Szabadalmi Közlöny, 1915 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1915-04-15 / 8. szám
'316 SZABADALMI KÖZLÖNY. ;8. szám. ‘nak szava né legyen. Ez nem jelentene egyebet, mint a hatáskörök visszaforgatását, ínért megtörténhetnék, hogy a magasabb' fokú hatóságnak a lajstromozás alkalmával hozott határozatát рогоз eljárás folytán az alsóbb fokú hatóság változtathatná meg. Természetes, hogy az ügyeket így rendezni nem lehet. Szükséges volt tehát, hogy a szabadalmi tanácsnak, illetve elnökének a hozzászólás és közreműködés joga a pörös 'ügyekben is biztosíttassék. Egyúttal pedig föl kellett használni az alkalmat arra, hogy az új polgári pörrendtartásnaka közvetlenség elvén alapuló némely rendelkezését a védjegyügyi pörös eljárásba is átültessük. Ilyen rendelkezések mindenekelőtt a szakértők véleményének ellenőrzésére és a felek fölszólalási jogára vonatkozó szabályok. Az 55/1901. К. M. számú rendelet, mely a védjegypörökben követendő eljárást szabályozza, a szakértők meghallgatása tekintetében a feleknek semmiféle hozzászólási és ellenőrzési jogot nem biztosít. A szakértők meghallgatása zárt ajtók mögött, a felek minden közreműködése nélkül folyt le, a felek nem is tudták, kik adtak ügyükben szakértői véleményt, s így megtörténhetett, hogy ügyükben a legtöbbször döntő jelentőségű véleményt konkurrensük adta. Ezen a visszás helyzeten segít a most kiadott rendelet, amidőn egyrészről az elfogultságra alapítható kifogások megtételére a feleknek módot ad és ezzel a pártatlan ítélkezésnek újabb biztosítékát teremti meg, másrészről pedig, amidőn lehetővé teszi, hogy a felek a szakértő véleményére észrevételeiket megtehessék és ilyképen az ügy műszaki, kereskedelmi é3 ipari vonatkozásait megvilágíthassák. Nevezetes újítás a védjegytanács újonnan kiadott szabályzatában az a rendelkezés, amely a feleknek a védjegytanács üléseiben megjelenési és fölszólalási jogot biztosít. Ezzel az érdekeltségnek régi kívánsága megy teljesedésbe és előreláthatólag gyökeresen megszünteti azokat a panaszo- j kát, amelyek azon alapultak, hogy a felek a j bírósággal való közvetlen szóbeli érintkezés lehetőségétől eddig teljesen el voltak zárva és hogy ilyképen az ügyet a tanács tagja: csak az előadónak minden ellenőrzést nélkülöző tájékoztatása alapján ismertették meg. Jóllehet a védjegytanács csak véleményező testület, a feleknek megjelenési és fölszólalási joga mégis rendkívül nagyjelentőségű, mert alkalmuk nyílik ezáltal arra, hogy az általuk ügydöntő jelentőségűnek tartott érvekre és bizonyítékokra közvetlenül a tanács előtt rámutathassanak és az előadó ismertetését észrevételeikkel kiegészíthessék. A föntiekben vázolva a most életbe léptetett reform főbb újításait, meg lehet állapítanunk, bogy mindaz, ami az eddigi helyzet javítására a fönnálló törvények korlátain belül történhetett, megvalósíttatott, s így teljes joggal remélhető, hogy az új intézkedések a védjegyintézmény fejlődésére jótékony hatással lesznek. Dr. Sz. J. A német, magyar és osztrák szabadalmak gyakorlatba vételéről szóló francia törvény. A francia kamara törvényjavaslatot fogadott el, amely a Németországgal, Magyarországgal és Ausztriával szemben elrendelt ügyletkötési tilalomról szóló 1914. évi szeptember 27-iki dekrétumnak hatályát a szabadalmakra is kiterjeszti. Az új törvény szövege a következő: 1. cikk. A hadi állapotból kifolyólag az ellenségeskedések tartama alatt további rendelkezésig szabadalmat és pótszabadalmat nem szabad adni olyan találmányra, amelyet közvetlenül vagy közvetve, közvetítő személyek útján a Németbirodalom alattvalói 1914. évi augusztus hó 4-ike után, vagy Ausztria és Magyarország alattvalói 1914. évi augusztus hó 13-ika után jelentettek be. 2. cikk. Ugyanezen időn át az említett 1914. évi szeptember 27-iki dekrétum 1. cikk
