Szabadalmi Közlöny, 1927 (32. évfolyam, 1-24. szám)
1927-10-15 / 20. szám
SZABADALMI KÖZLÖNY 20. szám. 344 immár megindult és számottevő elméleti és gyakorlati eredménnyel kecsegtet. Az is örvendetes, hogy az állami intézmények és néhány nagyobb iparvállalatunk a műegyetemi hallgatóknak a szünidő alatt gyakorlati kiképzésre alkalmat nyújtanak és ezzel megkezdődik a műegyetem és a gyakorlati élet szoros kapcsolatba .jövetele, ami az iparnak igen nagy hasznára fog válni, mert jobban kiképzett mérnökök fognak rendelkezésére állani. Az új rektor, dr. Szil у Kálmán székfoglaló beszédében a technikai tudományok fontosságáról és azoknak a többi u. n. elméleti tudományszakokkal való egyenrangúságáról beszélt, aminek logikus folyományaképen leszögezte azt, hogy az elavult minősítési törvényt, mely egyoldalúan a jogi képzettséget részesíti előnyben a tisztviselőségre való kvalifikálásánál, meg kell változtatni.. A székfoglaló rámutatott továbbá arra, hogy a tanulmányi reform, melynek eredménye az egyes szakokon fellépett túlterhelés enyhítése, már nemsokára tető alatt lesz, A rektor beszéde után a Műegyetemi Énekkar a Himnuszt adta elő. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség Genfi Kongresszusa 1927 junius 8—10. Kelemen András szab. ügyvivő titkári jelentése. (3.) Minták és modellek gyakorlási kényszere. A harmadik munkaülés a minták és modellek nemzetközi lajstromozásával kapcsolatban kitért a minták és modellek gyakorlási kényszerére is; a főegyezmény 5. cikkének első négy bekezdése ugyanis a szabadalmak gyakorlási kényszeréről, az 5. és 6. bekezdései a minták és modellek szabad beviteléről, 7. bekezdése pedig a defenzív védjegyekről szól. A főelőadó e kérdésnek megvitatásáról a kongresszuson a következő jelentést olvasta fel: „A kongresszus — tekintetbe véve, hogy a megszorító rendelkezések, melyek asza-' hadalmi törvénykezésen alapulnak és amelyek a különböző országokban a nemzeti törvényekben is fokozatosan elejtetnek, amelyek azonban a minták és modellek tekintetében még fennállanak, noha ezen a téren semmi létjogosultságuk sincs — annak az óhajának ad kifejezést, hogy az illető államok a megszüntető rendelkezéseket, melyek a minták és modellek nem-gyakorlásán vagy azonos cikkeknek bevitelén alapulnak, mielőbb szüntessék meg anélkül, hogy a hágai egyezmény ratifikálását bevárnák.“ Magyarországnak a hágai főegyezmény következtéiben mi teem kell változtatnia hazai törvényein, mert a minták és modellek tekintetében szóban forgó korlátozó rendelkezéseink nincsenek. Régi követelménye azonban a szakköröknek, különösen a budapesti kereskedelmi és iparkamarának, hogy modern minfatörvény alkottassák. Ha erre majd rákerül a sor és szó lesz arról, hogy a mintaoltalom tartama ne csak három óv legyen, akkor mindenesetre behatóan kell majd foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy hosszú ideig tartó behozatali korlátozás nélküli minta- és modelloltalom mennyiben felel meg az ország kereskedelmi és ipari érdekeinek. Szabadalmak és pótszabadalmak tartama és meghosszabbítása. A negyedik munkaülés először is a szabadalmak tartamával foglalkozott, mely kérdést Kollerich Pál oki. gépészmérnök adta elő csoportunknak folyó évi március hó 28-i ülésén. Csoportunk a szabadalmak tartamát húsz évben kívánta megállapítani; Genfben is erősen a húsz év mellett volt a hangulat, de persze, az még a jövő kérdése, hogy Magyarországon kívül többek között Nagybritannia, az Északamerikai Egyesült-Államok és Németország hozzájárulnak-e ahhoz, hogy szabadalmi törvényüket ennek a javaslatnak megfelelően megváltoztassák. Ugyanennek a programmpontnak keretén belül még szóbak er iilt a szabadalmaknak sporadikus meghosszabbítása is, a törvényes időtartamon túl. Ha a berni iroda és a brit kormány ezt a kérdést felveszi a londoni konferencia (1933) munkarendjébe, akkor csoportunknak behatóan kell majd azzal foglalkoznia és annak elfogadását oly megoldáshoz kell majd kötnie, illetve oly megoldást ajánlania, mely egyben — ami minden szabadalmi törvény intenciója — a hazai ipar fejlesztésére szolgál és a hazai kereskedelem érdekében áll. Az az óhaj, hogy a pótszabadalmaknak azonos érvényességi időtartama legyen mint a törzsszabadalmaknak, az országos csoportokban még nem volt rendszeresen megtárgyalva. A főelőadó e kérdések megvi
