Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1917-04-15 / 8. szám
182 SZABADALMI KÖZLÖNY. 8. szám. semmikép sem érintő figyelmeztetés, melynek elmaradása vagy kézhez nem jutása semmi jogkövetkezménnyel nem jár. Ez az előzetes értesítés a korábbi bejelentőnek vagy védjegytulajdonosnak is egyidejűleg tudomására hozandó10). E szakaszban megállapított értesítés ellen fölebbviíelnek helye nincs.“ (Tervezet 25. §. 2—4. bek.) ’ De a tervezet nem elégszik meg a hivatalból! vizsgálattal, hanem ahhoz még egy fölszólalási eljárást kapcsol. A belajs troli) ozhatónak talált védjegy kihirdettetik és lajstromozása ellen 60 nap alatt felszólalással lehet élni, még pedig valamely kizárási ok fönforgása, valamely korábban bejelentett védjegyhez való hasonlósága és — az előhasználó jogának következetes kiépíléseképen“) — valamely korábban használt árujegyhez való hasonlósága miatt. Úgy látom, hogy a hivatalbóli vizsgálatnak a kihirdetési eljárással való öszszekapesolása az eljárást túlságosan megterheli és hogy ezt a túl alapos vizsgálatot a védjegyügynek a magyar közgazdaságra kiható jelentősége elégszik meg, a magyar tervezetre nézve ellenkezőig azt ajánlanám, hogy ejtse el teljesen a kihirdetést. Mert a kihirdetési eljárás az iparnak és a kereskedelemnek olyan élénk érdeklődését tételezi föl a védjegyügy irányában, aminő a valóságban alig van meg, azon tőiül a kihirdetés a lajstromozásnak legalább három hónappal való eltolódását jelenti, ami annyival súlyosabban esik a latba, mert a védjegyet ezidőszerint a kereskedelmi és iparkamara nyomban lajstromozza és az nyomban oltalomban is részesül. A tervezet részletesen szabályozza a fölszólalási, a fölebbezési és a bírói osztály előtti eljárást. Ezekkel nem lehet itt behatóan foglalkozni, mert ezek a javaslatok ,s) V. ü. Vorschläge a. a. 0. 30.1. cs Adler Markenrecht 432. 1. 20) V. ö. Adler Entwurf 17. 1. csak a magyar törvénykezési és közigazgatási eljárással kapcsolatban méltathatok. A 42. §. bizonyos határidők elmulasztása miatt igazolásnak ad helyet. Nem helyeselhető, hogy azok közt — ellentétben a német tervezettel — a fölszólalási határidő szerepel, mert a fölszólalónak még mindig a törlési kérelem áll rendelkezésére úgy, hogy joghátrány nem érheti.'1) Viszont kimaradt az előhasználatra alapított törlési kérelem benyújtására megszabott két évi határidő. 14. A tervezet III. Fejezete (45—54. §§.) „A lajstromozott védjegy jogvédelmét“ szabályozza. A védjegysértés tényálladéka a védjegytulajdonos kizárólagos jogának kibővítéséhez képest (3. §.) oly módon bővíttetik ki, hogy az idegen védjegynek üzleti nyomtatványokon és efféléken való jogosulatlan alkalmazása is jogsértés. A védjegynek utánzását azonban abban az eseLben is jogsértésnek kell minősíteni, ha ily alkalmazás céljából, nem pedig csak akkor, ha az árukon való alkalmazás céljából történik. A jogsértés következményéképen a tervezet sértett részére azt az igényt biztosítja, hogy védjegyjogának megállapítását és ha ismétléstől lehet tartani, a sértőnek a sértéstől való eltiltását, továbbá annak „a vagyoni előnynek a kiadását követelheti, amelyhez a sértő a sértett rovására jutott“ (a gazdagodás kiadásához való igény független a sértett kárától) vétkesség esetén a sértett kártérítést, amely a teljes vagyoni kár megtérítésén kívül a méltányosság szerint a nem ai) V. ö. A német szab., hivatal II. felebbe zés i osztályának 1915. üvi december 16-án kelt határozatával, Markenschutz u. Wettbewerb XVI. évf. 47. 1. T
