Szabadalmi Közlöny, 1935 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-02 / 1. szám
о SZABADALMI KÖZLÖNY 1. szám. az id. t. c. 21. §-a szerinti megsemmisítési per kapcsán tehető vita tárgyává, már pedig ez esetben az id. t.-c. 38. §-a és az 1Í)27:XX. t.-c. szerint legfelső fokon e kérdésben a m. kir. Kúria dönt. A hatáskör megállapításánál figyelembe vette a bíróság az előadottakon kívül az 1895: XXXVII, t.-c. 50. §-a 3. bekezdését is, amely szerint „Amennyiben a leírásnak értelmezése iránt vitfi támad, a bíróság, ha szakértők meghallgatását találja szükségesnek, a Szabadalmi Bíróság véleményét köteles kikérni“. Ez a törvényes rendelkezés nem a leírás értelmezésére már meghallgatott szakértők véleményének a felülbírálását teszi a Szabadalmi Bíróság feladatává, hanem annak authentica interpretatio jellegűen feltétlen meghallgatását teszi az eljáró bíróság kötelességévé, ha az saját ismeretei alapján a vitát eldönteni nem tudja. E törvényes rendelkezés folytán tehát a Szabadalmi Bíróság az e rendelkezéstől eltérően meghallgatott szakértők véleményét a leírás alábbi értelmezésénél az eljárásba bele nem vonhatta, annál kevésbé, mert az 1895: XXXVIT. t.-c. idézett 50. §-a idézett 2. bekezdése 2. mondata szerint semminemű utólagos értelmezés nem vehető figyelembe a szabadalom hitorlási eljárásban, ahol a törvény értelmében a megadott szabadalom leírásának csakis önmagából való értelmezéséről lehet szó. A hatáskör tekintetében még megállapította a bíróság, hogy a megkeresésnek „a H. 8924. számú ideiglenes szabadaloxn“-ra utaló része nem vonatkozhatik másra, mint a H. 8924. alapszámú közzétett, de felszólalással megtámadott találmányi bejelentésre. Mivel azonban az id. t.-c. 50. §-a már ..szabadalmazott találmányiról szól, míg a találmányi bejelentés tárgya még nem „szabadalmazott találmány“, a bírói osztály nem tarthatta hatáskörébe tartozónak a H. 8924. alapszámú bejelentés valamely igénypontiénak értelmezését, mert ezzel idébe vágott volna annak, bogy az id. t.-c. 35. és 36. §-.ai szerint a felszólalással megtámadott bejelentés alapján megadható szabadalom terjedelmét az erre hivatott hatóság megállapíthassa. Hatáskörére vonatkozóan végül megállapította még a bíróság azt is, hogy mivel az idézett törvényes rendelkezés szerint a szabadalombitorlási ügyben el iá ró bíróság a leírás értelmezése körüli mindama viták tekintetében köteles a Szabadalmi Bíróság véleményét kikérni. amelyekre vonatkozólag „szakértők meghallgatását találja szükségesnek a Szabadalmi Bíróság véleményadási joga kiterjed ezekre a kérdésekre még akkor is, ha a bűnperben el iáró bíróság megkeresőben e kérdésekre a Szabadalmi Bíróság véleményét nem kérte ki. de az iratokból kitűnik, hogy erre vonatkozólag szakértőt hallgatott meg. A hatáskör terjedelmének fenti megállapítása után a bíróság a megkeresésből és az iratokból megállapította, hogy a 109071. számú szabadalom leírásának értelmezése körül a felek között vita csak az 1., 2., 6. és 7. igényponttal kapcsolatban támadt. Ennek megfelelőleg a bíróság 109071. számú szabadalom 1., 2., 6. és 7. igénypontját a következőkben értelmezi. . Az ezekben az igénypontokban szereplő, a megkeresés szerint vitássá vált „fényképészeti réteg“ kifejezésre vonatkozólag a bíróság a „levéltárban letett“ a leírás 3. lapja 12—14. sorai (5. bekezdés utolsó mondata) alapján megállapította, hogy e kifejezésen az az egész réteg értendő, amely a fényképezésnél hatásos, vagyis amely előhívás és fixálás után zselatinból és ebben elosztott ezüstszemcsékből áll. Más szóval az a réteg, amely lemezeknél az üveget, filmeknél a celluloidszalagot, fényképészeti papirosoknál a papirost borítja. A 109071. számú szabadalom 1. igénypontja értelmezése kapcsán felmerült vitás kérdés, az volt, hogy vájjon az igénypont jellemző részében szereplő „részben“ kifejezés értelmezendő-e, úgy is, hogy a részben való kioldás esete csak a fényképészeti réteg egyik alkatrészének (ezüstnek, illetőleg ezüstvegyületeknek) eltávolítását jelenti“. A Bíróság megállapította, hogy az 1. igénypont szerint az eltávolításhoz kizárólag a „fényképészeti réteg“ oldószerét alkalmazzák. Mivel a fentiek szerint a „fényképészeti réteg“-en akár a még nem exponált, fényérzékeny réteg, akár a már exponált vagy kidolgozott képréteg értendő“ és az 1. igénypontban, valamint a leírás 3. lapja 9. és 10. sorában (5. bekezdés 1. mondatában) említett oldószerek az emulziós réteget mindenestől eltávolítják, azt kellett megállapítani, hogy a 109071. számú szabadalom 1. igénypontja csupán olyan eljárást rád, amelynél a „fényképészeti“ (emulziós) réteget mindenestől távolítják el, még pedig aszerint, hogy egészen átlátszó vagy csak áttetsző jeleket akarnak kapni egészen, illetőleg részben. Ezzel szemben a 2. igénypontról meg kellett állapítani, hogy ez az 1. igénypontban védett vegyi eljárásnak azt a változatát védi, amelynél ugyancsak vegyszerek alkalmazásával az emulziós réteget nem mindenestől tárontják el, hanem abból csupán a feketedést okozó anyagrészecskéket: az ezüstszemcséket vagy előhivatlan anyag esetén az ezüstvegyület szemcséket távolítják el. A 2. igénypontról ezután megállapította, a bíróság, lrogv ez két eljárást véd: az egyik akkor kerül alkalmazásba, amikor még előhivatlan fényképészeti anyagról van szó, a másik akkor, amikor már előhívott, kész fénykénészeti terméket kívánnak jelzésekkel stb.vel ellátni.
