár ízlés (ízlésminta), akár használat (használati minta) szempontjából fokozza.“4 Ez a tervezet is megakadt az előzetes ankéteken és a kormány végül is újabb tervezet kidolgozását határozta el.5 * Időközben az 1907. évi december hó 31-ig ideiglenesen meghosszabbított vám- és kereskedelmi szövetségi szerződés lejárt és ennek a mintaoltalmi nyíltparancsra vonatkozó rendelkezéseit az 1907 : LIV. t.-c.-he iktatott és végleg az 1908 : LII. t.-c.-be cikkelyezett szerződés már nem tartotta fenn. így jött létre az ideiglenes intézkedésnek szánt és az 1907:LTV. Lt.-c.-be foglalt felhatalmazás alapján 107709/1907. К. M. sz. alatt kiadott rendelet, amely immár 28 éve alapja a hazai mintaoltalomnak. E rendelet szerint: „minta alatt valamely iparcikk külső alakjára vonatkozó és ezen iparcikken alkalmazható alakításnak, illetve ábrázolásnak példánya értendő. A minta épúgy vonatkozhat iparcikkek síkfelületének különös vagy sajátlagos kiképzésére, mint domború vagy homorú alakításban, vagy ilyen alakítások vegyítésében előállított iparcikkekre, illetve plasztikai alakításokra.“ Ugyancsak 1908-ban újabb törvényjavaslat készült és került nyomdába.0 Az 1908. évi tervezet elhagyva az „ízlésminta“ és „használati minta“ kifejezéseket, azokat a — címében egységesen ipari mintának nevezett — mintákat kívánta oltalomban részesíteni, „amelyek az ipari készítményeknek sajátlagos külső alakot adnak.“ Az indokolás szerint a „sajátlagos külső alak“ általában jellemzője az oltalomképes mintának, mimellett „a minta lényegére irreleváns és mellékes az, hogy azon xij alakítás által ízlési igényünk nyer-e kielégítést vagy az illető tárgy az által használhatóbbá is válik...“7 2 Magyar Mérnök és Építész Egylet Heti Értesítője, 1895 ápr. 23. 3 Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről. (Az alábbiakban röviden Tízéves jelentés), 253. 1. 4 Tízéves jelentés, 253—262. lapok. n Tízéves jelentés, 263. 1. e Törvényjavaslat az ipari minták oltalmáról. Indokolással és anyaggyüjteménnyel ellátott előadói tervezet. Kiadja a Kereskedelemügyi M. Kir. Ministerium. Budapest. Athenaeum nyomása, 1908. (Röviden 1908-as tervezet.) 7 1908-as tervezet, 46. lap.
