Szabadalmi Közlöny, 1916 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1916-01-15 / 2. szám
SZABADALMI KÖZLÖNY. 2. szám. 42 egyrészt, mert nyilvánvaló, hogy az anyag rázására és így rostálására kedvezőbb hatást idéznek elő a hornyok és bordák, ha azok nem az anyag haladási irányában, hanem arra merőlegesen fekszenek, másrészt, mert fölszólaló azt, hogy eltérő, sőt kedvezőbb hatás föl ne lépne, nem is állította. Mindezeknél fogva a bejelentés i-ső igénypontjának tárgyára a szabadalmat, az igénypont szabatosabb szövegezése mellett, meg kellett, adni. De meg kellett adni a szabadalmat a tárgyi kör szabatosabb megjelölésével az l-ső igényhez kapcsolt 2. és 3. igények tárgyaira is, egyrészt, mert ebben az alakjukban azoknak újdonságát a fölhozottak le nem rontják, másrészt, mert olyan műszaki megoldást képviselnek, amelynek nyomán a szabadalom megadását megokoló műszaki hatások járnak. Nevezetesen, a 2-ik igény szerinti kiképzés következménye, hogy miután a rostalemez összes fölületi elemei a nyílás legmélyebb pontja felé lejtenek, az anyagelvezetés igen előnyös, akadálytalan és e mellett a rostalemez eldugulása is lehetőleg el van kerülve, a 3-ik igény szerinti megoldás következménye pedig, hogy az anyag ugyanabban az irányban haladva, különböző lejtésű és illetve magasságú földietekre jut, ami a rázás és így a rostálás intenzitását fokozza. 3. Ujclonsághiányra alapított fölszólalási ügyben a benyújtott fölfolyamodás visszavonása csupán a költségek tekintetében lévén hatályos, a bírói osztály az ügyet érdemileg tárgyalta. (Bírói oszt. 1915 nov. 25. 4322/915. Б. 1865.) Bejelentési osztály: a fölszólalásoknak helyt nem ad, s a bejelentés tárgyára a szabadalmat megadja. Az 1.. 5. és 7. igénypontokat törli. Indokok: Az 1., 5. és 7. igénypont bejelentő lemondása folytán töröltetett. A 2-ik igénypont tárgyának szabadalmazása ellen fölszólalók «a Revue d'artillerie» című folyóirat 1901/1902. évfolyamának Pl. XI. jelzésű rajzlapján ábrázolt lőszerfölvonóra, a 17.610/1902. sz. brit, 104.740. sz. német és 776.667. sz. amerikai szabadalmi leírásokban ismertetett lőszerszállító berendezésekre, továbbá A. Ernst «Die Hebezeuge» című Berlinben, 1903. évben megjelent munkájának l-ső kötetében leírt és a 3-ik kötet 24-ik rajzlapján a 4. és 8. ábrákon lerajzolt láncos fölvonóra és a 35.954. számú német szabadalmi leírásban ismertetett fölvonóra hivatkoznak s azt állítják, hogy az idézett nyomtatványok által ezen igény tárgyának újdonsága le van rontva. A fölsorolt berendezések megvizsgálása a következőket eredményezte. A «Revue»-ben és a 17.610/902. sz. brit szabadalmi leírásokban ismertetett fölvonóknál nem a lánc, hanem a láncok egyes tagjain levő görgők lesznek vezetve; a láncok maguk ezen szerkezeteknél szabadon futnak. Ей okból ezen szerkezeteknél a láncoknak szakadás esetén való kihajlása nem gátoltatik meg. Ezen eltérésből a szerkezetek különböző volta önként következik, mert csak olyan szerkezetek tekinthetők aequivalenseknek, melyek azonos hatást hoznak létre. A 104.740. sz. német szabadalmi leírásban leírt fölvonónál szállítólánc nem fordul elő, ezért ezen leírás egyáltalában nem jöhet figyelembe. A 776.667. sz. amerikai szabadalmi leírásban ismertetett fölvonónál a szállítóláncnak semmiféle vezetése nincs, ezért ezen leírásnak nincs újdonságrontó hatása a 2-ik igényre nézve. Az «Ernst»-féle műben föltüntetett fölvonónál a láncok tényleg olyan vezetékben haladnak, mely láncszakadás esetén a lánc és teher lezuhanását megakadályozni képes. Ha bejelentő mást nem igényelt volna, mint a láncoknak olyan vezetését, akkor ezen nyomtatvány annak újdonságát teljesen lerontaná. Mivel azonban bejelentő a szállítóláncoknak csak azon vezetésfajtáját óhajtja védelem alá helyezni, melynél a láncot vezető csatorna egyúttal a teher vezetésére szolgáló csövön van elrendezve, ezen spe
