Szabadalmi Közlöny, 1915 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1915-09-01 / 17. szám
17. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 665 hagyott 1237. sz. szabályzat 43. cikkében megállapított határidő alatt nem fizettetett, mellőztetik, ha a díj lefizetésére megállapított határidő végső napja 1915. évi junius 30-án lejárt valamint akkor, ha a jogosultnak a díj fizetésére a békekötéstől számított 3 havi határidő áll rendelkezésére. Határidő meghosszabbítást igazoló bizonylatok mindazoknak szolgáltatnak ki, akik a díj fizetésére megállapított törvényes határidő letelte után ily bizonylatok kiadását kérik és egyúttal igazolják, hogy a 2. és 3. cikkekben jelzett viszonyok közt vannak, föltéve, hogy a törvényes határidő a hadüzenet időpontjában még le nem járt. 5. c. A békekötést követő időpontig beszüntettetnek szabadalmak engedélyezése, védjegyek és ipari minták lajstromozása, gyári és kereskedelmi védjegyek átírása nemkülönben szabadalmak és védjegyek átruházásáról szóló bejeg3'zések olyan honpolgárok javára, a kik olyan állam kötelékébe tartoznak, amely Olaszországgal hadat visel. 6. c. A jelen dekrétum kihirdetésének napján lép hatályba. Oroszország. Az ellenséges államok polgárai Oroszországban perképesek-e ?. Az orosz szenátus 1915. évi február 22-én tartott teljes ülésén a kormány megkeresésére abban a kérdésben, vájjon az Oroszországgal hadban álló államok polgárait perjogi képesség megilleti-e, azt a véleményét nyilvánította, hogy az actoratus az ellenséges államok hozzátartozóit nem illeti meg. A szenátus kifejti, hogy az ellenséges államok hozzátartozói jogvédelemre nem tarthatnak igényt és ezért felperesként képviselő útján sem léphetnek fel. Mint alperesek azonban perelhetők, mely esetben ügygondnok nevezendő ki részükre. Az olyan ügyekben, legyenek azok elsőfokbani tárgyalás, felebbezés vagy végrehajtás alatt, amelyekben ellenséges államok polgárai akár mint felperesek, akár, mint hitelezők vannak érdekelve, a további eljárás, ha az még a háború kitörése előtt tétetett volna folyamatba, hivatalból fölfüggesztendő és teljesen megszüntetendő, ha az a háború kitörése után tétetett folyamatba. Ezt a véleményt az orosz igazságügyi miniszter az összes törvényszéki elnököknek és ügyészségeknek avégett küldötte meg, hogy az abban lefektetett elveket a bírósági és ügyészségi személyzet a gyakorlatban kövesse. Uj-Seeland. Uj-Seeland kormányzója 1915. évi március 17-én kelt dekrétumával arra hatalmazza föl az Uj-Seelandban lakó személyeket, 1. hogy ellenséges államokban úgy a szabadalmi jog megszerzéséhez és föntartásához, valamint a mustra és védjegy lajstromozásához vagy megújításához szükséges díjakat fizethetik; 2. hogy ellenséges államok hozzátartozói számlájára az Uj- Seelandban esedékessé vált azokat a díjakat, amelyek a szabadalmi jog megszerzése és fönntartása, valamint a mustra és védjegy lajstromozása és megújítása fejében fizetni kell, fizethetik. Az ipari tulajdonjogi helyzet Japánban a háború alatt. A japán kormány az ipari tulajdonjogi Unió berni nemzetközi irodájához 1915. évi junius hó 7-iki kelettel értesítést küldött, amelyben tudatja azokat a rendelkezéseket, amelyek az európai háború által érdekelt államok polgárai részére fönnálló jogok megóvására vonatkoznak. A közlemény, a bevezető részek elhagyásával, a következőleg szól: A szabadalmi hivatal az európai háború által érintett Unió-államok polgárait illető jogoknak megóvása tekintetében a legnagyobb gondossággal jár el. A díjak fizetésére és a szabadalmi hivatalnál teljesítendő alakiságokra nézve megállapított határidők meghosszabbíttatnak és pedig vagy hivatalból, vagy a fél kérelmére, a szabadalmi, 167
