Szabadalmi Közlöny, 1930 (35. évfolyam, 1-24. szám)
1930-05-15 / 10. szám
10. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 241 Több mint 18 hónapja tudja bejelentő, hogy feltalálói minősége kétségbe vonatott, egy hónapja tudja, hogy nyilatkozatát a bíróság várja és nyilatkozat helyett egy semmiképen sem valószínűsített halasztási kérelmet adott be, amely még azt sem tartalmazza, hogy az utolsó 30 nap alatt olyan bajban szenvedett, ami a kívánt okirat aláírását lehetetlenné tette és — ami fő — most sem állítja, hogy ő a feltaláló. A bíróság a bejelentőnek most vázolt magatartását a Pp. 270. §-ának alkalmazásával mérlegelte és abból megállapítandónak találta, hogy a bejelentő a feltalálói nyilatkozat megtételét halogatni kívánja. Ez egy magában elég indok arra. hogy a nyilatkozat megtételére új határidő ne adassák, mert olyan bejelentőnek, aki a feltalálói nyilatkozatot bírói felhívásra nem törekszik haladéktalanul megtenni és becsatolni, akkor sem lehet elhinni, hogy ő a feltaláló, ha hosszas megfontolás és halogatás után tesz is ilyen nyilatkozatot. Mindezekből a bíróság azt a meggyőződést szerezte, hogy a bejelentő a bejelentés tárgyának nem feltalálója és ezért az 5. §-ra alapított felszólalásnak helyt kellett adni, a bejelentést vissza kellett utasítani és a bejelentés tárgyára a szabadalmat meg kellett tagadni, annál is inkább, mert bejelentő felszólításra nem adván be a hiányzó és az 1895:XXXVII. t.-c. 30. §. c) pontjában megkövetelt feltalálói nyilatkozatot, a 33. §. 2. bekezdése alapján való visszautasítás feltételei is fenn forognak. A felszólalás eredményre vezetvén, bejelentőt az okozott költségek viselésére kötelezni kellett. II. A bírói osztály határozata a következő volt: A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bírói osztálya a felfolyamodásnak részben helyt ad és a bejelentési osztály határozatának a bejelentés visszautasítására és a költségek megállapítására vonatkozó részét helyben hagyja, ellenben a szabadalom megtagadására vonatkozó részét hatályon kívül helyezi. A felfolyamodási díj visszautalására irányuló kérelmet elutasítja. Indo kok: A bírói osztály a bejelentési osztály által az iratok tartalmának és az okszerű következtetésnek megfelelően megállapított tényállást a maga részéről is elfogadta és magáévá tette a bejelentési osztálynak helyesen megindokolt azt a döntését is, hogy a feltalálói nyilatkozat hiánya miatt a bejelentést vissza kellett utasítani. Ezért a bírói osztály a bejelentési osztály határozatának a bejelentés visszautasítására és a költségekre vonatkozó részét megfelelő indokainál és még a következő indokoknál fogva is helybenhagyta. A szabadalmakról szóló 1895 :XXXVII. t.-c. 30. §-ának c) pontja a bejelentés lényeges kellékeként jelöli meg azt a nyilatkozatot, hogy a bejelentő a szabadalma zandó tárgynak feltalálója-e, vagy hogy ő a feltaláló jogutódja. Alaptalan a felfolyaniodásnak az az érvelése, hogy a hivatkozott törvényhely a bíróság gyakorlata értelmében elavult, mert a bíróság ennek a kelléknek fennforgását, vagyis a feltalálói nyilatkozat szabatosságát a szabadalmi törvény 33. §-a értelmében a közzététel előtt mindig, de az eljárás későbbi szakában is hivatalból bármikor viszgálhatja, különösen az adott esetben, amikor a felszólalás folytán az derült ki, hogy bejelentőnek feltalálói mivoltához kétség fér. Miután a jelen esetben a szabadalmi törvény 5. §-ára alapított felszólalás tárgyalása során a bejelentési osztály hivatalból megállapította a feltalálói nyilatkozat szabályszerűtlenségét, helyesen kötelezte bejelentőt, megfelelő határidő kitűzése mellett, ennek, a további eljárást és az ügy érdemi eldöntését gátló oknak kiküszöbölésére. Bejelentő ennek a felhívásnak csak a felfolyamodás során iparkodott eleget tenni, mikor is a feltalálói nyilatkozatot beadta. Ebből a nyilatkozatból a bírói osztály azt állapítja meg, hogy a bejelentés tárgyát képező készüléknek nem bejelentő, hanem N. N. a feltalálója és a találmány a szabadalmi törvény 6. §-áriak megfelelően munkaadójának: az X. vállalat tulajdonába ment át. Ebből az okból nem tudott bejelentő szabályszerű feltalálói nyilatkozatot tenni, bírói felhívás dacára sem. Bejelentő tehát nem volt a feltaláló, sem annak jogutódja s ezzel a szab. törvény 30. §-ának d) pontjában foglalt rendelkezést is megsértette, mert a jogutódlást szabályszerű okirattal nem igazolta.
