Szabadalmi Közlöny, 1935 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-02 / 1. szám
i- B*àm. SZABADALMI KÖZLÖNY 3 Mivel az iratok szerint a felek között csak az utóbb említett eljárás mibenléte körül támadt a vita, az igénypontnak csak az errevonatkozó részét kellett értelmezni. Ez eljárás körül a megkeresés és az iratok szerint abban a vonatkozásban támadt vita hogy ez az igénypont csak az ezüst két különálló fürdőben való kioldását védi-e, vagy pedig azt az esetet is magában foglalja, amikor mint pl. kénsavas káliumbikromátos vagy ferriciankaliumot és natriumthiosulfátot egyiit tartalmazó ú. n. közvetlen gyengítőt használnak. A bírói osztály e kérdés elbírálásához mindenekelőtt megállapította, hogy a leírás 4. lapja 4—9. sorában (7. bekezdés közepén) általában ismerteti ezt az eljárást majd 5. lapja 13—lß. sorában (13. bekezdés) a használható közbenső reakciós termékek példáit sorolja fel, végül az 5. lap 17. sorától a 6. lap 7. soráig terjedően (14. és 15. bekezdés) konkrét kiviteli példát ismertet. A leírás fent idézett részeinek és az igénypont adatainak egybevetéséből meg kellett állapítani, hogy sem az igénypont, sem a leírásnak a szóbanforg'ó eljárást általában ismertető része nem írja elő, hogy a két vegyfolyamat t. i. 1. a színezüstnek oldható vcgyületté való átalakítása és 2. e vegyidet kioldása között bármiféle időköznek kellene eltelnie, vagy pedig, hogy ezt két különálló fürdőben kellene foganatosítani, hanem csupán azt az egyetlen meghatározót tartalmazza, hogy a 2. alatti kioldásnak az 1. alatti reakció lefolyása után kell bekövetkeznie. így tehát, mivel a reakció minden egyes ezüstszemcsére nézve lefolyt, amint az oldható végyületté, amilyeneket a leírás 5. lapja 14. és 16. sorai példaképen ismertetnek, átalakult, az oldás azonnal, ugyanabban a közegben is bekövetkezhetik. A 2. igénypont szerinti vitássá tett eljárás ezek szerint valamennyi olyan eljárásra kiterjed, amelyeknél a színezüstöt először oldható ezüstsóvá alakítják át és azután kioldják, tekintet nélkül arra, hogy azt a leírás kiviteli példájának megfelelően két folyadékban vagy pedig a leírásnak a találmányt általában ismertető részében előírt műveleteket ugyancsak végrehajtó másik módszer szerint, egyetlen folyadékban viszik keresztül. „Oldható ezüstvegyület“ a leírás értelmében pl. ezíistklorid, ezüstjodid, ezüstbikromát (amely a káliumbikromátos fürdőben áll elő) vagy ezüstferricianid (amely a ferriciankáliumos fürdőben áll elő) lehet. Vitás volt a felek között az is, hogy kiterjed-e a 2. igénypont oltalmi köre az olyan eljárásra is, amelynél védőbevonatot alkalmaznak és az ezen a védőbevonaton készített hiányosságokon juttatják a kívánt betűknek megfelelő területeken a gyengítő folyadékot a fényképészeti rétegre. Mivel a 2. igénypont és a leírás megfelelő részei általában vonatkoznak arra az eljárásra, amelynél a fényképészeti rétegből a kívánt betűknek megfelelő területrészeken az ezüstöt a fentebb meghatározott eljárással eltávolítják, meg kellett állapítani, hogy a 2. igénypont minden olyan eljárást lefoglal, amelynél a fényképészeti rétegből az ezüstöt csupán a kívánt betűknek megfelelő felületrészeken távolítják el a fentebb meghatározott eljárással, tekintet nélkül arra, hogy az ezüstöt oldható ezüstvegyületté átalakító reakciós oldatnak csupán a kívánt felületrészekkel való érintkezését milyen eszközökkel biztosítják. További vitás kérdés ez igénypont körül az volt, hogy ha az ezüst átalakítását, illetőleg kioldását megelőző műveletek során valamely klisé a fényképészeti rétegbe bizonyos mértékig'behatol, kizárja-e ez, hogy az eljárás a 2. igénypontba beleütközzék. Mivel a leírás 2. lapja 20—30. és 3. lapja 1—3. sorában (a 4. bekezdésben), továbbá az 5. lap 4. és 5. sorában (12. bekezdés) hangsúlyozza, hogy a találmány annak az eljárásnak a kiküszöbölésére irányul, amelynél a betűket a „fényképészeti réteg“ kisajtolásával állították elő és igénypontjai is kifejezetten a vegyi eljárást igénylik, meg kellett állapítani, hogy nem terjed ki a szabadalmazott találmány olyan eljárásra, amelynél a pl. nedvessé tett emulziós réteg kisajtolásával már a gyakorlati követelményeknek megfelelő vetíthető betűk állanak elő, még akkor sem. ha ezt a sajtolást követőleg ezeket a vetíthető betűket valamely a fényképészeti iparban szokásos gyengítő eljárással csinosítják. Ezzel szemben a nyomtatótesteknek a „fényképészeti rétegbe“ való olyan mértékű behatolása, amellyel a gyakorlati követelményeknek megfelelő vetítehő, áttetsző vagy átlátszó betűk még nem állanak elő, a 109071. lajstromszámú szabadalom 2. igénypontjának oltalmi köre szempontjából közömbös, mert ebben az esetben a vetíthető jelzések már a 2. igénypont szerinti eljárás következtében állanak elő. A 6. igénypont tekintetében elsősorban az a, vita merült fel, hogy megfelel-e a 6. igénypont szerinti sablonnak az az eszköz, melyet úgy állítanak elő, hogy a film felületét vékony lakkréteggel vonják be és ebből a védőbevonatból a kívánt betűknek megfelelő részeket belenyomott klisével leszedik és az így előálló csupasz felületrészeken engedik a vegyszereket a filmre hatni. A bíróság megállapította, hogy ezekkel a sablonokkal a leírás 3. lapja 26. sora (a 6. bekezdés utolsó sora) és 6. lapjának 11—16. sorai (a 16. bekezdés 2. mondata) foglalkoznak. Mivel
