Szabadalmi Közlöny, 1915 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1915-04-15 / 8. szám
8. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 317 2. §-ának alkalmazása folytán tilos a Németbirodalom, Ausztria és Magyarország honosainak Franciaországban szabadalmazott bármely találmányt gyakorlatba venni. 3. cikk. Ha valamely szabadalmazott találmány, amelynek gyakorlatba vétele az előző cikk értelmében tilos, közhasznúnak, vagy a honvédelem érdekében állónak ismertetik el, annak gyakorlatba vételét egészben vagy részben és ideiglenesen az alábbi 4. cikkben megállapított feltételek és alakiságok mellett az állam részére kell fönntartani, illetve egy vagy több francia állampolgársággal bíró egyének, vagy a szövetséges és semleges államok egy vagy több alattvalójának lehet átengedni. 4. cikk. A szabadalmazott találmányoknak az állam által való gyakorlatba vetele áz illetékes közüzem által történik s a kereskedelmi-, ipari-, posta- és távirdaügyi, továbbá a pénzügyi és egyéb érdekelt miniszterek együttes megállapodása alapján rendeltetik el. A magánosok által történő gyakorlatba vételre az engedélyt az ipar- és kereskedelemügyi miniszter javaslata alapján kiadott dekrétum útján lehet elnyerni. A dekrétumot és a határozatot annak a bizottságnak a véleményezése alapján lehet kiadni, amely bizottság a következő tagokból áll: 1 államtanácsos, mint elnök, a kereskedelmi-, ipari-, posta- és távirdaügyi miniszternek 2 kiküldöttje, az igazságügyi miniszternek 1 kiküldöttje, a hadügyminiszternek egy kiküldöttje, a tengerészeti miniszternek egy kiküldöttje^ a külügyminiszternek egy kiküldöttje. 4 tag, akiket a művészeti és iparművészeti tanácsnak, a nemzeti ipari tulajdonjogi hivatal műszaki bizottságának, a Szajnamenti kereskedelmi törvényszéknek és végül a párisi kereskedelmi kamarának tagjai közül kell választani. A nemzeti ipari tulajdonjogi hivatal igazgatója a főelőadói tisztet tölti be és tanácskozási joggal bír. Műszaki előadókat a bizottságba tanácskozási joggal miniszteri rendelettel lehet beosztani. Az engedélynek harmadik személyek részére való átruházás semmis és hatálytalan, ha azt az alább meghatározott alakban meg nem erősítették. 5. cikk. Az előző cikkek rendelkezései nem érintik azoknak a szabadalmi engedélyeknek a hatályát, amelyet a Németbirodalomnak, vagy Ausztria-Magyarországnak alattvalói szabályszerűen adtak francia állampolgároknak, illetve védenceknek, vagy a szövetséges és semleges államok alattvalóinak, föltéve, hogy ezek az engedmények Németország alattvalói részéről 1914. évi augusztus hó 4. napja előtt. Ausztria-Magyarország alattvalói részéről pedig 1914. évi augusztus hó 13. napja előtt szereztettek meg, vagy ha kellően igazolva vau, hogy az engedmények vagy engedélyek tényleg az említett határidők 'előtt tétettek. 6. cikk. Az ellenségeskedések tartama alatt egy később rendeletileg megállapítandó időpontig, mint közrendbe ütköző cselekmény, tilos a Németbirodalom és Ausztria- Magyarország alattvalói részére olyan pénzbeli szolgáltatásokat teljesíteni, amelyek a megelőző 5. cikkben megállapított határidőnél régebben történt szabadalom-átruházásokból és használati engedélyekből származnak. 7. cikk. A jelen törvény rendelkezései nem nyernek alkalmazást Elzász-Lotharingiáuak, Lengyelországnak és Csehországnak lakosaira, akik a Németbirodalomnak, illetve Ausztriának alattvalói ugyan, de Franciaországban tartózkodási engedélyt nyertek. 8. cikk. A jelen törvény rendelkezései Algírra is alkalmazandók. A gyarmatokra és a védterületekre nézve külön rendeletek fognak intézkedni. * A törvényhez fűzött indokolásból megemlítendőnek tartjuk a következőket: A kereskedelmi összeköttetéseknek Németországgal és Ausztria-Magyarországgal 80
