Szabadalmi Közlöny, 1932 (37. évfolyam, 1-24. szám)

1932-06-15 / 12. szám

202

SZABADALMI KÖZLÖNY

12. szám.

Indokolás:

Felperes a 99181. sz. szabadalom megsemmisítését és az alperesnek a perköltségekben való elmarasztalását azon az alapon kérte, hogy a szabadalomban védett gázszárító eljárás már a szabadalom elsőbbségi napján nélkülözte az újdonság kellékét. Ennek bizonyítására korábbi nyomtatványokra és a szabadalomban védett eljárás korábbi nyilvános gyakorlatbavételére hivatkozott. Szóval is előadott kérelmét és annak indokolását a 10240/1981. ikt. sz. kereset és a 2425/1932. ikt. sz. jegyzőkönyv tartalmazzák.

Alperes 14137/1931. ikt. sz. nyilatkozatában előadta, hogy szabadalmát nem kívánta fenntartani, ez okból esedékessé vált évidíjat már nem fizette be és kijelentette, hogy szabadalmáról lemond. Minthogy véleménye szerint ezzel a jogcselekménnyel a perbeli követelésnek eleget tett, ennélfogva azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a semmiségi per ügyében a Bíróság a további eljárást szüntesse be és a Pp. 427. §-a alapján a költségek megállapításától tekintsen el. Az előkészítő tárgyaláson ezt a nyilatkozatát még fenntartotta, a folyó évi február hó 16. napján megtartott szóbeli tárgyaláson pedig odamódosította, hogy a szabadalma megsemmisítéséhez hozzájárul, tehát a perbeli követelést elismeri, egyúttal a felperes részéről felhozott nyomtatványok ujdonságrontó hatását, valamint a felhívott korábbi nyilvános gyakorlatbavétel tényét beismeri és ezzel kapcsolatban a Pp. 426. és 427. §-ai alapján a költségek kölcsönös megszüntetését kérte.

A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bírói osztálya ilyen ügyállás mellett a Pp. 390. §-ának megfelelően, a perbeli követelés elismerésére alapított ítéletet azért nem hozott, mert a Pp. e szakaszának az alkalmazását a 81588/1914. K. M. számú rendelet 65. §. hatodik bekezdése, az 1895:XXXVII. t.-c. 21. §. 1. és 4. pontjaiban meghatározott közérdekű megsemmisítési perekben —amilyen ez a. per is — kizárja. A szabadalomról való lemondás, továbbá a szabadalomnak az évi díj befizetés elmulasztása következtében bekövetkező megszűnése, a megsemmisítési per érdemleges lefolytatását nem teszi mellőzhetővé, mert a szabadalom megsemmisítésének az idézett t.-c. 21. §. első bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően, a bejelentés napjára visszaható ereje van. Ennek következtében a keresetet érdemben kellett tárgyalni.

Az ítélet rendelkező részében összegszerűen megállapított perköltség fizetésére, a Pp. 425. Váriak rendelkezése értelmében a pervesztes alperest kellett kötelezni.

A Pp.-nek az alperes által, a költségek tekintetében felhívott 426. §-át ez ügyben azért nem lehetett alkalmazni, mert alperes még részben sem lett pernyertes, a 427. V alkalmazását pedig a 34549/1915. K. M. sz. rendelet 202. §-a akadályozza, amennyiben ez a szakasz úgy rendelkezik, hogy a Pp. szabályai a M. Kir. Szabadalmi Bíróság előtti eljárás során csak akkor nyernek megfelelő alkalmazást, ha az itt hivatkozott különleges jogszabályok másként nem rendelkeznek és a szabadalmi ügyek természetéből más nem következik. A 81588/1914. K. M. sz. rendelet 65. Va azonban, a perbeli követelés elismerése alapján való ítélethozatalt, tehát a Pp. 427. §-a alkalmazhatóságának egyik előfeltételét, közérdekű perekben egyenesen kizárja, amiből okszerűen következik, hogy ezekben a perekben a Pp. 427. Vában foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni.

De kizárja e törvényhely alkalmazhatóságát a szabadalmi ügyek természete is. A szabadalomtulajdonos ugyanis, még akkor is, ha szabadalma bármely ok folytán már megszűnt volna, a szabadalmának már a megszűnésig fennállott oltalma alapján mások ellen kizárólagossági jogát érvényesítheti és így okot szol gáltat arra, hogy szabadalma ellen megsemmisítési pert indítsanak, mert csak megsemmisítés esetében semisül meg, a megszűnésig fennállott oltalom.

Az előadottakból nyilvánvaló, hogy a közérdekű megsemmisítési perekben a Pp. 427. Va alkalmazhatóságának egyik előfeltétele sem forog fenn, ezért alperes e törvényhelynek a perköltségek tekintetében való különleges védelmét igénybe nem veheti.

A kifejtettek alapján tehát a rendelkező rész szerint kellett határozni.

15.

Az 1895:XXXVI1. t.-c. 35. §-ának különböző pontjaira alapított felszólalás esetén a felszólalás visszavonása a 35. §. .9, pontja (5. és

6. §-ok) tekintetében hatályos. (Sz. B. bejelentési osztály E—4188 a. sz.)

Az 5649/1932. számú határozatból:

A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bejelentési osztálya II. rendű felszólalónak az 1895: XXXVII. t.-c. 5. Vára alapított támadása tárgyában az eljárást megszünteti, egyébként a felszólalásoknak részben helyt ad és a szabadalmat a közzétett 6. és 9—12. igénypontok tárgyára a bejelentő 12313/1931. ikt. számú beadványában foglalt szövegezésű igénypontokkal ad.

Egyúttal bejelentőt kötelezi, hogy I. rendű felszólalónak 100 (egyszáz) pengőben megállapított eljárási költséget képviselője kezéhez 30 nap alatt végrehajtás terhével űzessen meg.

I n d о к о к :

II. rendű felszólalónak az 1895:XXXVII. t.~c. 5. Vára alapított támadása tárgyában az eljárást, a 81588/1914. К. M. rend. 41. §-a értelmében meg kellett szüntetni, mert felszólaló e felszólalását 16180/1931. ikt. szám alatt visszavonta.

Tekintettel arra, hogy a 6. s a 9—12. igénypontok kivételével bejelentő a többi igénypont-