Szabadalmi Közlöny, 1935 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-02 / 1. szám
XXXX. évfolyam. Budapest, 1935 január hó 2. 1. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY A MAGYAR KIRÁLY] SZABADALMI BÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA, KÖZLEMÉNYEK AZ IPARI TULAJDONJOG (SZABADALOM, VÉDJEGY, MUSTRA STB.) ÉS A SZERZŐI JOG KÖRÉBŐL, Előfizetési ára A „Központi Védjegyértesítő“ és a „Les Marques Internationales“hivatalos lapokkal együtt, felevenKem 20 penge, e mellékletek nélkül félévenként 15 pengő, mely összeget a Bíróság 1 14.101 számú postacsekkszámlájára kell ni kit póstahivatalokn I befizetni A Szabadalmi Közli ny m nden Pj I-en és ló-én jelenik meg. Címváltozásokat a Közlöny szerkesztőségének kell beje lenfeni. * * ' A M. Kir. Szabadalmi Bíróság postacíme : Budapest 5. Póstafiók 123. A M Kir Szabada'mi Bíróság székhelye: Budapest, V., Akadémia-utca 12, sz. (Telefon: 11 -3-01 és 11-3-02 Az l-sö szám tartalma : Előfizetési felhívás. — Szabadalmi ügyvivők ellen eljáró fegyelmi bíróság tagjai 1935. évre. — Jogesetek (1.) — Találmányi bejelentések közzététele. — Megadott szabadalmak 111401—111475. — Szabadalmi leírások közzététele. — Bejelentések visszavonása. — Átruházások. — Hatályonklvül helyezés. — Képviseletváltozás szabadalomnál. — Helyesbítés. — A szerzői jogot beiktató hivatal közleményei. — M. Kir. Szabadalmi Biróság könyvtára új könyveinek szakcsoportos címjegyzéke. — Hirdetések. Előfizetési felhívás. Felhívjuk az előfizetőket, hogy a lap folytatólagos megküldése céljából félévi vagy egész évi előfizetéseiket legkésőbb 1935. évi január hó 10-ig újítsák meg. Az előfizetési díjat (amely fél évre 20 (15) P, egész évre 40 (30) P), a 104101. sz. postatakarékpénztári csekkszámlára kell befizetni. Célszerű a csekkelismervényt a szerkesztőségnek bemutatni, mert enélkül az előfizetésről késéssel értesül. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 12.831/Eln. K. M. 1934. számú rendelete A szabadalmi ügyvivők ellen eljáró fegyelmi bíróság tagjainak kinevezése. • A M. Kir. Szabadalmi Bíróság elnökének 680 1934. ein. számú felterjesztésére a szabadalmi ügyvivők ellen eljáró fegyelmi bíróság tagjaiul a szabadalmi ügyvivők karából az 1935. évre rendes tagokul Kelemen András és Janssen Lajos, póttagokul pedig Hennán Ödön és Tory Loránd szabadalmi ügyvivőket nevezem ki. Budapest, 1934. évi december hó 15-én. A miniszter rendeletéből: Koós s. k. miniszteri tanácsos. Jogesetek. (Kivonatok a M Kir. Kúria és a M. Kir. Szabadalmi Biróság iparjogvédelmi ügyekben hozott jogerős határozataiból.) 1. A .1/. Kir. Szabadalmi Biróság hatásköre a rendes bíróságoktól a szabadalmi leírások értelmezése tárgyában érkezeit megkeresés eseten: ennél az értelmezésnél szereplő szempontok. (1895 :XXXVIT. t.-c. 50. §.) *) *) V. ö. a Sz. К. 1933. ovi 308. lapján közölt határozattal. A Szabadalmi Bíróság bírói osztályának 18301/1934—H. 8883. sz. határozatából: Mivel a megkereső bíróság oly kérdésekre is kért értelmezést, amelyek az 1895:XXXVII. t.-e. 50. §-a szerint nem tartoznak a Szabadalmi Bíróság hatáskörébe, a Szabadalmi Bíróság a 34549/1915 K. M. számú rendelet 202. §-a és az 1911:1. t.-c. li). §-a alkalmazásával elsősorban az 1895:XXXVU. t.-c. 50. §-ának megfelelő hatáskörét állapította mag. Az 1895:XXXVII. t.-c. 50. §-,a 2. bekezdése szerint „a szabadalmazott találmány mibenlétének megítélésére kizárólag, a szabadalmi levéltárban letett találmányi leírás szolgál alapul; ennélfogva nem vehető tekintetbe semminemű utólagos, ama leírásban nem foglalt értelmezés“. E törvényes rendelkezés azzal, hogy a szabadalmi levéltárban elhelyezett leírás kizárólagos figyelembevételéről intézkedik, a szabadalombitorlással kapcsolatos leírásértelmezésnél kizárja mindazoknak az adatoknak és eseményeknek a leírás értelmezésébe való bevonását, amelyek a szabadalom megadását és így a leírásnak a 42. §. szerint a szabadalmi levéltárban való elhelyezését megelőzték. Ennek megfelelőleg a bíróság arra, az egyébként az idézett rendelkezés folytán a bitorlási eljárásban el sem bírálható kérdésre, hogy a megadott szabadalom leírása az eredetileg benyújtott leírástól eltér-e, feleletet a jelen értelmezési eljárás keretében hatáskör hiányában nem adhatott már azért sem, mert az elsőbbség kérdése a szabadalom megadása után csak
