Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1917-04-15 / 8. szám
8. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 173 Ezek után már most bejelentő találmányának alapját annak fölismerése képezte, bogy a porképződésnek nem a forgó kemencében létrejövő gördülés és súrlódás, hanem legfőképen az az oka, hogy a forgó kemencébe adagolt anyag hirtelen magas, 500—900"-nyi hőmérsékletnek tétetik ki, minek következményeképcn a savtaianitás rohamosan, explóziószerüen következik be, s igy az anyagot annyira meglazítja, hogy a forgó kemence mechanikai aprózásának nem állhat ellent. Ennek fölismerése után a jelzett hátrányt bejelentő akként kerüli el, hogy a forgó kemencébe nem nyers, hanem lassan előégetett (savtalanított) magnezitet adagol, minek azután nemcsak szénmegtakarítás, hanem nagyobb kitermelési hányad, kedvezőbb szeparálás stb. a következménye. Fölszólalóknak azt az ellenvetését, hogy a cementiparban az elkülönített kalcinálás (savtalanítás) és elkülönített zsugorítás már ismeretes volt, annak átvitele pedig nem találmány, a bejelentési osztály magáévá nem tehette, mert eltekintve attól, hogy a kémiai folyamatok a két anyag égetésénél nem azonosak, a bejelentés tárgyánál nem az volt a föladat, és nem is az a hatása, ami a cementiparban az elkülönített kemencében való égetésnek, mert míg az utóbbinál tisztán a tüzelőanyag megtakarítása és a termelés gyorsítása volt a főcél, s csakis ez volt a hatása, addig a bejelentés tárgyát képező magnezit földolgozásánál azoknak az okoknak a kiküszöbölése volt a föladat, melyek a forgó kemencének a magnezitiparban való alkalmazását lehetetlenné tették és éppen azért, mivel a forgó kemencét a magnezitiparban alkalmazni eddigelé nem lehetett, bejelentőnek azt a tevékenységét, hogy megadta azt az eljárást, melynek következtében ez lehetségessé vált, feltalálói tevékenységnek kellett minősíteni, dacára annak, hogy külsőleg teljesen hasonló eljárás a rokon iparban már alkalmazva volt. De nem lehetett elfogadni fölszólalók által fölhozott anterioritásokat sem olyanoknak, melyek a bejelentés tárgyának újdonságát lerontanák. Scherer hivatkozott müvének föntebb idézett helyén u. i. csak forgó kemencéről van szó, nem pedig a föntebb ismertetett eljárásról; a Schmatolla-féle mü idézett helyén pedig ■ csupán előmelcgítővel ellátott forgó kemencéről van szó, mely helyből azonban az igényelt eljárás ismertté nem vált. A Schmatolla által leiét kemencét ugyan lehet úgy is használni, hogy az az igényelt eljárásnak megfeleljen, nevezetesen oly módon, hogy a kemencének előmelegítő részét oly hosszúra választjuk, hogy füstgázok már csak a savtalanító hőmérséken alul távoznak belőle és hogy azt oly lassan forgatjuk, hogy az adagolt nyers magnezit csak igen lassan vegye föl azt a hőmérsékletet, melynél a savtalanítás bekövetkezik. Ahhoz azonban, hogy ezt a kemencét így használjuk, szükséges annak a fölismerésé, hogy a kellemetlen porképzödésnek mi az oka. Ennek a körülménynek fölismerését pedig a bejelentőnek kellett tulajdonítani, mert ennek ellenkezőjét maguk a fölszólalók sem állítják s mert ennek a föltevésnek semmi sem mond ellent. Így azonban a hivatkozott helyből csakis az a berendezés vált ismeretessé, mellyel esetleg 45
