Szabadalmi Közlöny, 1916 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1916-01-01 / 1. szám

1. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 19 vésbbé, mert a fölszólaló által hivatkozott 182443. sz. német, a 226/1906. sz. brit, valamint a 740428. sz. amerikai bemutatott leírásokból hasonló célra szolgáló nagy ki­terjedésű elektródafölületekkel bíró hullám­­gerjesztő szerkezetek, már ismertek voltak, s az is ismert volt már, hogy ily kisütők­nél, fém és szén elektródák is használa­tosak. Mindezek alapján a bejelentés eredeti 1. igénypontjára a szabadalmat meg kellett tagadni. A bejelentés közzétett 2-ik igénypont­jába minthogy bejelentő azt a szóbeli tár­gyaláson elejtette — a szabadalom megad­ható nem volt. A rezgés fejlesztőnek a közzétett leírás 3-ik igénypontja szerinti kiképzési alakjára, melyszerint a paralell és közelálló nagy elek­tróda lemezek a széleiken oly anyaggal van nak burkolva, melyek mint szigetelők, a leme­zeknek a széleiken át való kisülést lehetet­lenné teszik, a szabadalom engedélyezendő volt, mert erre .nézve fölszólaló egyáltalán nem tett kifogást. De különben is, a leírás 2 ik oldal 2-ik bekezdésében foglaltak ma­gában is meggyőzték a bejelentési osztályt arról, hogy a találmány lényegét az általá­nosan ismert szerkezeteknek ebben az igénypontban foglalt kiegészítése képezi, mert csakis ez a kiegészítés t. i. a széleket védő papírlap közbehelyezése — teszi le­hetővé az igen közel álló fölületek közt a szabályszerű folytonos kisüléseket. A közzétett 4-iü igénypont tárgyára a szabadalom szintén engedélyezendő volt, amennyiben bejelentő nem egész általános­ságban igényelte a több — paralell kap­csolt rezgőáramkört — melyek különben a fölszólaló által hivatkozott 25647. ex 1904. sz. brit — a vele egyező 802418. sz. amerikai szabadalmi leírásokból ismertek ily beren­dezéseknél általánosságban — hanem spe­ciálisan ilyeneknek a bejelentés megelőző igénypontjaiban jellemzett fejlesztőkkel kap­csolatban; miután pedig a fejlesztőnek bi­zonyos a 3-ik igényben jellemzett alakjára a szabadalmat engedélyezni kellett, azért a jeleu igénypont tárgyára is meg kellett adni a szabadalmat, amennyiben az ismert szerkezetnek a bejelentő speciális alakú fejlesztője sikeresebb működést és így sza­bályosabb hullámképzést tesz lehetővé. A prioritási kérelemnek is helyt kellett adni, mert bejelentő időközben szabályszerű bizonyítékokkal igazolta, hogy a föntiekben engedélyezett találmányának megfelelő sa­ját honosságú bejelentésére a szabadalmat a bejelentésnek két részre való osztása után oly időben nyerte el, hogy annak el­sőbbségét az 1892. évi IV. t.-c.-ben foglal­tak alapján jogosan kérelmezte. Bírói osztály : a fölfolyamodásnak helyt ad s a bejelentési osztály határozatát meg­változtatja és a szabadalmat megadja. Indokok: Meg kellett a bejelentési osz­tály határozatát változtatni és ehhez képest a szabadalmat a rendelkező részben meg­állapított igényekkel meg kellett adni, mert a bírói osztály úgy találta, hogy a talál­mány lényege nem csupán az elektródák kerületén, azok között elhelyezett alkalmas szigetelőanyaggal, hanem általánosságban a hatófölülethez viszonyított kis még pedig 1 mm.-nél mindenesetre kisebb elektróda távolság alkalmazásában áll, mert amint azt bejelentő a fölfolyamodási tárgyalás során bemutatott szakvéleménnyel igazolta és szóbelileg is kifejtette, a kívánt hatás min­den szigetelőanyag közbehelyezése nélkül is elérhető, pusztán az elektródák megfelelő beállítása révén. Fölszólaló ezt a körül­ményt kifejezetten nem vonta kétségbe в a főkifogása arra irányult, hogy a benyújtott elsőbbségi bizonylat alapján bejelentő nem jogosult az elektródák távolsága tekinteté­ben számadatot venni fői szabadalmi igény­pontjába, mert ha ezt megteszi, á kért elsőbbség az elsőbbség alapját tevő talál­mányi leírás alapján meg nem állapítható, amennyiben ez a számadat az eredeti né­met leírásban nincsen megadva. Ebben az esetben pedig bejelentő saját francia sza­badalmi leírása újdonságrontó. Ámde ezt a kifogást a bírói osztály helytállónak nem tekinthette, mert azon a nézeten volt, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents