Szabadalmi Közlöny, 1932 (37. évfolyam, 1-24. szám)

1932-11-02 / 21. szám

SZABADALMI KÖZLÖNY

21. szám.

368

13288/932. ikt. sz. 103249. sz. szabadalom.

Schön Fiilöp és Schon Tibor. 13289/932. ikt. sz. 103250. sz. szabadalom. Schön Fiilöp és Schön Tibor.

Helyesbítések.

A szerkesztőség közzéteszi, hogy a Szab. Közi. f. é. 13. számában a 208. oldalon hirdetett S. 13014. alapszámbejelentés bejelentési napja helyesen 1929 március 13. és nem „12.“ A szerkesztőség közzéteszi, hogy a Szabadalmi Közlöny f. évi 20. számában a 339. oldalon hirdetett H. 8680. alapszámú bejelentés 2-ik sorában a „Texter“ név helyesen: Trexler, továbbá a 346. oldalon a 106193. számú szabadalom 2-ik sorában a „Dersley“ név helyesen Dearsley a 3-ik sor szórendje helyesen Chichester Marcus Bcresford mérnök és az utolsó előtti sorban előforduló „1830“ évszám helyesen 1930.

Megszűnt szabadalmak.

1895 : XXXVII. t.-c. 19. §-ának 2. pontja értelmében :

A M. Kir. Szabadalmi Bíróság a 14611/932. számú végzésévéi tudomásul vette azt, hogy szabadalomtulajdonos a 75824. számú szabadalmáról lemondott. A szabadalom ,a lemondás következtében 1932 szept. 18-ával szűnt meg. (Dr. Wirkmann és Bérezi.)

Díjnemfizetés miatt az alább felsorolt szabadalmak az 1S95. évi XXXVII. t.-c. 19. §. 3. pontja értelmében megszűntek:

59924, 65395, 68190, 72080, 72598, 73491, 77283, 77411, 77768, 80616, 81462, 82717, 82818, 84061,

86562, 87285, 87556, 88546, 88879, 88922, 88997,

89073, 89214, 89363, 89794, 89876, 90620, 90789,

90803, 90926, 91020, 91379, 91455, 91715, 91883,

91911, 91912, 92256. 92830, 92939, 93036, 93154,

93159, 93309, 93370, 93747, 94042, 94307, 94409,

94631, 95032, 95173, 95415, 95454, 95871, 96352,

96971, 97093, 97270, 97392, 97429, 97482, 97592,

97602, 97616, 97646, 97736, 97762, 97849, 97899,

97919, 97979, 97993, 98079, 98119, 98171, 98198,

98232, 98237, 98243, 98253, 98289, 98291, 98301,

98333, 98351, 98364, 98372, 98391, 98412, 98440,

98646, 98721, 98769, 98805, 98875, 98923, 99056,

99141, 99167. 99205, 99335, 99336, 99446, 99520,

99594, 99666, 99745, 99898, 100037, 100107, 100222, 100282, 100328, 100339, 100362, 100384, 100473,

100477, 100524, 100539, 100550,

100785, 100885, 100886, 100924,

101022, 101074, 101092, 101096,

101463, 101514, 101570, 101710,

102091, 102225, 102248, 102429.

102636, 102664, 102933, 102934, 102955. 103041,

103083, 103184, 103215, 103237, 103753, 103789,

1046573, 104736.

100663,

100992,

100758,

101008,

101106, 101449, 101784, 101968,

102434, 102611,

NEM HIVATALOS RÉSZ.

Az 1932: XVII. t.-c. miniszteri indokolása.*)

I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS.

Az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió, amelynek Magyarország is tagja, a Hágában megtartott utolsó konferenciáján két olyan megegyezést létesített, amelyeknek részesei vagyunk és amelyeket az 1929:XVIII. t.-c.-kel az ország törvényei közé iktattunk. Ennek a törvénynek indokolása rámutatott arra, hogy ezek a nemzetközi megegyezések szükségessé teszik azt, hogy bizonyos kérdéseket törvényhozás útján szabályozzunk. Ilyen szabályozást igényel .a kényszerengedély intézménye, amelyet az említett törvény 2. §-ában

I. alatt közölt és a továbbiakban főegyezménynek nevezett hágai egyezmény 5. cikke a szabadalom megvonhatásának újabb előfeltételeként meghatároz. Törvényi szabályozást igényelnek továbbá a találmányi szabadalmak díjainak fizetési határidőre vonatkozó enyhítések, amelyeket ugyanezen egyezmény 5/b. cikkének második bekezdése szabályoz, végül a védjegy fokozott védelme azoknak a rendelkezéseknek keretei között, amelyekről az említett egyezmény 5/b„ 6/b., 6'c. és 7/b. cikke szól.

Ezek közül legfontosabb a kényszerengedély intézménye, amely lehetővé teszi azt, hogy a hazai ipar foglalkozhassék olyan szabadalom kihasználásával, amelynek külföldi tulajdonosa a belföldi szükségletet nem a belföldi ipar fog lalkoztatásával elégíti ki. Ennek az új intéz ménynek létesítése tehát a hazai ipar szempont jáhól kívánatos is.

A kényszerengedély új intézményét az első alkalommal a megfelelő gyakorlat hiányában minden vonatkozásban törvényileg szabályozni nem látszik célszerűnek. Egyelőre az élettel lépést tartani képes bírói gyakorlat van hivatva a törvénnyel kevésbbé szabályozott kérdéseket megfelelően és helyesen szabályozni.

Az uniós jogviszonyoknak e törvényhozási szabályozása alkalmával nem mulaszthatom el azt, hogy a hazai ipar fejlesztése érdekében néhány olyan újítás bevezetését is javasoljam, amelyek iparunk fejlődése szempontjából elő nyösek és amelyeknek bevezetését az érdekeltségek szorgalmazzák.

Ezek közül legfontosabb a szabadalmak oltalmi idejének az eddigi 15 évről 20 évre való felemelése, amivel el lehet érni azt, hogy a hazai ipar az eddiginél hosszabb időn át élvezze a szabadalmakkal nyújtott védelmet.

Szükségesnek találom továbbá, hogy az 1908 :LII. t.-c. 3. §-a utolsó bekezdésének hatályon kívül helyezését is javasoljam. E szerint a rendelkezés szerint ugyanis belföldi bejelentő külföldi bejelentés, illetve letétel alapján bel*) A törvény szövegét lásd a Szabadalmi Közlöny f. év

16. száma 263— 265. lapjain.