Szabadalmi Közlöny, 1929 (34. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-01 / 1. szám

1. szám.

SZABADALMI KÖZLÖNY

15

ruháztak vagy rábíztak a Custodian-ra, vagy amelyeket a. Custodian lefoglalt, a használatból két időszakot kivéve, (1) a hadiállapot és a fegyverszünet kihirdetése közötti időpontot, mindkét időhatároló napot is beleértve és (2) iazt a napot és az azt követő időt kivéve, mely napon a Custodian az illető szabadalmat eladta, átruházta vagy arra engedményt adott.

„Az É. A. E. Â. által vagy részére történt használat“ (Use by or for the United States) kifejezés az Arbiter nézete szerint ugyanazt jelenti, mint az 1918 julius 1-i törvényben használt hasonló kifejezés, vagyis: „használt vagy gyártott az Ë. A. E. A. által vagy annak részére a tulajdonosnak erre vonatkozó engedetnie nélkül vagy a használatra vagy gyártásra való törvényes jog nélkül“. A törvény intencióját figyelembe véve, kétségtelenül nem az volt ennek a rendelkezésnek a célja, hogy az állam szállítói helyett a kormány általában magára vállalja a felelősséget, csak oly esetekben indokolt ez, amikor a kormány a köz érdekében vett igénybe jogokat, vagy irányította, vezette, vagy kifejezetten helyeselte a szállítónak azt a ténykedését, hogy egy szabadalmazott találmányt a tulajdonds kifejezett engedelme nélkül használjon.

A „törvény“ vonatkozó 4. Vában a „használat“ (use) kifejezés az Arbiter szerint azt jelenti: „egy szabadalomban kifejezésre jutó találmánynak a tulajdonos engedménye nélkül való jogosulatlan használata“, az „É. A. E. Á. által kifejezés (by the United States) való használaton“ pedig az Ë. A. E. A. kormánya által való direkt használatot érti a törvény ennek a kormánynak valamely tartománya vagy ügynöksége által és az „É. A. E. Á. részére“ való használat (use for the United States) kifejezés alatt valamely az állam szerződéses szállítója által a kormány részére való használatot jelenti oly szerződés alapján, mely kifejezetten igényli, előírja л-agy szándékolja valamely szabadalmazott találmány jogosulatlan használatát, л-agy amely szerződést ily használat nélkül nem lehet végrehajtani, vagy ahol az ilyetén használat a kormány tudtával vagy kívánságára történt, ahol is a kormány erre jogosított képviselői ténykedtek. A „törvény“ természetesen mindazon szállítók igényeit kizárja, akik a kormány kifejezett vagy önként értetődő tudta nélkül ténykedtek, vagy azokét,

akik tisztán a saját előnyükre és hasznukra használtak ily találmányokat.

А лтпа1кого (4) §. csak oly szabadalmakkal összefüggő igényekre vonatkozik, amelyeket a Custodian vett igénybe és foglalt le. Ez a szakiasz abban az időben való használatra vonatkozik, amely idő a Custodian által való lefoglalás ©lőtt vagy után volt egész addig az időig, amikor a Custodian rendelkezett az ily szabadalommal, kivéve azt az időszakot, amely a Németország és az É. A. E. Á. közötti hiad-iálilapot és a fegyverszünet kihirdetése közt eltelt. Az Arbiter ezen felfogása a Seuatus 1928 február 9-én keit határozatával támasztható alá.

Felmerül még az a kérdés ős, hogy mi legyen az ilynemű használatnak legkorábbi időpontja? A berlini szerződés Németországot felelőssé tette olyan, igények tekintetében, amelyek Amerika semlegességének ideje alatt, épúgy mint hadviselése alatt keletkeztek. Az ezek elintézésére alakult л-egyeis bizottság (Mixed Commission) ezeket mind „háborús igényekének пелгег!е. A Kongressusnak is az volt a felfogása, hogy mindkét fentemlített időszakot háborús időszaknak tekinti. Az 1921 márc. 3-iki statútum (41. Stat. 1313., 1314.) azt a törvényes deklarációt tartalmazza, hogy az ellenség tulajdonában álló szabadalmaknak a világháború kitörésétől kezdődő használata háborús használat.

A fentiek alapján az Arbiternek az r> véleménye, hogy neki a Custodian által megszerzett vagy lefoglalt mindazon ellenséges tulajdonban levő szabadalmaknak az É. A. E. A. által vagy részére történt használatáért az É. A. E. A. által fizetendő megfelelő kártérítést kell meg ítélnie, feltéve ha. a használat 1914 augusztus 1-én vagy utána, de a Custodiannak a szabadalommal való rendelkezése időpontjáig történt, kivéve a hadiállapot és a fegyverszünet kihirdetésének időpontja közti időszakot.

A „törvény*“ nem tesz különbséget az illető időben az É. A. E. A. által vagy részére történt használatot illetőleg.

b) A „Chemical Foundation“ szabadalmainak az É. A. E. A. által vagy részére történt használatára alapított igények.

Amikor a Custodian lefoglalt és jogcímet nyert azokra a szabadalmiakra, amiket azután eladott és átruházott a Cherni-