Szabadalmi Közlöny, 1915 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1915-09-01 / 17. szám

660 SZABADALMI KÖZLÖNY. 17. szám. letett védjegytől a védelmet 1890. évi II. t.-c. 1. §-a értelmében megvonom illetve a védjegyet ugyanazon törvénycikk 21. §-ának d) pontja alapján törölni rendelem. Indohok: A védjegy minden különleges kivételt nélkülöző fehér lapból áll, amelyen egyszerű fekete kőnyomással az árú minő­sége, mennyisége és ára van föltüntetve oly alakban és módon, miként ez hasonló áruk csomagolásain általánosan szokásos, mihez képest a védjegy tartalma úgy, mint ennek elrendezése a megkülönböztetés képességé­vel nem bír. A fogyasztók tehát a védjegyben nem foguak oly jelvényt fölismerni, mely a véd­jegy által védett árúnak valamely megha­tározott vállalatból való származására utalna. Ehhez képest a védjegy az 1895. évi XLI. t.-c. 1. §-ának rendelkezéseibe ütközik és mint ilyen kizárólagos jogosítvány tárgyául nem szolgálhatván, a lajstromozásából kizá­randó volt. 43. Vegyelemzéd adatokat, kitüntetési érmeket és érdemrendeket föltüntetö védjegynél ez adatok jogos használata igazolandó. Ennek elmulasztása a védjegy törlését vonja maga után. (A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1915. évi julius 8-án kelt határozata.) 993-1915. 8z. V. K. z—i lakosnak a zagrebi kereske­delmi és iparkamaránál 1914. évi junius hó 22-én 550. szám alatt letett védjegyétől a törvényes oltalmat az 1895. évi XLI. t.-c. 3. szakaszának 4. pontja értelmében megvonom és annak az 1890. évi II. t.-c. 21. §-ának d) pontja alapjáni törlését rendelem el. Indokok: A szóban forgó védjegyet az oltalomból ki kellett zárni, mert a védjegyen vegyelemzési adatok, kitüntetési érmek és érdemrendek képei foglaltatnak anélkül, hogy a védjegytulajdonos ezeknek valódi­ságát, illetve jogos használatát igazolta volna s ezáltal védjegye a tisztességes ver­seny szempontjából kifogás alá esik, ameny­­nyiben az a fogyasztóközönség tévedésbe ejtésére látszik alkalmasnak. 44. A uBi.z Hindenburg» szavakból álló véd­jegy egyrészt, mint minőségjelző, másrészt mint olyan, mély hasonlóáruknak egymástól való megkülönböztetésére alkalmatlan, törölni ren­deltetik. (A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1915. évi julius 24-én kelt határozata). 1158—1915. sz. A H. M. szül. S. L. budapesti cég részé­ről a budapesti kereskedelmi és iparkamará­nál 29914. szám alatt bemutatott védjegy­től a bejelentőnek meghallgatása után a védelmet az 1890. évi II. t.-c. 1. §-a alap­ján megvonom és a védjegynek ugyancsak a törvénycikk 21. §-ának d) pontja szerint való törlését rendelem el. Indokok-. A védjegy, mely szivarkapapir, szivarkahüvely és szivarszipkára tétetett le, a «Riz Hindenburg» kitételből áll. A Riz szó minőségjelző, minthogy a szi­­varkapapirok, amelyek állítólag a rizs nö­vényrostjaiból készíttetnek, riz elnevezéssel szoktak forgalomba kerülni. Ezért ez a szó megkülönböztetési képességei nem bír. A Hindenburg szó pedig azért nem al­kalmas arra, hogy védjegynek alkatrészét tegye, mert e szó tudvalevőleg a mostani nagy idők egyik legkimagaslóbb alakjának a neve. Már pedig oly egyéneknek a nevei, akik a most folyó háborúnak eseményeivel ilyen vonatkozásban állanak, nem alkalmasak arra, hogy az egyik termelőnek az árúit más termelőnek hasonló árúitól megkülön­böztessék, mert az efféle jelzések — tekin­tettel arra, hogy általánosan fölkapott hasz­nálatuknál fogva velük a fogyasztóközön­ség úton-útfélen találkozik, — nem keltik azt a benyomást mintha védjegyekkel állana szemben, hanem azt a hiedelmet ébresztik, hogy a termelőnek vagy elárúsítónak az illető kiváló férfiú iránti rokonszenvének, elismerésének, illetve hódolatának megnyil­vánulásai. Minthogy mindezek alapján a védjegy az árú származására utalónak el nem ismer­hető, a Hindenburg tábornagy részéről

Next

/
Thumbnails
Contents