Szabadalmi Közlöny, 1932 (37. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-15 / 2. szám

34

SZABADALMI KÖZLÖNY

2. szánt.

Az 1911:1. t.-c. 132. §-ánák az a rendelkezése, [ hogy több követelés egy keresetben tárgyalható, < a megállapítási ügyekben is irányadó, amennyi- j ben a 81588/1914. K. M. sz. rendelet 52. §-a ezzel nem ellentétes és csak azt a korlátozást állítja fel, hogy a kereset vagy kérvény csak egy sza- ■ badalom és az ehhez tartozó pótszabadalmak ellen irányulhat, míg ugyanazon szakasz в. bekezdése a többrendbeli kiviteli alakra vonatkozó kérelem kizárhatására kellő alapot nem nyújt. Ennélfogva a megállapítási kérelem két kiviteli alakra is vonatkozhat ugyanazon kérvényben. Az eljárás költségeit mindig a kérelmező fizeti. (1895: XXXVII. t.-c. 57. §. 3. bek.) (A bírói osztály és a kúria ítéletei a 84337. sz. szabadalom ellen indított megállapítási kérelemben).

1. A bírói osztály a következő Ítéletet hozta:

A bírói osztály a kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy a jelen ítélethez hozzáfűzött leírásban és rajzban ismertetett szerkezet nem ütközik a 84337. lajstromszámú szabadalomba.

Egyúttal kötelezi kérelmezőt, hogy ezen íté- j let kézbesítésétől számítandó 30 nap alatt szabad alomtulajd onosnak képviselői kezeihez 000, azaz hatszáz pengőben megállapított eljárási költséget különbeni végrehajtás terhe mellett j fizessen.

Indokol á s:

Kérelmező a kérelmét, valamint érveléseit ' a 16589/929. sz. beadványának és az előkészítő tárgyaláson beadott előkészítő iratának megfelelően adta elő: — szabadailomtulajdonos ellenkérelme és érvelése az 1167/1930. sz. alatt benyújtott nyilatkozatának és a tárgyaláson beadott ténymegállapító iratának felelt meg.

A kérelmezői kérelem eredetileg a hozzátartozó rajz 1., 2. ábráján és 3. ábráján feltüntetettCkótféle, bár aequi valón snek mondott szerkezetre' vonatkozott; a bírói aszály — végzése állapján — ezt a kérelmet e^ak egyféle, még pedig az 1. és 2. ábra szerinti szerkezetre korlátozta és ugyancsak végzéssel ennek a korlátozásnak a. pótlólag bemutatandó új leírásban és rajziban való keresztülvitelét rendelte el. Kérelmezőnek az 1911. évi I. t.-c. 132. §-ába utaló érvelése ugyanis azért volt mellőzendő, mert a Szab. Bíróság elé tartozó ügyekben követendő eljárás tekintetében első sorban a 81588/914. sz. Keresk. Min. rendelet mérvadó és csak másodsorban a hivatkozott törvény. Már íredig ezen rendelet 52. §-ának 6. bekezdésében foglalt az a kitétel, mely „az illető tárgynak, (szerkezet, készülék)“ leírását és rajzát említi, csak egyes számot, használ, nem pedig többes számot. A kérelemként i csak egy-egy szerkezetre való vonatkoztatás különben a Szab. Bíróság állandó joggyakorlata is. A tárgyalás folyamán hozott végzések eszerint indokoltak. Érdemlegesen a bírói osztály a következő megfontolások alapján döntött.

A 84337. lajstromszámú szabadalom védelmi körét, — az 1. igénypont értelmében — meghatározza az, hogy „a (3) karima az (1) tollat tyű - házzál oldható kapcsolatban áll“, — a kapcsolat rendeltetésszerű szétbontása, mint eredmény pedig abban nyilvánul, miszerint a (3) karima az (1) tolattyúháztól teljesen eltávolítható és így egy másikkal felcserélhető. Nem vitás, hogy több alkatrész egymás között — akár h egesztéssel, szegecseléssel, sőt egybeönt őssel —- létesített bármely kapcsolat ismét megszüntethető, tehát „oldható“, — ha másként nem: egy vagy több alkatrész szétroncsőlásával.

Mindamellett műszaki értelemben véve „oldhatódnak veendő az a kapcsolat, amelynek megszüntetésekor, vagyis „megoldásánál“ együttesen fellelhető az a kritérium, mely szerint: a) egyik alkatrész sem sérül meg állagában, vagy legfeljebb már csekély munkával is helyreállítható lényegtelen állagsérelmet szenved, b) különleges szerszámok mellőzhetők és nagyobb munkát nem igényel. Mondhatni, hogy valamely kapcsolat aszerint oldható vagy oldhatatlan, mint ahogyan enyhe vagy erőszakos az annak megszüntetésére irányuló ténykedés. Eszerint az „oldható kapcsolat“ fogalmilag igen relatív. Szem élött tartva tehát az egyes kifejezéseknek az előbbiekben kifejtett értelmezését, meg kellett állapítani, hogy mindazon erőkifejtések és szerszámigénybevételek, amelyek a 84337. sz. szabadalom al i gén y pon tjaiban védett szerkezeteknél az illető kapcsolat megszüntetésére fordítandók, csak enyhe intézkedések, — mert hiszen az 1. igénypont alapján ezen összes kapcsolatok mind „oldható kapcsolatok“. Az ügy eldönthetése végett a kérelmezői szerkezet megvizsgálásánál tehát szigorúan ugyanazon elvek követendők, mint a 84337. sz. szabadalombeli szerkezetnél, amikor is megjegyzendő, hogy a kapcsolat szétbontására irányuló energiáknak nem méterkilogramokban mérhető a aszóin t

mennyiségei, hanem azoknak egymáshoz viszonyított arányai voltak mértékadóknak tekintendők.

A 84337. sz. szabadalom 2., 3. és 4. ábrája szerinti szerkezeteknél a kapcsolatot létesítő 4 gyűrd pusztán kézzel szerelhető le, az 5. ábrabeli 7 gyűrű, a 6. ábrából! 2 nyak és a 7. ábrabeli 3 karima lecsavarassal szerelhető le, amikor is az előbbiekhez képest valamivel több, de még mindig lényegtelen erőkifejtés és — esetleg — egy egyszerű szerszám (csavarkulcs) is kell I1 gyanúsak egyszerű szerszám és lényegtelen erőkifejtés kell a 8 ábrabeli (4a) gyűrű leszereléséhez, amelynél a felhasított (4a) gyűrűt szót kell feszíteni, — a gyűrű anyaga ezért kellően rugalmas kell, hogy legyen. (L. szab. leírás

2. old. alulról 7—9. sor; Az összes módozatok közös tulajdonsága, hogy a kapcsolat szétbon fásakor semmiféle alkatrész állagsérelme nem következik he. Megjegyzendő, hogy esetleges állagsérelem e helyen nem vehető figyelembe;