Szabadalmi Közlöny, 1932 (37. évfolyam, 1-24. szám)

1932-08-16 / 16. szám

16. szám. 265 SZABADALMI KÖZLÖNY ország címerei, zászlói és egyéb jelvényei, az elfogadott hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyek, bélyegek, valamint ezek bárminemű címertani utánzatai szerepelnek, kivéve, ha al­kalmazásukat az illetékes hatóságok megen­gedték. A hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyek és bélyegek védjegyként használata csak akkor tilos, ha azzal olyan árukat kíván­nak megjelölni, amelyek az említett jegyekkel hivatalosan megjelölt árukkal azonosak, vagy hozzájuk hasonlóak. Külföldi címerekre és egyéb jelvényekre ez a rendelkezés csak annyiban nyer alkalma­zást, amennyiben nemzetközi szerződés van hatályban, vagy viszonosság áll fenn. A viszo­nosság fennállásának kérdésében a kereskede­lemügyi miniszter megállapítása kötelező. Külföldi nem közismert állami jelvényekre ezt a rendelkezést csak akkor kell alkalmazni, ha a kereskedelemügyi miniszter azokat a Budapesti Közlönyben hirdetmény útján köz­zétette. 13. §. Az 1921:XXII. t.-c. 2—6. §-ait a követ­kező rendelkezések egészítik ki: A 2—6. §-oknak rendelkezéseit nemzet­közi szerződés vagy viszonsság esetén meg­felelően alkalmazni kell külföldi egyesülésekre akkor is, ha ezeknek az egyesüléseknek ipari vagy kereskedelmi telepük nincs, feltéve, hogy az illető egyesülés fennállása a származási or­szág törvényeivel nem ellenkezik. Ezt csak a származási országban történt belajstromozás­­sal kell igazolni. A viszonosság fennállása kér­désében a kereskedelemügyi miniszter megálla­pítása kötelező. 111. Vegyes és átmeneti rendelkezések. 14. §. Az 1908 :LII. t.-c. 3. §-nak utolsó be­kezdése, az 1913 :XII. t.-c. 1. §-áriak 2. és 3. be­kezdése, továbbá az 1895 :XLI. t.-c. 4. §-ának 2. bekezdése és az 1920:XXXV. t.-c. 8. és 9. §-ai hatályukat vesztik. 15. §. Az 1890:11. t.-c. 27. §. 4. pontja szerint a védjegybitorlás miatt megállapítható legma­­gasab kártérítési összeg 10.000 korona helyett 10.000 pengő. 16. §. A jelen törvényt alkalmazni kell az életbelépésének napján folyamatban lévő min­den szabadalmi és védjegyügyben. 17. §. Minden olyan szabadalom tulajdo­nosa, amely szabadalomnak az oltalmi ideje az eddig érvényes jogszabályok értelmében 1932. évi december hó 31-ike előtt lejárt volna, köte­les mindazoknak, akik 1931. évi december hó 31-ike előtt belföldön jóhiszeműen a találmány­nak a szabadalom megszűnte után való gya­­korlatbavótelére szükséges berendezést létesí­tettek és ezzel költségeik merültek fel, a költ­ségeit megtéríteni, vagy ehelyett a szabadalom fennállásának 16-ik, 17-ik, 18-ik, 19-ik és 20-ik évére, megfelelő kártalanítás ellenében, nem kizárólagos használati, illetőleg gyakorlatba­­vételi engedélyt adni. Az ilyen költségmegtérí­tésre vagy engedélyre való igényt a jelen tör­vény életbelépésétől számított 0 hónap alatt a Szabadalmi Bíróság bírói osztályánál kell kel­lően indokolva bejelenteni. Az ilyen eljárás során nyert használati, illetőleg gyakorlatba­­vételi engedély csak azzal a vállalattal együtt szálhat másra át, amely vállalat az engedélyt kapta. 18. §. Valamely szabadalomra a jelen tör­vény életbelépése előtt a szabadalom fennállá­sának egész idejére adott használati, illetőleg gyakorlatbavételi engedély a szabadalom fenn­állásának 16-ik, 17-ik, 18-ik, 19-ik és 20-ik évére is kiterjed, ha az engedélyes erre irányuló kívánságáról a szabadalom tulajdonosát a je­len törvény életbelépésének napjától számított 6 hónap alatt írásban értesíti. Az engedélyes azonban, ha az előző §. alapján újabb haszná­lati engedélyek keletkeztek, vagy a 15-ik éven túl terjedő időre fizetendő használati és gya­korlatbavételi díj tekintetében a szabadalom­­tulajdonossal az eredeti szerződés alapján meg­egyezni nem tud, a használati és gyakorlatba­vételi engedélyért fizetendő összeg bírói meg­állapítását kérheti a Szabadalmi Bíróság bírói osztályánál. 19. §. A Szabadalmi Bíróság bírói osztályá­nak a 17. és 18. §-ok alá eső vitás ügyekben hozott ítéletei ellen fellebbezni lehet a m. kir. Kúriához. 20. §. A 17. és 18. §-okban megszabott határ­időket meghosszabbítani vagy elmulasztásuk miatt igazolással élni nem lehet. 21. §. A kereskedelemügyi miniszter fel­hatalmazást nyer, hogy rendelettel szabi - lyozza: 1. az 1929. évi május hó 16. napja és a jelen törvény életbelépésének napja közti időben tör­tént szabadalmi évi díjfizetések és védjegymeg­újítási díjfizetések késedelméből eredő jog­hátrányok megszüntetését; 2. a használati és ipari mintaoltalmat; 3. a 17. és 18. §-okban említett vitás ügyelv­ben követendő bírói eljárást. 22. §. A jelent törvény kihirdetésének nap­ján lép életbe s azt a kereskedelemügyi mi­niszter és az igazságügyminiszter hajtja végre. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát, mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázharminckettedik évi július hó tizenhatodik napján. Horthy Miklós s, k., gróf Károlyi Gyula s. k., Magyarország kormányzója. m. kir- miniszterelnök.

Next

/
Thumbnails
Contents