Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1917-04-15 / 8. szám
180 zandó volna az a kérdés is, hogy meddig lehet a tilalmi idő (1. föntebb 5. p.) megsértése miatt törlést kérni, mert ennél a lajstromozási akadálynál különböző értelmezést enged meg a tervezet. Kifejezetten ki kellene mondani, hogy egy korábbi védjegyhez való hasonlóság (14. §. 3. p.) okából, vagy az. előhasználat (14. §. 4. p.) jogcímén csak a korábbi védjegy tulajdonosa vagy az előhasználó kérhet törlést. Utóbbi eddig csak a tervezet egyéb rendelkezéseiből (14. §. utolsó bek) következtethető, előbbit pedig egyáltalában nem említi a tervezet, ha a 28. §. 2. bek. homályos rendelkezésétől eltekintetik. Az elöhasználónak törlési kérelmét a tervezet az érvényben lévő törvénnyel egybehangzóan (1895. évi védjegynovella 4. §.) szabályozza. Jelentékenyen megerősíti azonban jogi helyzetét, hogy védjegye lajstromozás nélkül is ollalomban részesül ennek mások által történő használata ellen (55. §.)A 15. §. a német tervezet 12. 2. bélének azt a rendelkezését veszi át, hogy valamely védjegy törlése esetén — azon idő•ponttól kezdve, amelyben a törlési ok már fönforgott, — a védjegyoltalomból folyólag jog nem érvényesíthető. Ezzel a tervezet nyilvánvalóan a lajstromozás alaki joghatályának német alapelvére kíván átlépni, habár az érvényben lévő jognak ettől eltérő rendszere jól bevált. 12. A tervezet II. Fejezete (16—44 §§.) a védjegyügyekben követendő eljárást és az ezekben eljáró hatóságok szervezetét szabályozza. Bejelentési és lajstromozási helynek kizárólag a szabadalmi hivatal van kijelölve, melynek a szabadalmi ügyekre 8. szám. vonatkozó berendezése a védjegyügyre is mérvadó, amennyiben a tervezet eltérően nem rendelkezik. A szabadalmi hivatal a védjegyügyeket részben a bejelentési, részben a bírói osztályban (amely a német és az osztrák szab. hivatalok semmiségi osztályainak felel meg) intézi el, és pedig a tölszólalási kérdésekben a bejelentési osztály háromtagú tanácsban határoz, míg a többi ügyeket „az egyes bíróként eljáró előadó intézi el“. A bejelentési osztály határozatai ellen benyújtott fölfolyamodási ügyekben a bírói osztály végérvényesen határoz; ez az osztály öttagú tanácsban határoz és csupán az egyes bíró határozatai ellen benyújtott fölfolyamodások tárgyában határoz háromtagú tanácsban. Az egyes birókérit eljáró előadónak „jogi képesítésűnek“ kell lennie, a hármas tanácsban legalább két, az ötös tanácsban pedig legalább három „jogi képesítésű bírónak kell részt vennie“, a többiek nyilvánvalóan a szabadalmi hivatal műszaki tagjai sorából választhatók. A bírói osztály hatáskörébe tartoznak továbbá a törlések, a kizárólagos használati jognak (t. i. a korábbi védjegytulajdonos ellen, a későbbi védjegyjog érvényének megállapítása iránt) és terjedelmének az elsőbbségi jognak (nyilvánvalóan az érvényben lévő törvény 30. §. 1. bek. mintájára; a valóságban azonban a védjegytulajdonosnak olyan keresetéről is lehet szó, amelyet a látszólag korábban bejelentett védjegy tulajdonosa ellen akár törlés, akár a kizárólagos használati jog megállapítása iránt indít); továbbá annak megállapítása iránt indított keresetek, hogy valamely védjegy használata valamely meghatározott védjegyet sért vagy nem sért, végül SZABADALMI KÖZLÖNY.
