Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1917-04-15 / 8. szám

8. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 173 Ezek után már most bejelentő találmá­nyának alapját annak fölismerése képezte, bogy a porképződésnek nem a forgó ke­mencében létrejövő gördülés és súrlódás, hanem legfőképen az az oka, hogy a forgó kemencébe adagolt anyag hirtelen magas, 500—900"-nyi hőmérsékletnek tétetik ki, minek következményeképcn a savtaiani­­tás rohamosan, explóziószerüen követke­zik be, s igy az anyagot annyira megla­zítja, hogy a forgó kemence mechanikai aprózásának nem állhat ellent. Ennek fölismerése után a jelzett hát­rányt bejelentő akként kerüli el, hogy a forgó kemencébe nem nyers, hanem las­san előégetett (savtalanított) magnezitet adagol, minek azután nemcsak szénmeg­takarítás, hanem nagyobb kitermelési há­nyad, kedvezőbb szeparálás stb. a követ­kezménye. Fölszólalóknak azt az ellenvetését, hogy a cementiparban az elkülönített kalcinálás (savtalanítás) és elkülönített zsugorítás már ismeretes volt, annak átvitele pedig nem találmány, a bejelentési osztály ma­gáévá nem tehette, mert eltekintve attól, hogy a kémiai folyamatok a két anyag égetésénél nem azonosak, a bejelentés tár­gyánál nem az volt a föladat, és nem is az a hatása, ami a cementiparban az elkülö­nített kemencében való égetésnek, mert míg az utóbbinál tisztán a tüzelőanyag megtakarítása és a termelés gyorsítása volt a főcél, s csakis ez volt a hatása, ad­dig a bejelentés tárgyát képező magnezit földolgozásánál azoknak az okoknak a ki­küszöbölése volt a föladat, melyek a forgó kemencének a magnezitiparban való al­kalmazását lehetetlenné tették és éppen azért, mivel a forgó kemencét a magne­zitiparban alkalmazni eddigelé nem lehe­tett, bejelentőnek azt a tevékenységét, hogy megadta azt az eljárást, melynek kö­vetkeztében ez lehetségessé vált, feltalálói tevékenységnek kellett minősíteni, dacára annak, hogy külsőleg teljesen hasonló el­járás a rokon iparban már alkalmazva volt. De nem lehetett elfogadni fölszólalók által fölhozott anterioritásokat sem olya­noknak, melyek a bejelentés tárgyának újdonságát lerontanák. Scherer hivatko­zott müvének föntebb idézett helyén u. i. csak forgó kemencéről van szó, nem pe­dig a föntebb ismertetett eljárásról; a Schmatolla-féle mü idézett helyén pedig ■ csupán előmelcgítővel ellátott forgó ke­mencéről van szó, mely helyből azonban az igényelt eljárás ismertté nem vált. A Schmatolla által leiét kemencét ugyan le­het úgy is használni, hogy az az igényelt eljárásnak megfeleljen, nevezetesen oly módon, hogy a kemencének előmele­gítő részét oly hosszúra választjuk, hogy füstgázok már csak a savtala­­nító hőmérséken alul távoznak belőle és hogy azt oly lassan forgatjuk, hogy az adagolt nyers magnezit csak igen lassan vegye föl azt a hőmérsékletet, melynél a savtalanítás bekövetkezik. Ahhoz azonban, hogy ezt a kemencét így használjuk, szük­séges annak a fölismerésé, hogy a kelle­metlen porképzödésnek mi az oka. Ennek a körülménynek fölismerését pedig a bejelentőnek kellett tulajdonítani, mert ennek ellenkezőjét maguk a fölszó­lalók sem állítják s mert ennek a fölte­vésnek semmi sem mond ellent. Így azon­ban a hivatkozott helyből csakis az a be­rendezés vált ismeretessé, mellyel esetleg 45

Next

/
Thumbnails
Contents