Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1917-06-01 / 11. szám
252 SZABADALMI KÖZLÖNY. 11. szán). törvényszék erre vonatkozó határozatát eszközli ki. Ha tározath oza tál. 3. §. A szabadalmi törvényszék határozatainak hozatalához a tanácselnökön kívül hat szavazati joggal bíró tagnak és egy jegyzőnek a jelenléte szükséges. Ha nem valamely fölebbezésnek végérvényes elintézéséről van szó, úgy a határozat ülésen kívül, írásbeli'úton is hozható. Ha a szabadalmi törvényszék csak egy tagja is az előadó javaslatától eltérő véleményt nyilvánít, minden esetben ülésbe kell az ügyet vinni. v Elnöklés. 4. §. Az üléseken a szabadalmi törvényszék elnöke vagy helyettese elnököl. Tanácskozás és szavazás. 5. §. A szabadalmi törvényszék nem nyilvános ülésben tanácskozik és határoz; az ily ülésben történtek a hivatalos titok fogalma alá esnek. A tanácselnök vezeti a szavazást és az azt netán megelőző tanácskozást. Az előadó első sorban a tényállást köteles ismertetni és az elintézés iránti javaslatait megtenni. Ha társelőadó rendeltetett, úgy az közvetlenül az előadó titán köteles szakvéleményét nyilvánítani. Erre a tanácselnök a tanácskozást megnyitja és a szavazati joggal bíró tagoknak jelentkezésük sorrendjében a szót átadja. Ellenjavaslatokat csak a tanácskozás tartama alatt lehet tenni és megokolni. Ha senkisem kért szót vagy ha a tanácskozást befejezték, a tanácselnöknek a tett javaslatok fölött a szavazást kell elrendelnie. . 6. §. Azokat a kérdéseket, amelyek szavazás alá bocsátandók és a szavazás rendjét a tanácselnök állapítja meg. De bármelyik szavazati joggal bíró tagnak indítványára a kérdések is képezhetik tanácskozás és határozathozatal tárgyát. 7. §. A szavazati joggal bíró tagok abban a sorrendben szavaznak, hogy az előadó és a netán kirendelt társelőadó után először a műszaki tagok kor szerint, azután pedig a jogásztagok rang szerint, még pedig a legrangidősebbtől kezdve adják le szavazatukat. A szavazás indokolás nélkül történik. 8. §. A szabadalmi törvényszék általános szótöbbséggel hozza határozatait. Ha a szavazatok két vélemény közt egyenlően megoszlanak, vagy ha több vélemény közül egy mellett a szavazatok legalább fele szól, köteles a tanácselnök is szavazni. Ha ily esetben oly véleményhez csatlakozik, amely az összes szavazatok felét már megkapta, úgy ez a vélemény emelendő határozattá. 9. §. Ha egyik vélemény sem kapta meg a szavazatok általános többségét, újból kell a kérdést föltenni. Ha ez a szavazás sem eredményez általános szótöbbséget, úgy a tett indítványokat több kérdőpontra kell fölbontani és mindegyikét külön szavazás alá bocsátani. Az ily kérdőpont fölött hozott határozat azután az összes többi kérdőpojitok fölötti tanácskozásnak és határozathozatalnak oly módon helyezendő alapjául, hogy az utóbbinál azok a tagok is, amelyek a korábbi határozathoz hozzá nem járultak, ezt mint kötelező alapot elfogadni és ennek föltételezése mellett a többi kérdőpontok fölött is szavazni kötelesek. Hasonló módon keli az indokolás megállapításánál eljárni. 10. §. Minden egyes szavazati joggal biró tag az ülés befejezéséig leadott szavazatát visszavonhatja. Ha ennek következtében a szavazatok aránya akként megváltozik, hogy a hozott határozatnak nincs meg az általános szótöbbsége, új szavazást kell elrendelni, ily esetben a tanácskozás is újból vehető föl. 11. §. A szavazás eredményét a jegyzőnek az ügyiraton vagy a hozzáfűzött íven föl kell jegyeznie. Ёппек a följegyzésnek a tanácskozás napjának és a jelenlévők névsorának föltüntetése mellett pontos leírását kell tartalmaznia a szavazás lefolyásának. Minden egyes indítványt föl kell jegyezni és azokat a tagokat, amelyek az indítvány mellett vagy ellen szavaztak, meg kell nevezni. Arról a tanácskozásról és szavazásról, amely közvetlenül a szóbeli tárgyaláshoz kapcsolódik (29. §.), a tárgyalási jegyzőkönyvtől elkülönített jegyzőkönyvet kell fölvenni. Mindegyik szavazattal biró tagnak joga van ahhoz, hogy határozattá nem
