Szabadalmi Közlöny, 1914 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1914-06-01 / 11. szám
11. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 539 már fölpörös árúinak ismertető jele volt az illető forgalmi körökben. Alpörös elutasítani kéri fölpöröst keresetével, mert az alaptalan és tárgytalan amennyiben ő védjegyét a kereset beadása előtt töröltette úgy, hogy a kereset beadásakor, neki már Mona Lisa védjegye belajstromozva nem volt. Tekintettel arra, hogy alpörös kétségtelenül beigazolta, hogy ő Mona Lisa védjegyének törlését, a fölpöröri keresetnek 1912. évi junius hó 27-én történt beadása előtt 16 nappal, azaz 1912. évi junius hó 11-én kérte és a törlés a védjegylajstrom tanúsága szerint 5 nappal a fölpörösi kereset beadása előtt azaz 1912. évi junius hó 22-én tényleg töröltetett is, a fölpörösi keresetet, mint tárgytalant vissza kellett utasítani. Az 1895. évi XLI. t.-e. 6. §-a alapján megállapított költségekben fölpörösi céget marasztalni kellett, mert fölpörös némi gondosság mellett tudomást szerezhetett volna arról, hogy a kereset beadása előtt jóval már alpörösi cég védjegyéről lemondott és így elkerülhette volna azt, hogy tárgytalan keresetével alpörösnek költségeket okozzon. A fertőtlenítőszerek megjelölésére szolgáló «Lysochlor» szóvédjegy a «Lysol л szóvédjegygyei össze nem téveszthető. 280—1914. sz. Sch. & M. fölpöröst, R. G. alpörös ellen beadott az alpörös részére a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 19785. sz. a. lajstromozott «Lysochlor» szóvédjegy törlésére irányuló keresetével elutasítom. Egyúttal kötelezem fölpöröst, hogy alpörösnek jelen határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett 800, azaz nyolcszáz korona pörköltséget fizessen meg. Indokok: Fölpörös, mint a «Lysol» szóvédjegy tulajdonosa, azon az alapon kéri a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál későbben lajstromozott ugyancsak fertőtlenítőszerek megjelölésére szolgáló «Lysochlor» védjegynek a törlését, mert az hangzásánál, valamint képzésénél fogva a fölpörösi védjeggyel összetéveszthető és így a fertőtlenítőszereket vásárló közönséget az árúszármazása és minősége iránt tévedésbe ejtheti. Alpörös tagadja, hogy védjegye fölpörös védjegyével összetéveszthető volna. Utal arra, hogy a Lysolt gyors fertőtlenítésnél már nem használják, hanem csak is a Lysochlort és így már azért sem lehet a két védjegyet egymással összetéveszteni, mert az azokkal jelzett szerek teljesen más célt szolgálnak. De akinek csak némi fogalma is van a gyógyszerészeti elnevezésekről, az nem állíthatja, hogy a két elnevezés hasonló hangzású, amikor a gyógyszerészeti készítményeket jelző védjegyeknél egy betűnyi eltérés is nagy különbséget jelent, a jelen esetben pedig egy egész szótag a különbség. Ez a szótag állapítja meg a nagy fonetikai különbséget a két szóvédjegy között. Alpörös rámutat arra, hogy neki nem lehet érdéke a két védjegynek összetévesztése, akkor amikor az ő Lysochlorjának kilogrammja 15 koronába, a Lysolnak kilogrammja pedig csak 3 koronába kerül. Végül rámutat alpörös még arra a körülményre is, hogy a Lysochlor csak orvosi rendeletre kapható, míg a Lysolt drogueriák bárkinek is kiszolgáltatnak és így a két védjegynek az összetévesztése teljesen ki van zárva. A jelen kérdés elbírálásánál mindenekelőtt meg kellett állapítani azt, hogy míg a Lysollal jelölt szert drogueriákban bárki kaphatja, addig a Lysochlorral jelölt, sokkal gyorsabb hatású szert csakis orvosi rendeletre szolgáltatják ki. így tehát a Lysolt vásárló közönséges vevő a Lysochlorral jelölt szerhez orvosi rendelvény nélkül nem juthat, tehát alkalma sem nyílik, hogy a Lysochlort a Lysol hátrányára avval összetévessze. A Lysochlort orvosi rendelvénnyel vásárlók pedig, valamint az orvosok és gyógyszerészek már csak azért sem téveszthetik össze a Lysochlort a Lysollal ez utóbbi, 137
