Szabadalmi Közlöny, 1915 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1915-09-01 / 17. szám

SZABADALMI KÖZLÖNY. 17. szám. 6S6 használati mintaoltalmi, mintavédelmi és védjegyoltalmi törvényekben foglalt rendel­kezéseknek alkalmazásával. Még abban az esetben is, ha az alakiságok teljesítésére megállapított határidők elmulasztása folytán semmiségi esetek fordulnak is elő, az érde­keltek ennek a mulasztásnak a jogkövetkez­ményeit egy éven belül elháríthatják, föltéve, hogy a mulasztás oka a jelenlegi krízisből származik. Ezt lehet figyelmébe ajánlani az Unió polgárainak, akik a jelenlegi há­borúból kifolyólag kárt szenvednek. A kormány végül sajnálattal jegyzi meg, hogy egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy közölje azokat a rendszabályokat, ame­lyek a Japán birodalommal hadat viselő államok alattvalóira nézve fognak megálla­píttatni. A most említett esetekben a japán tör­vények következő rendelkezéseinek alkal­mazásáról lehet szó: I. Szabadalmi ügyekben. Az 1909 ápr. 2-iki szabadalmi törvény* 19. cikk. A szabadalmi hivatal igazgatója a szabadalmi hivatalnál teljesítendő alaki­ságokra megállapított törvényes határidőket hivatalból vagy kérelemre meghosszabbít­hatja azoknak a személyeknek a javára, akik külföldön vagy távoleső helyen laknak, vagy akikkel nehéz az érintkezés. 20. cikk. A szabadalmakra vonatkozó minden bejelentés, reklamáció vagy egyéb alakiság semmisnek és hatálytalannak nyil­vánítható, ha a törvényes, illetve kitűzött határidőket nem tartották meg. Ha a szabadalmi hivatal igazgatója vagy az elnöklő bíró megállapítja, hogy a törvé­nyes, illetve kitűzött határidők meg nem tartása menthető akadályoztatásból eredt, a félnek a szóban forgó akadályoztatás meg­szűnésétől számított 14 napon belül be­nyújtandó kérelmére az érdekeltet a mu­lasztás káros következményei alól mentesít­hetik, amennyiben az elmulasztott határidő óta 1 év még le nem telt.. til. cikk. A szabadalom visszavonható, ha a díjat meg nem fizették. Hasonlókép a. pótszabadalom is. Végrehajtási rendelet 12. cikke: Az igaz­gató vagy az elnöklő bíró hivatalból, vagy az érdekeltek kérelmére a végrehajtási rendeletben megállapított, illetve a szaba­dalmi hivatal igazgatója, vagy az elnöklő bíró által kitűzött határidőket meghosszab­bíthatja. A határidőknek és a kitűzött határnapok­nak megváltoztatása olyan esetekben, ami­dőn többen vaunak ezáltal érdekelve, csak akkor történhetik meg, ha a felek között megegyezés jön létre, vagy pedig evidens ok forog fönn. 31. cikk. Bejelentési, fölülvizsgálati, ítéleti és fölebbezésiügyekben olyan esetekben, ami­dőn a kérvényező,a fölpörös, az alpörös, illetve a jogok megállapításában érdekelt fél há­ború esetén katonai szolgálatba lép, vagy pedig olyan helyen tartózkodik, amellyel a közlekedés a háború következtében vagy más ok folytán meg van szakítva, — a szaba­dalmi hivatal igazgatója vagy az elnöklő bíró hivatalból vagy kérelemre a hivatal előtt folyó eljárást az akadály megszűné­séig fölfüggesztheti. II. A használati mintákra vonatkozólag a használati mintaoltalomról szóló törvény 20. cikke és a végrehajtási rendelet 11. cikke értelmében, az ipari mintákra vonatkozólag a minta­­oltalmi törvény 22. cikke és a végrehajtási rendelet 15. cikke értelmében és végül a védjegyekre vonatkozólag a védjegy­­törvény 21. cikke és a végrehajási rendelet 21. cikke értelmében a szabadalmi törvénynek föntebb idézett szabályai nyernek alkalmazást. A háború hatása az ipari tulajdon­jogok terén. III. Franciaország. A háború kitörése óta minden államban sokat foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy az államok között kitört ellenségeskedésnek mennyiben szabad érvényesülést engedni a gazdasági téren, de különösen sokat foglal­* L. Szab. Közi. 190Э. évf. 14. számát.

Next

/
Thumbnails
Contents