Szabadalmi Közlöny, 1927 (32. évfolyam, 1-24. szám)
1927-06-01 / 11. szám
11. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 187 időleges oltalom kezdőpontját törvényes intézkedés néni más időpontban állapította meg. (Épen ez utóbbiért mondottuk a szabályozást diszpozitiv rendelkezésnek.) Ez a kezdőpont ugyanis a kiállítás megnyitásához, a tárgy közszemlére való kitételének pillanatához és végül tapadhat a kiállításba való bevitel időpontjához. A kiállításokon való időleges oltalomról rendelkező 1911. évi XI. törvényünk, — valamint az ugyanerről szóló 1904. évi március 18-iki német törvény az ideiglenes oltalom kezdetét a kiállításon való közszemlére kitétel első napjától számítják, — az osztrák törvény ellenben a kiállításba való bevitel időpontját rögzíti meg kezdőpontul. Az elsőbbségi igény érvényesítésére előírt 6 hónapot a magyar törvény a közszemlére kitétel első napjától, a német törvény a kiállítás megnyitásáról, —- az osztrák törvény pedig a kiállítás berekesztésének napjától számítja. A döntő szempont a feltaláló érdeke, nevezetesen, hogy a közszemlére kitétellel el ne lophassák a találmányát, — ezt pedig legjobban megvédi az osztrák, illetőleg a hágai szerződésnek ismertetett szövegezésében kifejezésre juttatott felfogás. Gyakorlati szempontok is e felfogás mellett szólnak. A kiállításba való bevitel sorrendje és időpontjának megrögzítése aránylag a legkönyebben keresztülvihető. Kívánatos volna tehát a mi törvényünkéi is ennek megfelelőleg megváltoztatni,— de erre a hágai szerződés ismertetett rendlel kezese értjeimében kötelezve nem vagyunk, minthogy ez a. szerződés bármelyik felfogás törvénybe iktatását megengedi, egyedüli korlátozás az lévén, hogy az időleges oltalom a 4. cikkben adott határidőket meg nem hosszabbíthatja. A szerződés 11. cikkébe folytatólagosan felvett az a rendelkezés, hogy „minden országnak joga lesz az árúcikk azonosságának és a kiállításra való behozatal időpontjának igazolására az általa szükségesnek talált bizonyítékokat követelni“, közelebbi megvilágításra nem szőrül. Ami már most a kérdésben az egyhangúságra való törekvést illeti, az egységes szabályozást legjobban biztosító alapelv az volna, hogy az egész kérdéskomplexum magában a szerződésben rendeztessék. A ma is hatályban levő párisi alapszerződés, -— amint láttuk — közvetlenül csak az oltalomnyújtást mondja ki elvként, de, hogy ennek az oltalomnak mi a jogi tartalma, nevezetesen csak az-e, hogy az időleges oltalom csak az ujdonságrontást zárja-e ki, vagy pedig oly értelmű elsőbbségi jogot is magában foglal, melynek alapján minden későbbi liasontárgyú bejelentés invalidálható-e, — ezeknek az anyagjogi kérdéseknek szabályozását az egyes törvényhozások körébe utalta. Ezeknek az anyagjogi kérdéseknek — nézetünk szerint — magában a szerződésben kellene egységes és precíz jogi fogalmazással szabályozását adni. ■ Természetes, hogy az egységes rendezés akkor volna tökéletesen elérve, ha az anyagjcgi résszel összefüggő, de inkább eljárásjellgű kérdések is, mint amilyen pld. a,z elsőbbségi határnap megállapítása, továbbá az elsőbbségi igény érvényesítésének határideje vagy az időleges oltalom tartama, — szintén magában a szerződésben rendeztetnének. A hágai konferencia gondosan szem előtt tartotta az egységes és közvetlen rendezésre való törekvést, amint az előterjesztett javaslatokból azt láthattuk. Ezt a törekvést kell látnunk a berni irodának — a hágai bizottságnak már régebbi felhívására — követett abban a gyakorlatában, mely szerint az egyes államokat a területükön rendezett kiállítások bejelentésére hívja fel és az így bejelentett kiállításokat a Propriété Industrielleben meghirdeti. Abban a tekintetben tehát, hogy mi tekintessék hivatalos vagy hivatalosan elismert nemzetközi kiállításnak, — helyes volna olyan egységes rendelkezésre gondolni, amely a kiállításnak a berni irodába közhírré tétel végett való bejelentését kötelezővé teszi. Dr. Hnrausz Gyufa, kir. szabadalmi bíró. Előadói javaslat a nemzetközi árúosztályozás kérdésében. (Dr. Bányász Jenő kamarai titkártól, Budapest.)* A védjegyek és ezzel kapcsolatban a védjegyjog igénybevétele ismételten és mind: erőteljesebb kívánalom formájában felvetette a világ-védjegy gondolatát. * Szerző előadta a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség Magyar Csoportjának 1927. évi március 31-iki vitaülésén. 48
