Szabadalmi Közlöny, 1915 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1915-09-01 / 17. szám

17. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 663 tézkedésekel*) — további' rendelkezésig föl kell függeszteni. Az «ily alattvalóktól» eredő bejelentések­ben a folyamatba tett eljárás fölfüggeszté­­sét csak erre vonatkozó olyan kifejezett rendelkezéssel lehet visszavonni vagy ha­tálytalanítani, amelybe adott esetben azt is kifejezésre kell juttatni, hogy a bejelentő elvesztette ama jogait és kiváltságait, ame­lyek őt az 1907. évi szabadalmi és mustra­oltalmi törvény 10. c. értelmében különben megilletnék. 3. Azok a bejelentők, akik az 1907. évi szabadalmi és mustraoltalmi törvény vagy az 1905. évi védjegytörvény, valamint az ezekhez kiadott végrehajtási rendeletek határozmányait figyelmen kívül hagyják, annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy jogaikat elvesztik, kivéve, ha igazol­ják, hogy az előlhivatkozott rendelet 3. с.-ben biztosított kedvezményre igényük van; olyan kérvények, amelyek az előbb hivatkozott rendelet 3. e. a) pontja alá es­nek, olyan időpontban nyújtandók be, amely­ben a bejelentőnek, illetve a szabadalom, a mustra vagy a védjegy tulajdonosának módjában van az illető cselekményt foga­natosítani vagy az illető okiratot bemutatni. Az ugyanezen rendelet 3. c. b) pontja alá eső kérvények olyan időpontban nyújtan­dók be, amely az illető cselekmény foga­natosítására megállapított időpontot megelőzi. 4. A háború kitörése után valamely sza­badalom engedélyezése vagy valamely véd­jegy belajstromozása ellen benyújtott föl­­szólalás beérkezése esetén, a) az «ily alattvaló» által benyújtott fel­szólalás figyelmen kívül hagyandó, ha az olyan szabadalom engedélyezése vagy olyan védjegy belajstromozása ellen irányul, amely brit alattvalótól vagy Angliával barátságos viszonyban lévő állam hozzátartozóitól ered ; b) a fölszólalás elfogadandó, ha a föl­­szólalás az «ily alattvaló» által benyújtott szabadalmi bejelentés vagy ily védjegy­­bejelentés ellen irányul, ebben az esetben *) L. a Szab. Közlöny 1907-iki 45. és 52. számát. a további eljárást a háború befejezéséig függőben kell tartani. 5. Ami az «ily alatt valók», javára Angliá­ban lakó közvetítők, igénybevételével sza­badalmazás végett bejelentett találmányo­kat illeti, úgy azok épen olyan elbánásban részesítendők, mintha a bejelentést közvet­lenül maga a fél eszközölte volna. Dánia. I. A dán kereskedelemügyi minisztériumnak az 1894. évi április 18-iki szabadalmi tör­vényben megállapított határidők meghosszabbí­tásáról szóló rendelete. (Kelt 19J 5. évi junius 2-án) Az 191.4. évi szeptember 10-iki 201. sz.tör­vényben*) nyert fölhatalmazás alapján 1916. évi január 1. jelöltetik ki azon határnapul, amely a kereskedelemügyi minisztériumnak 1914. évi szeptember 10-én kelt 210 sz. rendelete**) szerint az ott említett halasz­tásoknak és határidőknek végső időpontjául szolgál. II. A dán kereskedelemügyi minisztériumnak az 1890; évi április 10-iki védjegytörvény­ben és az 1905. évi április 1-i mustraoltalmi törvényben megállapított határidők meghosszab­bításáról szóló rendelete. (Kelt 1915. évi junius 2-án) Az 1914. évi szeptember 10-iki 201. sz. törvényben*) nyert fölhatalmazás alapján 1916. évi január 1. jelöltetik ki azon végső határnapul, ameddig a védjegyek és mustrák megújításáért járó díjak befizetendők. Norvégia. I. Királyi dekrétum az 1885. évi junius 16-iki és 1910. évi július 2-iki szabadalmi törvényekben a szabadalmi díjak befizetésére megállapított póthatáridők meghosszabbításáról. (Kelt 1915. évi junius 18-án) Az 1915. évi juniu3 18 iki törvény***) alap­ján, amely az 1885. évi junius 16-iki szaba­*) L. Szab. Közlöny 1915 iki 2. számát 94. lapon. **) L. Szab. Közlöny 1914-iki 22. sz. 930. lapon. ***) L. Szab. Közi. 1914. évi 19. számát a S29. lapon és 1915. évi 14. számát 563. lapon.

Next

/
Thumbnails
Contents