Szabadalmi Közlöny, 1928 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1928-01-01 / 1. szám
12 SZABADALMI KÖZLÖNY 1. szám. reklám a gyermek kézügyességének fejlesztéseié“ rajztervezet. Bej. napja: 1927 ápr. SO. 1344/1927. sz. Hauskapital G. m. b. H. berlini cég képviseletében l)r. Solt Sándor Budapest. „Színházjegyek, 'mozijegyek és egyéb belépőjegyeknek, valamint eladási jegyzékeknek egyúttal sorsjegy gyanánt való felhasználására vonatkozó tervezet és prospektus.“ Bej. napja 1927 máj 8. NEM HIVATALOS RÉSZ. 439/eln. 1927. Hirdetmény. Harsányt Jenő, dr. Medgyes Károly és 'Adler Miksa hites szabadalmi ügyvivők bejelentették, hogy szabadalmi ügyvivői irodájukat 1928. évi január hó 1. napjától egyesítették és közös irodájuk helyisége Budapest, V., Vilmos császár-ut 78. szám alatt lesz. Budapest, 1927. évi december hó 23-án. P отpér у s. k. elnök. I Pataki Vilmos f | A Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivő Testület volt tagja, a Hollandiai Hites Szabadalmi Ügyvivő Testület aktív és nagy tekintélynek örvendő tagja, m. év december 7-én Hágában elhunyt. Pataki Vilmos 1864-ben Aradon született és a budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Mint fiatal mérnök az iparjogvédelem szolgálatába állott « a magyar szabadalmi hivatalnál (most birórág) ügyvivői jogosítványt szerzett. Rövid itthoni működés után külföldre ment s előbb Berlinben működött s ott oly szép sikereket ért el, hogy volt idő, mikor irodájában negyvennél is több mérnököt foglalkoztatott. Az iroda összes alkalmazottjainak száma 150 körül volt. A berlini kartársak féltékenysége következtében ez a szép iroda feloszlott s 1916-ban Pataki Hollandiában telepedett le s nagy praxisa révén úgy a holland ügyvivő-társai előtt, mint az akkori holland szabadalmi hivatal előtt is nagy tekintélye volt, a hivatal nem egyszer kérte ki véleményét bonyolultabb ügyekben. Kiváló nyelvérzéke segítette abban, hogy hajlott kora ellenére a hivatal előtt holland nyelven tárgyalhatott. Szívében Pataki azért mindig magyar maradt. Büszke volt magyar állampolgárságára s magyar ügyvivői jogosítványáról is csak azután akart lemondani, amiulán a bíróság 30 éves jubileumán résztvesz. Pataki külföldön becsületet szerzett a magyar névnek s ezért méltán megérdemli, hogy emlékét tiszteletben tartsuk. V—i. Iparjogvédelmünk nemzetközi vonatkozásai.*) A magyar közreműködéssel 1897-ben alakult Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség alapszabályszerű hivatását egész a háború kitöréséig folytatta és különösképen közreműködött a határozott időközökben tartott u. n. uniós konferenciák előkészítésén, az évről-évre rendezett kongresszusai révén. A háború kitörése természetesen az ipari tulajdon nemzetközi védelme terén is megszüntette az összetartozandóság kötelékeit és évek fáradságos munkájára volt szükség, hogy a régi kapcsolatok helyreáll j anak. Az Iparjogvédelmi Szövetség a háború után először 1925-ben tartotta kongresszusát és pedig Zürichben; ez a kongresszus főleg az ugyanabban az évben Hágában tartott uniós konferencia napirendjével foglalkozott és ezt a konferenciát több irányban hatékonyan elő is készítette. Különösen magyar részről oly kérdéseket vetettünk fel ezen a kongresszuson, amelyeket eddig vagy egyáltalán nem érintettek, vagy a szokásos módon akként tárgyaltak, hogy az iparjogvédelem természete és lényege iránti felfogásokat, az eszmék természetes fejlődését nem vették figyelembe. Csoportunknak ezt a ténykedését, ami bizonyos államok képviselőinél egy kis neheztelést is okozott, főleg két említésre méltó körülmény idézte elő. Ami háború előtti politikai kapcsolatunk Ausztriával a dolog természete szerint az ipari jogvédelem terén is egy bizonyos összműködést idézett elő elannyira, hogy ez minket a fejlődésben zavaróan befolyásolt. Az időközben bekövetkezett teljes politikai függetlenség ettől a szomszéd államtól az iparjogvédelem terén is teljes felszabadulást jelentett, amely azután a *) Szerző Pompéry Elemér szabadalmi bírósági elnök engedelmével átvéve a Pester Lloyd 1927. évi dee. 14-iki számából.
