Szabadalmi Közlöny, 1915 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1915-09-01 / 17. szám
662 SZABADALMI KÖZLÖNY 17. szám. korona országai területén fekvő iparvállalata részére védjegyjogot, jelesül külföldi állampolgári minőségében-e avagy abban a minőségében-e, hogy az illető magyar iparos vagy kereskedő. Erre azt kell mondani, hogy egyes egyedül és kizárólag utóbbi minőségében, mert a jogszerzésnek az alapja a magyar államterületen fekvő vállalat. Ha tehát a honos épúgy, mint a külföldi csak mint magyar iparos vagy kereskedő tarthat védj egyjogra igényt, — és itt ne tévesszük össze a dolgot a külföldi vállalatok részére biztosítható védjegyjoggal, amely vállalatoknak szintén akár külföldiek, akár magyar honosak lehetnek a tulajdonosai — a magyar állam végrehajtó hatalma megengedheti-e azt, hogy a védjegyjog megadását igazoló végzésbe, valamint e jog nyilvántartására szolgáló védjegylajstromba az államterületiség elvével össze nem egyeztethető adatok vétessenek föl a jogosított személyét illetőleg? Pl. Rich. Hartmann berlini cég belajstromoztatta soproni kalapgyára részére kalapgyártmányainak megjelölésére a 164. sz. védjegyet; vagy Fekete Miklós szegedi szappangyárosnak a szegedi szappangyára részére belajstromozott 350. sz. védjegye Georg Schicht aussigi gyárosra Íratott át stb. Kétségen kívül, hogy nem. Mivel az első esetben épúgy, mint a második esetben megnevezett jogosított kizárólag azon alapon igényelhet védjegyjogot, mert magyar iparvállalatnak alapítása, illetve megszerzése következtében magyar iparossá vált, ennélfogva a magyar állam szuvsrénitásának kellő megóvása és annak a jogállapotnak kifejezésre juttatása érdekében, hogy a külföldi állampolgár jogszerző ténykedésével a magyar törvények uralma alá jutott, kizárólag magyar iparosi mivolta tüntethető föl a lajstromban épúgy, mint a lajstromzásról szóló végzésben is. Minden más olyan személyi adatnak a föltüntetése, amely azt a szoros jogviszonyt, amelyben a jogosított a magyar állammal szemben áll, elhomályosítani képes vagy félremagyarázni engedi, törvényellenes. dr. Pechár. Kivételes intézkedések az ipari jogvédelem terén. Anglia. A szabadalmak, mustrák és védjegyek tárgyában 1914. évi augusztus 21-én kelt kormányrendelet 2. és 3. cikkeinek végrehajtási utasítása. Az angol szabadalmi hivatal a fönt megjelölt tárgyban 1915. évi júuius 1-én a következő végrehajtási utasítást bocsátotta ki: Ujabbi rendelkezésig szabadalmi, mustra oltalmi és védjegyügyekben a következő eljárás követendő: 1. A háború tartama alatt az О Felségével hadi lábon lévő államok alattvalói részére (a következőkben «ily alattvalóbbnak nevezve) szabadalom nem engedélyeztetik és mustra vagy védjegy nem lajstromoztatik. Az «ily alattvalók» elnevezés alatt — kivéve azt, ami a fenti rendelet 4. §-nak alkalmazását illeti*) — érteni kell. a) minden olyan céget, amelyet az alapítására vonatkozó határozmányok szerint «ily alattvalók» igazgatnak vagy vezetnek vagy amelynek üzletei kizárólag vagy főleg «ily alattvalók» számlájára köttetnek; b) minden olyan társaságot, amely valamely ellenséges állam területén fönnáll; c) О Felsége birtokain létező minden olyan bejegyzett társaságot, amelyet «ily alattvalók igazgatnak vagy vezetnek, vagy amelynek üzletei kizárólag vagy főleg «ily alattvalók» számlájára köttetnek. 2. Ami a szabadalmi, mustraoltalmi és védjegybejelentéseket illeti, nem kell az «ily alattvalóktól» és más személyektől eredő bejelentések közt egyelőre különbséget tenni. Az erre vonatkozó eljárás beleértve az elfogadást is**), a szokásos módon lefolytatandó — ha azonban az «ily alattvalók» részéről eszközölt bejelentésről van szó, úgy az elfogadást követő egész eljárást — kivéve az 1907. évi szabadalmi és mustraoltalmi törvény 9. с.-ben foglalt in*) L. a Szab. Közi. 19 L4. évi 19. számát a 825. lapon. **) L. a Szab. Közlöny 1907-iki 45. számát.
