Szabadalmi Közlöny, 1932 (37. évfolyam, 1-24. szám)
1932-08-16 / 16. szám
16. szám. 265 SZABADALMI KÖZLÖNY ország címerei, zászlói és egyéb jelvényei, az elfogadott hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyek, bélyegek, valamint ezek bárminemű címertani utánzatai szerepelnek, kivéve, ha alkalmazásukat az illetékes hatóságok megengedték. A hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyek és bélyegek védjegyként használata csak akkor tilos, ha azzal olyan árukat kívánnak megjelölni, amelyek az említett jegyekkel hivatalosan megjelölt árukkal azonosak, vagy hozzájuk hasonlóak. Külföldi címerekre és egyéb jelvényekre ez a rendelkezés csak annyiban nyer alkalmazást, amennyiben nemzetközi szerződés van hatályban, vagy viszonosság áll fenn. A viszonosság fennállásának kérdésében a kereskedelemügyi miniszter megállapítása kötelező. Külföldi nem közismert állami jelvényekre ezt a rendelkezést csak akkor kell alkalmazni, ha a kereskedelemügyi miniszter azokat a Budapesti Közlönyben hirdetmény útján közzétette. 13. §. Az 1921:XXII. t.-c. 2—6. §-ait a következő rendelkezések egészítik ki: A 2—6. §-oknak rendelkezéseit nemzetközi szerződés vagy viszonsság esetén megfelelően alkalmazni kell külföldi egyesülésekre akkor is, ha ezeknek az egyesüléseknek ipari vagy kereskedelmi telepük nincs, feltéve, hogy az illető egyesülés fennállása a származási ország törvényeivel nem ellenkezik. Ezt csak a származási országban történt belajstromozással kell igazolni. A viszonosság fennállása kérdésében a kereskedelemügyi miniszter megállapítása kötelező. 111. Vegyes és átmeneti rendelkezések. 14. §. Az 1908 :LII. t.-c. 3. §-nak utolsó bekezdése, az 1913 :XII. t.-c. 1. §-áriak 2. és 3. bekezdése, továbbá az 1895 :XLI. t.-c. 4. §-ának 2. bekezdése és az 1920:XXXV. t.-c. 8. és 9. §-ai hatályukat vesztik. 15. §. Az 1890:11. t.-c. 27. §. 4. pontja szerint a védjegybitorlás miatt megállapítható legmagasab kártérítési összeg 10.000 korona helyett 10.000 pengő. 16. §. A jelen törvényt alkalmazni kell az életbelépésének napján folyamatban lévő minden szabadalmi és védjegyügyben. 17. §. Minden olyan szabadalom tulajdonosa, amely szabadalomnak az oltalmi ideje az eddig érvényes jogszabályok értelmében 1932. évi december hó 31-ike előtt lejárt volna, köteles mindazoknak, akik 1931. évi december hó 31-ike előtt belföldön jóhiszeműen a találmánynak a szabadalom megszűnte után való gyakorlatbavótelére szükséges berendezést létesítettek és ezzel költségeik merültek fel, a költségeit megtéríteni, vagy ehelyett a szabadalom fennállásának 16-ik, 17-ik, 18-ik, 19-ik és 20-ik évére, megfelelő kártalanítás ellenében, nem kizárólagos használati, illetőleg gyakorlatbavételi engedélyt adni. Az ilyen költségmegtérítésre vagy engedélyre való igényt a jelen törvény életbelépésétől számított 0 hónap alatt a Szabadalmi Bíróság bírói osztályánál kell kellően indokolva bejelenteni. Az ilyen eljárás során nyert használati, illetőleg gyakorlatbavételi engedély csak azzal a vállalattal együtt szálhat másra át, amely vállalat az engedélyt kapta. 18. §. Valamely szabadalomra a jelen törvény életbelépése előtt a szabadalom fennállásának egész idejére adott használati, illetőleg gyakorlatbavételi engedély a szabadalom fennállásának 16-ik, 17-ik, 18-ik, 19-ik és 20-ik évére is kiterjed, ha az engedélyes erre irányuló kívánságáról a szabadalom tulajdonosát a jelen törvény életbelépésének napjától számított 6 hónap alatt írásban értesíti. Az engedélyes azonban, ha az előző §. alapján újabb használati engedélyek keletkeztek, vagy a 15-ik éven túl terjedő időre fizetendő használati és gyakorlatbavételi díj tekintetében a szabadalomtulajdonossal az eredeti szerződés alapján megegyezni nem tud, a használati és gyakorlatbavételi engedélyért fizetendő összeg bírói megállapítását kérheti a Szabadalmi Bíróság bírói osztályánál. 19. §. A Szabadalmi Bíróság bírói osztályának a 17. és 18. §-ok alá eső vitás ügyekben hozott ítéletei ellen fellebbezni lehet a m. kir. Kúriához. 20. §. A 17. és 18. §-okban megszabott határidőket meghosszabbítani vagy elmulasztásuk miatt igazolással élni nem lehet. 21. §. A kereskedelemügyi miniszter felhatalmazást nyer, hogy rendelettel szabi - lyozza: 1. az 1929. évi május hó 16. napja és a jelen törvény életbelépésének napja közti időben történt szabadalmi évi díjfizetések és védjegymegújítási díjfizetések késedelméből eredő joghátrányok megszüntetését; 2. a használati és ipari mintaoltalmat; 3. a 17. és 18. §-okban említett vitás ügyelvben követendő bírói eljárást. 22. §. A jelent törvény kihirdetésének napján lép életbe s azt a kereskedelemügyi miniszter és az igazságügyminiszter hajtja végre. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát, mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázharminckettedik évi július hó tizenhatodik napján. Horthy Miklós s, k., gróf Károlyi Gyula s. k., Magyarország kormányzója. m. kir- miniszterelnök.
