Szabadalmi Közlöny, 1932 (37. évfolyam, 1-24. szám)

1932-06-15 / 12. szám

VW«/ trr 12. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 201 útján sem lehetne megnyugtatólag megállapí­tani. Ugyanis ily irányú bizonyítás csak akkor járhatott volna eredménnyel, ha alperes arra ajánlott volna fel bizonyítást, hogy ő — amint fent is említve van — a zárt tok kinyithatását kizáró biztosító intézkedéseket foganatosított volna, és ez intézkedések következtében — akár olajozás, akár javítás végett — csakis ő férhe­tett volna a zárt tokban elhelyezett hajtómű­höz, amiből aztán azt a határozott következte­tést lehetett volna levonni, hogy a szállított falfűrész lényeges alkatrészeit a szabadalom elsőbbségi napja előtt sem a vevők, sem liarma dik (szakértő) személyek meg nem ismerhették. Ez okból alperesnek eskü alatti kihallgatá­sát, valamint az általa megnevezett Hermann Gusztáv, Riepolt Friedrich, Leonhardt Ottó, Grossmann Max, Portmann Róbert és Faust Willibaud tanuknak kihallgatását mellőzni kellett. De ugyanez okból alperesnek ama tény­állítása, hogy ő a falfűrészeket gyártó Sugg und Co. A. G. müncheni céget, továbbá a vevő­ket, nevezetesen felperes jogelődét, valamint a Roth és Steffens dresdeni céget, illetve ezeknek személyzetét szóbelileg titoktartásra kötelezte volna, — még valóság esetén sem eliminálhatja a forgalombahozatal útjáni gyakorlatbavétel nyilvánosságát. Következésképen e tényállítás bizonyítását, vagyis Staubwasser Ferdinánd, Leonhardt Ottó, Stötter Johann és Steffens Guy tanuk kihallgatását mellőzni kellett. Nem helytálló alperesnek azon érvelése sem, hogy felperes jogelőde a keresethez 2., alatt csatolt szerződés tartalma szerint titok­tartásra lett volna kötelezve, illetve, hogy ér­deke lett volna a titoktartás, mert a szerződés 1911. évi március hó 3-án, tehát a megtámadott szabadalom elsőbbségi napja előtt több, mint 14 évvel kelt, úgy hogy e szerződés csakis a korábbi alperesi szabadalmára vonatkozhatott, amelyeknek leírásai a keresethez 3., 4., 5. alatt vannak csatolva, s amelyeknek lajstromszámai 47702., 47965. és 51261. Minthogy alperes a falfűrész forgalomba­­hozatalára vonatkozó, kereseti tényállításokat a szóbeli tárgyaláson is beismerte, azért a fel­peres által megnevezett tanuknak, ú. n. Ottó A. Cielow, Michael Wagacs, Faust Willibaud, Stötter Johann, Höller István és Roth Haris­nak kihallgatása feleslegessé vált. Felperesnek a falfűrész modelljének Milanó­ban, Münchenben és Komotauban történt kiállí­tására vonatkozó tényállításait és bizonyíté­kait, valamint alperesnek ezekkel szembeni vé­dekezését és a leipzigi kiállításra vonatkozó tényállításait. Nem kellett mérlegelni és e kér­désben dönteni, mert a nyilvános gyakorlatba­vétel megállapítása, egymagában is a szabada­lom teljes megsemmisítését eredményezte. Alperes a 9716/1931. sz. kérvényével Péter Sándor budapesti lakost, mivel neki a megtá­madott szabadalmat 1929. évi április 18-án állí­tólag eladta, perbehívta, azonban perbehívott a perbeavatkozást a 12332/ 1931. sz. kérvényé­ben foglalt indokokból megtagadta. Ezért a bírói osztály nem is foglalkozott e kérdéssel. A perköltségre vonatkozó intézkedés a Pp. 425. §-án alapszik. Alperest a perbehívottnak okozott költség­ben is a Pp. 433. illetve 430. §-a alapján marasz­talni kellett. 13. A szakirodalomban még nem ismeretes ki­fejezések használata, a szabadalmi leírásokban megengedhető. (1895:XXXVII. t.-c. 32. §.) (Sz. B. bírói oszt. J—2790). A 2425/1932. i. sz. határozatból: Az ügy érdemét illetőleg a bírói osztály a felszólaló érvelésiével szemben abból indult ki, hogy szab ad alniiaztatásr a bejelentett találmá­nyokkal kapcsolatosan — a dolog természete szerint — nem ritka eset az, hogy a szakiroda­­lomban még nem ismert kifejezéseket használ­nak hosszas körülírások helyett. Az illető ta­lálmány szabadalmazhatósága szempontjából ilyenkor csak az fontos, hogy a leírás (és rajz) révén egyértelműen legyen meghatározható ama fogalom, vagy jelenség, amelynek rövid megjelölésére az új kifejezés alkalmaztatott. A bírói osztály megállapította, hogy a je­len ügyben a „hydraulikailag legömbölyített“, illetve „éles falú“ kifejezés teljesen egy­értelmű, minthogy a leírás 1. és 2. oldalán, valamint a leírás utolsóelőtti bekezdésében elő­adottakon kívül a 3. oldal 3—6. soraiban a ki­folyási tényezőnek számszerű megjelölésével eme kifejezés mibenlétét illetőleg közelebbi és elegendő útmutatást ad a szakembernek. Ezek után a felszólalói amterioritásban (108. ábra) ábrázolt átöm főcsatornának csak felső nyílása „hydraulikailag éles falú“, de az, vájjon an­nak alsó nyílása „hydraulikailag legömbölyí­­tett“-e, illetve az annak megfelelő kifolyási té­nyező a 0.98 értéknek mennyiben felel meg, a rendelkezésre bocsátott egyéb adatok hiányá­ban nem volt megállapítható, így tehát az an­­terioritás ujdonságrontó hatása sem. 14. Szabadalom megsemmisítési perben, tekin­tet nélkül annak jogalapjaira a Pp. 427. §-át nem lehet alkalmazni. (Sz. B. bírói oszt. 206. sz. per). A 2425/1932. i. sz. határozatból: A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bírói osztálya a felperes keresetének helyt ad, a 99181. számú szabadalmat megsemmisíti és alperest kötelezi, hogy felperesnek, képviselője kezéhez 400 P, azaz négyszáz pengőben megállapított perkölt­séget, az ítélet kézbesítésétől számított 30 nap alatt, végrehajtás terhével fizessen meg. 53

Next

/
Thumbnails
Contents