Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1917-06-15 / 12. szám
272 SZABADALMI KÖZLÖNY. amellyel az egy betűből álló védjegy használata kényelem szempontjából kétségtelenül jár. De a kereskedelemnek máskülönben is érdeke, hogy a betűs védjegyek a lehetőséghez képest korlátoztassanak, ellenkező esetben egyenesen magának az iparra és kereskedelemre nézve elannyira fontos védjegy jogintézmény komolyságát veszélyeztetnék. Hasonlóságuk alig volna elbírálható és a védjegy-oltalmat alapjában fenyegetné, ha a védjegyeket sok esetben hangzásuk után, más esetekben alakjuk után kellene elbírálni. ‘г\. A „Badesalz“ feliratú ábrás védjegy a dolog természete szerint esők fürdösó megjelölésére szolgálhat, mert más árúra vonatkoztatva a védjegy megtévesztő volna. Ezért a védjegy használatát fürdősora korlátozni kellett. (A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1917. évi május 23-án kelt határozata.) 489 — 1917. sz. A Gr. SCH. cég által a reichenbergi kereskedelmi és iparkamaránál а VI. árúcsoportba tartozó többrendbeli árúra 9331. szám alatt letett védjegytől az oltalmat az 1890. évi II. t.-c. 3. §-ának 4. pontja alapján, amennyiben az fürdősón kívül az ettől elütő más árúkra is le van téve, megtagadom, illetve az 189U. évi II. t.-c. 21. §-a d) pontjának megfelelő alkalmazásával a védjegy árúlajstromát a fürdősora korlátozom. Indokok : A védjegy ábrás védjegy, amelyen egy női arcképen és az Elida szón kívül a Badesalz szó szerepel az előbbi szónál ugyan kisebb, de eléggé föltűnő nagyságú alakban. A védjegy ennek következtében a szemlélőre azt a benyomást teszi, hogy a burkolat fürdősót tartalmaz és ennek folytán a védjegy minden más árúra nézve megtévesztő lévén, azt ezek tekintetében a rendelkező részben érintett törvényhely alapján hatálytalanítani kellett. 12. szám.Az új magyar szabadalmi és mintaoltalmi törvénytervezetekről.- Dr. Adler Emanuel bécsi egyetemi tanár. (Második közlemény.) 21. A tervezet 23—44. §§. a szabadalmi hatóságok szervezetét tárgyazzák, mely hatóságok az érvényben lévő törvénynek megfelelően, a szabadalmi hivatalból és a szabadalmi tanácsból állanak. A jelenlegi törvénnyel szemben kiemelendő, hogy a bírák jogi helyzetéről, különösen függetlenségükről és áthelyezhetlenségiikről szóló törvényi rendelkezések a szabadalmi hivatal. tagjaira is alkalmazandóknak nyilváníttatnak. Idegen eddigelé a szabadalmi törvénynek a 70., illetve a 65-ös korhatár, melynek elérésekor a tagok nyugdíjazandók, amennyiben a minisztertanács a közszolgálat érdekében kivételt nem tesz, míg ellenben ezen korhatár elérése előtt akaratuk ellenére csupán bizonyos föltételek alatt nyugdíjazhatok. A szabadalmi hivatal, úgy mint eddig, két osztályból, még pedig a bejelentési és a bírói osztályból áll; utóbbira azok a föladatok hárulnak, amelyek az osztrák és a német törvények szerint a föllebbezési és a semmítő osztály hatáskörébe tartoznak. A bejelentési osztály ügyeit hármas tanácsban, vagy az előadó, mint egyes bíró által intézi el, a bírói osztály pedig hármas vagy ötös tanácsban műköködik. A tanácsok alakítása az egyes eset minőségéhez képest különböző. A hármas tanács rendszerint két műszaki és egy jogi, az ötös tanács pedig háj rom műszaki és két jogi képesítéssel I biró tagból áll. Ha azonban az eldön- I tendő kérdés túlnyomó részben „jogi“ j vonatkozású“, akkor a hármas tanács mindkét osztályban két jogi és egy ; műszaki, az ötös tanács pedig három jogi és két műszaki képesítéssel bíró j tagból áll. A bejelentési osztály a fölszój lalásokat hármas tanácsban, az egyéb I ügyeket pedig az előadó által intézi el, kij véve, ha utóbbi maga tanácsban való el
