Szabadalmi Közlöny, 1916 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1916-01-01 / 1. szám
20 SZABADALMI KÖZLÖNY. 1. szám. az igénypontba a megadott számbeli adatnak a bevonása, hogy t. i. az elektródák egymástóli távolsága 1 mm.-nél mindenesetre kisebb, csak korlátozás az eredetileg közzétett igényponttal és elsőbbségi bizonylattal szemben, amely korlátozáshoz bejelentőnek annyival is inkább joga van, mert ez a méretezésbeli adat az eredetileg közzétett tatálmányi leírásban már föl is volt említve. ti. Közismert szerkezeti megoldásoknak egyébként szintén közismert berendezésekre való átvitele, ha annak műszaki hatása gyakorlatilag lényegtelen — szabadalmazható találmánynak nem tekinthető. (Bejelentési oszt. 1914 máj. 19.11585/914 H. 4279). Bejelentési osztály: a fölszólalásnak helyt ad, s ehhezképest a bejelentés tárgyát képező találmányra a szabadalmat megtagadja. Indokok: Meg kellett tagadni a szabadalmat a bejelentés módosított igényére, mivel az abban védetni szándékolt szelelő rosta újdonságát a fölszólaló által bemutatott «Astrachanka» nevű rosta és Kalmárféle tribleurnek a bejelentő által elismert' megelőző nyilvános gyakorlatbavétele lerontja. Az «Astrachanka» rosta ugyanis egy oly szelelő rosta, amelynek rázóberendezése négy ponton van fölfüggesztve mozgatható garatfeneke hátul egyetlen forgáspontra, elől két ingára van fölfüggesztve, mozgását pedig egy a rázóberendezéssel összekötő rugalmas tag útján kapja. E rostával szemben a bejelentés tárgyát képező rosta csak abban mutat eltérést, hogy a garatfenéket és rázóberendezést összekötő rugalmas tag az összeköttetést közvetlenül létesíti. Figyelembe véve azt, hogy a mozgó garatfenéknek a termény tisztító rosta rázóberendezésével való közvetlen, rugalmas összeköttetése a Kalmár-féle tribleurön föltalálható, ennek az összekötésnek szelelő rostákon való alkalmazása — általánosságban — ismertnek volt tekintendő. Vizsgálva már most azt, hogy ennek az általánosságban ismert közvetlen összeköttetésnek a bejelentés tárgyát képező rostán való alkalmazása igényel e föltalálói tevékenységet, illetőleg az mily hatással jár, a bejelentési osztály annvit állapított meg, hogy ennek az összeköttetésnek hatása csak a szitának — a gyakorlatban szóba nem jöhető — csekély, méretbeli csökkenésében nyilvánul. Ez okból a bejelentési osztály mellőzve a bejelentő által a bejelentés tárgyát képező rosta használhatóságának bizonyítására fölajánlott szemlét — a szabadalmat megadhatónak nem találta. 3. A bejelentés tárgya, mint közismert szerkezeten alkalmazott olyan dimenzionálás, amely a szerkezet működő módját meg nem változtatja és szerkezeti szempontból új műszaki hatást maga után nem von, szabadalmazható találmánynak tekinthető nem volt. (Bírói oszt. 1914 okt. 13. 20831/914. S. 7329). Bejelentés osztály: a bejelentést visszautasítja. Indokok; A bejelentés tárgyának szerkezete teljesen azonos a közismert redukáló körzők szerkezetével. Csupán az egyik szár fölületén kiképezett vonal beosztások tekintetében áll fönn az az alaki különbség, hogy az egyes haránt vonalak nem a lienális, hanem tér és értékbeli viszony kifejezőjeként szerepelnek, vágj is: az egyes beosztások más jelentőséget nyernek a tekintetben, hogy a körző, a vonalak helyett a terület értékek redukálására válik használhatóvá. Tekintve azonban azt, hogy az új beosztások eszközlése nem más, mint bizonyos számítási kulcsok figyelembe vétele mellett létrehozott egyszerű dimenzionálás, mely a redukáló körző működtetési módjának mineműségét semmiben meg nem változtatja és szerkezeti szempontból új műszaki hatást maga után nem von: ennélfogva a bejelentés tárgyát szabadalmazható találmány
