Szabadalmi Közlöny, 1927 (32. évfolyam, 1-24. szám)

1927-06-01 / 11. szám

188 SZABADALMI KÖZLÖNY. 11. szám. Ha valahol, úgy a védjegyjog terén mi sem állja útját annak, hogy az egész vilá­gon egységes jogelvek, sőt egységes eljá­rási szabályok alapján rendeztessék a véd­jegyjog, a védjegyek bejelentése és hyil­­vántartása. Mind eme kívánalmaknak pedig kiin­duló pontja a védjegylajstromozás terén a világpiacon megjelenő védjegyek felől való pontos és gyors tájékozásnak a lehe­tősége, л-agy is a védjegyek nyilvántartá­sának egységes elvek és szempontok alap­ján való rendezése. Egyedül a Arédjegyek pontos és szak­szerű nyilvántartásának alapjain épülhet fel a világ védjegyjoga, fejlődhet az Unió­­szerződések által biztosított nemzetközi jogvédelemnek erősödése. A következő óhajt javasolom a genfi kongresszus elé terjeszteni: A Magyarországi Csoport melegen üdvözli a védjegyek lajstromozásánál felállítandó nemzetközi árúosztályozást és vezető gondolatként a maga részéről hangoztatja, hogy az árúcsoportok össze­állításánál ne az árú anyagára, hanem a л-édjeggyel megjelölendő áruk rendel­tetésére helyeztessék a fősúly, az árúosz­tályok felállítása természetesen az árú anyaga szerint is történjék. A védjeggyel megjelölendő áruk tehát minél több árúosztályba osztassanak be, ezek az árú osztályok legfeljebb 10, a véd­jegyjogi elvek szem előtt tartásával alakí­tandó árucsoportokba soroztassanak, ami­kor is a Magyarországi Csoport ajánla­tosnak tartja, hogy a brüsszeli nemzetközi bibliográfiái iroda tízes osztályozása át­vétessék. A szabadalmak segédosztályozása a tízes rendszer szerint.* A hágai uniós konferencia rendelkezése folytán 1926 októberében Bernben meg­tartott technikai kongresszus a többek közt a következő kívánalmat fejezte ki záró­­jegyzőkönyvében: „A technikai kongresz­­szus meg van győződve arról, hogy a talál­mányi szabadalmak egységes osztályozása úgy az érdekelt felek, mint a hatóságok részére igen nagy gyakorlati előnyökkel járna és ezért <izt a kívánalmat mondja ki, hogy a különböző hatóságok tegyék jó­* Szerző előadta a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség Magyar Csoportjának 1927. évi március 31-iki vitaülésén. akaratéi vizsgálódás tárgyává azt a lehető­séget, hogy közzétételeiknél a nemzet­közi bibliográfiai hivatal tízes osztályo­zása, mint segédosztályozás a nemzeti osz­tályozások mellett alkalmaztassék. A ki­küldöttek az egyes országok ezirányú tö­rekvéseit élénk érdeklődéssel fogják ki­sérni.“* Ehhez a kívánalomhoz Ausztria képvi­selője a következő fenntartást fűzte hozzá: „Kormánya nevében kijelenti, hogy addig nincs abban a helyzetben, hogy ehhez a kn-ánalomhoz csatlakozzék, míg a kérdést nem tette л-izsgálat tárgyárit és ezért az osztrák állam ebben a kérdésben teljesen szabad kezet akar magának biztosítani.“ Ehhez a fenntartáshoz csatlakoztak: Né­metország, Spanyolország, Nagyúri tan ni a, Olaszország, Norvégia. Svédország és Schweicz. A vita során** Spanyolország ennek a kérdésnek a megoldására egy külön bizott­ság kiküldését indítványozta és Csehszlo­vákia képviselője a megalkotandó nemzet­közi osztályozás alapjául a német л-agy az angol osztályozást javasolta. Már a párisi uniós konferencián *** felvetődött az a gondolat, hogy a szaba­dalmak osztályozására ki kellene dolgozni egy egységes rendszert. Az első revízió al­kalmából a nemzetközi iroda és az olasz hivatal tett is erre egy jar-aslatot a római konferenciának (1886). Ez a terv a szaba­dalmakat 20 osztályba, a mintákat 14 osz­tályba és a védjegyeket 36 osztályba kí­vánta osztani. A javaslatot különösen Franciaország ellenzése folytán nem fo­gadták el. A brüsszeli, madridi és a washingtoni konferencia főleg a védje­gyek nemzetközi osztályozásával foglalko­zott, a szabadalmak egységes osztályozá­sának gondolatát a tavalyi hágai konfe­rencia hozta ismét felszínre. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség a londoni kongresszuson foglalkozott az egységes osztályozás kérdésével 1898-ban. Két javaslat került megvitatásra, az egyik a nemzetközi iroda akkori titkárától, Poinsard-téA származott, a másik Martius­­tól, a Berlini Anilinfestékgyár igazgatójá­tól. Egyik javaslat sem vezetett ered­ményre. A sorsnak különös iróniájaként a múlt 0л-1 berni technikai konferencián Franeia­* Procés-Verbaux dee Seances. 7G. oldal. ** U. o. G5. s köv. old. *** Propr. Ind. 1924. évf. 158, s köv. oldalak.

Next

/
Thumbnails
Contents