Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1917-04-15 / 8. szám

(ami különösen kiemelendő és amely irányban a többi államok részéről után­zásra alig lehet számítani) „a sértés meg­állapításából folyúlag, a sértés megszünte­tése, további sértéstől való eltiltás, gazda­godás kiadása és kártérítés“ iránt benyúj­tott kérelmeik. A bírói osztály egyszersmind az a hatóság, amely a bíróságok által a szabadalmi hivataltól kért szakvéleménye­kéi megadni hivatott. A bírói osztály határozatai ellen benyúj­tott fölebbezések a szabadalmi tanács elé tartoznak. A szabadalmi tanácsba ülnök­nek az ipar vagy kereskedelem terén kü­lönösen kiváló szakférfiúk nevezhetők ki, kik közül niinaen tanácsban legalább egy­nek részt kell vennie, egyebekben pedig legalább négy jogi képesítésű tagnak kell benne részt vennie. Ezen nem állandó ta­gok új csoportjának megszerzését, akik a védjegy ügyre olyan különös rátermettsé­get jelentenek, amely a nem állandó ta­goknál rendszerint hiányzik, haladásnak kell mondani. 13. A védjegy bejelentését a szabadalmi hivatalnál írásban kell benyújtani; e sze­rint a kereskedelmi és iparkamarák, mint bejelentési helyek kikapcsoltainak. Az ez­­állal eszközölt központosítás és a bejelen­tési eljárásnak ennek segélyével lehetővé telt összefoglalása alapot nyújtanak ennek az eljárásnak a lényeges megjavítására és olyan haladást jelentenek, amely Ausztriá­ban is igen kívánatos volna.11) Az, hogy a tervezet (21. §.) az egy és ugvanazon napon beérkezett bejelentések elsőbbségét az iktató sorszáma szerint kí­vánja megállapítani, különösen egyidejű­leg beérkezett bejelentések esetén önkény-8. szám. u) V. ö. Vorschläge der österr. Kommission für Weltmarkenrecht a, a, 0. 89. 1. ist kedésekre vezethet. Aggályosnak tartom továbbá, habár a német védjegytörvény 1. §-a azonos módon rendelkezik, bogy a tervezet megengedi, miszerint a bejelen­téshez a védjegyen fölül „ennek esetleg szükséges leírása“ csatoltassék. Mert az, hogy mi van védve, mindenkor csak a be­mutatott védjegyből állapítható meg és en­nek sohasem szabad olyan homályosnak lennie, hogy ahhoz leírás szükségeltessék. A leírás csatolása magát a bejelentőt is igen könnyen vezetheti tévútra'') és a for­galomban. de a bíróban is kételyeket éb­reszthet abban a tekintetben, hogy mi az, ami voltaképen védve van. A bejelentést az előadó megvizsgálja, aki azt visszautasítja, ha a védjegy törvényes kizárási ok miatt nem lajstromozható és a bejelentő ezt a lajstromozási akadályt a megállapított határidő alatt meg nem szün­teti. Annak a kérdésnek a megvizsgálása tekintetében, vájjon a bejelentett védjegy­hez hasonló védjegy nmesen-e már koráb­ban hasonnemü árukra bejelentve, a ter­vezet nézetem szerint az avis préulable legjobb. Svájcban már az 1879. évi de­cember 19-iki védjegytörvény által meg­honosított intézményt, amely Magyaror­szágon és Ausztriában czídoszerint csak elhanyagolt formájában all alkalmazás­ban, valódi alakjában állítja föl: A beje­lentő védjegyének belajstromozása előtt értesítendő, ha védjegye valamely már ko­rábban ugyanarra vagy hasonló árúnemre bejelentett vagy belajstromozott védjegy­gyei azonos vagy ehhez hasonló és akkor szabadságában áll bejelentését 30 nap alatt föntartani, módosítani vagy visszavonni. „Ebben az előzetes értesítésben kifeje­zésre juttatandó, hogy ez az értesítés az érintett védjegyekre vonatkozó jogviszonyt a lajstromozás vagy föntartás tekintetében 18) V. ö. péld. Freund-Magnus Gesetz zum Schutz der Warenbezeichungen 28. 1. SZABADALMI KÖZLÖNY. i7

Next

/
Thumbnails
Contents