Szabadalmi Közlöny, 1935 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1935-03-16 / 6. szám
6. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 59 pedig azt, hogy ezeknél az acéloknál is a széntartalom 0.05—0.3%, mint a korlátozott igénypont szerint előállított acéloknál. (így pl. az I.-rendű felszólaló által felhozott A)-val jelölt nyomtatvány szerinti különleges krómot, nikkelt, molibdént [wolframot] tartalmazó nemes acélnál a széntartalom csak 0.2%-nál kezdődik). Nikkelmentes acélokról a 4. alatti nyomtatvány egyáltalán nem is beszélt. A 6. nyomtatvány végül 0.9—1.20% krómtartalmú acélokat írt le, ami a korlátozott igénypontokban védeni kívánt, sokkal magasabb króm tartalmú megoldásokkal egybe sem vethető. A fentiek alapján a felszólalásoknak részben helyt adni és a bejelentés tárgyára szabadalmat a határozat rendelkező részében olvasható igénypontokkal adni kellett. A hírói osztály 18856 1934. K. — 11580. sz. határozatából: A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bírói osztálya a felfolyamodásoknak részben helyt ad, a bejelentési osztály határozatát megváltoztatva, szabadalmat a következő egyetlen igényponttal ad: Acélötvözet oly üreges tárgyak (pl. nagynyomású gőzkazánok, nagynyomású gáztartályok, kémiai ipari nyomásvezető készülékek, lövegcsövek, lőfegyvercsövek és egyéb lőfegyverrészek) előállítására, amelyek robbanásokkal szemben különösen nagy biztonságot követelnek meg, azzal jellemezve, hogy az a szokásos szennyeződéseken (P, Si, Mn, Al, S esetleg Cu) kívül 0.18+0-04% C-t, 2-49+03% Cr-t és 0-43+003% Mo-t, illetve ez utóbbi öszszetevő helyett kétszeres mennyiségű W-t tartalmaz. A bírói osztály magáévá tette az elsőfokú határozatnak azt a megállapítását, hogy a találmány kétféle acéltípust ölel fel és pedig Cr-Mo acélt és Cr-Ni-Mo acélt. A leírásból szabatosan megállapítható, hogy az elsőhelyen említett acélt 2-kb. 4-5% Cr, legalább kb. 015% Mo és legfeljebb 0 03% C tartalom jellemzi, az utóbbi acéltípusra pedig ezeken felül még legfeljebb 3% Ni tartalom jellemző. Mindkét esetben a Mo kétszeres mennyiségű W-mal helyettesíthető. A bírói osztály megállapította, hogy a leírás arra, hogy a találmány szerinti acélötvözetekben az egyes összetevők megadott menynyiségi körzetén belül az egyes alkatrész mennyiségek milyen belső összefüggésben vannak vagy lehetnek egymással, rendszabályt nem ad meg: adatszerűén csak a Cr-Mo acéltípusra közöl egyetlen példát. Ebből a körülményből meg kellett állapítani, hogy a találmány nem az egyes összetevőknek a megadott határértékeken belül — a célnak legmegfelelőbb — mennyiségi megválasztásában van, hanem csupán arra terjed ki, hogy az acélötvözetben a Cr, Mo, Ni és C tartalom bizonyos megadott mennyiségi körzeten belül legyen. Ebből azonban okszerűen következik, hogy a találmány szerint e határértékeken belül az összetevők mennyiségei szabadon választhatók meg, vagyis az elérendő cél tekintetében a lehetséges acélösszetételek között műszaki szempontból különbség nincs, a robbanásállóság szempontjából tehát a leírásban közöltek szerint azokat egyenértékűeknek kell tekinteni. Ezek szemelőtt tartásával meg kellett állapítani, hogy a bejelentési osztály azzal az intézkedésével, továbbá bejelentő azzal a javaslatával, hogy az oltalom köréből az anterioritásokból ismertté vált azokat az acélokat, melyeknek összetétele a találmányként megjelölt acélötvözetekre vonatkozó határértékek közé esett, puszta számszerű elhatárolással kirekesztette, nem vette figyelembe a találmány leírását; az elhatárolásnak ez a módja azonban nemcsak a leírás egész tartalmával, de az acélötvözetekre vonatkozó ismereteinkkel is ellenkezik, mert tudni kell, hogy az acélgyártásban legfeljebb a C az egyetlen, amelyet 0'01—0-02%-nyi pontossággal be lehet állítani, a fémalkatrészek beállítása azonban csak megközelíthető. De ettől függetlenül az a körülmény, hogy az acél 0-20% Mo helyett pl. 0-21 vagy 023%-ot tartalmaz, nem teszi az acélt más minőségűvé, tehát a számszerű különbözőség mellett technikai azonosság áll fenn. Ez indokolja a bírói osztálynak az ellenérvként felhozott állandó joggyakorlattal ellentétes álláspontját. Már a bejelentési osztály is megállapította, hogy a 679357. sz. francia szabadalmi leírás legalább 0'2% C-ből, legalább 0-4% Crból, 0'2—4%' Ni-ből és 0-l—1-5% W-ból álló acélokat ismertet, amelyeknél a W helyett 1%-ig terjedő mennyiségben molibdén lehet jelen. Ezek az acélok tehát összetételük szerint azonosak a találmány szerint lehetséges Cr-Ni-Mo acél változatok többjével. A bírói osztály megállapítása szerint ugyancsak beleesnek az összetevők határértékeivel jellemzett igénypont körzetébe az 1251341. sz. IT. S. A. szabadalmi leírás 49—54. soraiból ismeretes Cr-Ni-Mo acélok is. Nem helytálló ugyanis a bejelentési osztálynak ez anterioritással kapcsolatban a C-re vonatkozó érvelése, mert ha igaz is, hogy a C-re vonatkozólag ez a leírás adatot nem szolgáltat, azonban a szakértő köteles tudásához tartozik annak ismerete, hogy a Cr-Ni-Mo acélok általában 0'2—03%' C-t tartamaznak s ha az antériorités egyebet nem köt ki, a szokásos értéket kell feltételeznie. Ugyanebből az okból nem helytálló az elsőfokú határozatnak a 250058. sz. francia szabadalmi leírásra vonatkozó indokolása sem
