Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1917-04-15 / 8. szám
(ami különösen kiemelendő és amely irányban a többi államok részéről utánzásra alig lehet számítani) „a sértés megállapításából folyúlag, a sértés megszüntetése, további sértéstől való eltiltás, gazdagodás kiadása és kártérítés“ iránt benyújtott kérelmeik. A bírói osztály egyszersmind az a hatóság, amely a bíróságok által a szabadalmi hivataltól kért szakvéleményekéi megadni hivatott. A bírói osztály határozatai ellen benyújtott fölebbezések a szabadalmi tanács elé tartoznak. A szabadalmi tanácsba ülnöknek az ipar vagy kereskedelem terén különösen kiváló szakférfiúk nevezhetők ki, kik közül niinaen tanácsban legalább egynek részt kell vennie, egyebekben pedig legalább négy jogi képesítésű tagnak kell benne részt vennie. Ezen nem állandó tagok új csoportjának megszerzését, akik a védjegy ügyre olyan különös rátermettséget jelentenek, amely a nem állandó tagoknál rendszerint hiányzik, haladásnak kell mondani. 13. A védjegy bejelentését a szabadalmi hivatalnál írásban kell benyújtani; e szerint a kereskedelmi és iparkamarák, mint bejelentési helyek kikapcsoltainak. Az ezállal eszközölt központosítás és a bejelentési eljárásnak ennek segélyével lehetővé telt összefoglalása alapot nyújtanak ennek az eljárásnak a lényeges megjavítására és olyan haladást jelentenek, amely Ausztriában is igen kívánatos volna.11) Az, hogy a tervezet (21. §.) az egy és ugvanazon napon beérkezett bejelentések elsőbbségét az iktató sorszáma szerint kívánja megállapítani, különösen egyidejűleg beérkezett bejelentések esetén önkény-8. szám. u) V. ö. Vorschläge der österr. Kommission für Weltmarkenrecht a, a, 0. 89. 1. ist kedésekre vezethet. Aggályosnak tartom továbbá, habár a német védjegytörvény 1. §-a azonos módon rendelkezik, bogy a tervezet megengedi, miszerint a bejelentéshez a védjegyen fölül „ennek esetleg szükséges leírása“ csatoltassék. Mert az, hogy mi van védve, mindenkor csak a bemutatott védjegyből állapítható meg és ennek sohasem szabad olyan homályosnak lennie, hogy ahhoz leírás szükségeltessék. A leírás csatolása magát a bejelentőt is igen könnyen vezetheti tévútra'') és a forgalomban. de a bíróban is kételyeket ébreszthet abban a tekintetben, hogy mi az, ami voltaképen védve van. A bejelentést az előadó megvizsgálja, aki azt visszautasítja, ha a védjegy törvényes kizárási ok miatt nem lajstromozható és a bejelentő ezt a lajstromozási akadályt a megállapított határidő alatt meg nem szünteti. Annak a kérdésnek a megvizsgálása tekintetében, vájjon a bejelentett védjegyhez hasonló védjegy nmesen-e már korábban hasonnemü árukra bejelentve, a tervezet nézetem szerint az avis préulable legjobb. Svájcban már az 1879. évi december 19-iki védjegytörvény által meghonosított intézményt, amely Magyarországon és Ausztriában czídoszerint csak elhanyagolt formájában all alkalmazásban, valódi alakjában állítja föl: A bejelentő védjegyének belajstromozása előtt értesítendő, ha védjegye valamely már korábban ugyanarra vagy hasonló árúnemre bejelentett vagy belajstromozott védjegygyei azonos vagy ehhez hasonló és akkor szabadságában áll bejelentését 30 nap alatt föntartani, módosítani vagy visszavonni. „Ebben az előzetes értesítésben kifejezésre juttatandó, hogy ez az értesítés az érintett védjegyekre vonatkozó jogviszonyt a lajstromozás vagy föntartás tekintetében 18) V. ö. péld. Freund-Magnus Gesetz zum Schutz der Warenbezeichungen 28. 1. SZABADALMI KÖZLÖNY. i7