Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1917-04-15 / 8. szám
172 SZABADALMI KÖZLÖNY. 8. szám. szétválasztott két kemencében való égetésnek csakis szénmegtakarítás a célja, tehát az egyik iparágból a másikba való átvitel nem tekinthető föltalálói tevékenységnek. De nem is tekinthető a bejelentés tárgya újnak, amennyiben Schmatolla: „Die Brenn-Oefcn“ ciniíí 1909-ben megjelent művének 133. oldalán látható kemencéből és az arról mondottakból az eljárás már ismertté vált az, hogy ott csak előmelegítésről van szó, és nem elégetésről, nem lehet mérvadó, mivel maga a bejelentő is elismeri, hogy a forgó kemencéből a füstgázok 500—900° hőmérséfekel távoznak, így tehát a kemence második, előmelegítő részében okvetlenül bekövetkezik a magnezit részbeni savtalanítása, sőt esetlegesen még a teljes savtal&nítása is. Bejelentő elismeri, hogy szétválasztott kemencében az égetés a cementiparban ismeretes, de tagadja azt, hogy az átvitel a magnezitre ne lenne találmány, mert a magnezit égetésénél egészen más viszom nvokkal kell számolni, mint a cementiparban, u. i. a magnezit égetésénél nem kell szárítani, mint a cementnél, a savképződés a magnezit égetésénél sokkal nagyobb és már alacsonyabb hőfokon bekövetkezik, mint a cementnél; továbbá a magnezit zsugorításánál nem lépnek föl kémiai reakciók és az ehhez szükséges hőfok is nagyobb, mint a cementnél. Szerinte bejelentésének találmányi voltát még az is bizonyítja, hogy míg a cemientiparban majdnem általános a forgó kemence alkalmazása, addig azt a magnezitiparban egyáltalán nem lehetett alkalmazni, oka ennek pedig az volt, hogy alkalmazásánál nagy porképződés áll be, ami nem csak veszteséget okoz, hanem még a szeparálást is lehetetlenné teszi. Scherer könyvének idézett helye csak általában szól forgó kemencéről, ill. csak annak alkalmazását ajánlja, mint jó eredménnyel működő kemencéét, azonban az a gyakorlatban nem vált be, de ettől eltekintve, az idézett helyek nem is ismertetik az eljárást. A ScEmatolla-félei mű hivatkozott helyén ugyan kettéosztott forgó kemence van ábrázolva, azonban, bárha el is ismeri, hogy bizonyos körülmények között ezen kemencével is lehetne előégetést elérni, de eljárása e műben ismertetve nincs; és mivel itt céltudatos alkalmazásról szó sincs, és továbbá még, mert a gázárammal kötve vagyunk, ezen mű idézett helye sem alkalmas bejelentésének megdöntésére. U. i. bejelentő 'eljárása megkívánja — ha a kedvező hatásokat el akarjuk érni, — azt. hogy az anyag az előégetőben elég hosszú ideig kellő hömérséken tartassák, és csak lassan vegye föl a kalcinálási hőfokot. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a bejelentés tárgyának megvizsgálása és felek érvelésének mérlegelése után úgy találta, hogy a bejelentés tárgyára kért szabadalom az igénypontoknak a határozat rendelkező részében megadott szövegezése mellett engedélyezhető. U. i. a bejelentési osztály mindenekelőtt helyesnek fogadta el bejelentő és az elsőrendű fölszólaló azon állítását, hogy forgó kemencét a magnezítiparban azért nem alkalmaztak, mert annak alkalmazását a porképződés megakadályozta. Másodrendű fölszólalónak evvel ellentétes azon állítását, hogy a forgó kemencének volna az a sajátsága, hogy annak alkalmazása mellett nem képződik por, a bejelentési osztály mint semmivel sem indokolható állítást helytállónak el nem fogadhatta.
