Szabadalmi Közlöny, 1913 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1913-01-01 / 1. szám

26 SZABADALMI KÖZLÖNY. 1. szám.

mére alakult s 1911. évi junius 2-án revideált párisi egyezmény 4. cikkének d) pontjában meghatározott elsőbbségi nyilatkozat az előző bejelentés idejére és országára vonatkozólag meddig adható be, továbbá, hogy az ott megjelölt bizonyítási okiratokat egyidejűleg kell-e bemutatni. Ha a nyilatkozat, vagy a bizonyító okiratok kellő időben be nem nyújtatnak, a bejelentésre vonatkozó elsőbbségi igény hatályát veszti.

III. cikk.

A védjegyoltalomról szóló 1894. évi május hó 12-iki törvény *) a következőleg módosíttatik :

1. A 4. §. a következő szövegezést nyeri :

4. §. A lajstromba való bejegyződ megtagadandó a szabadjegyek és azon védjegyek tekintetében :

1. amelyek.......... (marad, mint eddig) ;

2. amelyek állami címereket, vagy egyéb állami fenség jelvényeket, vagy valamely belföldi helynek, belföldi községnek, vagy más közintézménynek címerét tüntetik föl;

3. amelyek.......... (marad, mint eddig).

A 2. pont rendelkezése nem alkalmazandó akkor, ha a bejelentő jogosítva van a címernek vagy a fenség jelvénynek a védjegyben való viselésére.

Azok a jelvényok, amelyek töröltettek .... (marad mint eddig).

2 A 24. § után, mint 24a-24h. §§-ok, a következő rendelkezések iktatiatnak be :

24. a) §. Jogképes egyesületek, amelyek ipari célokat követnek, ha árók előállítására vagy forgalomba hozatalára irányuló vállalati üzemmel nem is bírnak, bejelenthetnek védjegyeket, amelyek tagjaik vállalati üzemében árúk megjelölésére szolgálnak. (Egyesületi jelvények.)

A jogi személyek az egyesületekkel azonos elbírálás alá esnek.

Az egyesületi jelvényekre, amennyiben az alábbiakban eltérő rendelkezés nem foglaltatik, az 1. és következő §§-ok rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

24. b) §. Az egyesületi jelvény bejelentéséhez jelvónyszabólyzat csatolandó, amely az egyesület nevéről, székhelyéről, céljáról és képviseletéről, a jelvény használatára jogosítottak köréről, a használat föltételeiről s az érdekeltek jogairól és kötelezettségeiről a jelvény megsértése esetén, tájékozást nyújt. Későbbi változtatások a szabadalmi hivatallal közlendők. A jelvényszabályzatba való betekintés mindenkinek meg van engedve.

Minden ogyes egyesületi jelvényért a bejelentés alkalmával 200 márka, a bejelentés megújítása esetén pedig 100 márka díj fizetendő. Ha az első bejelentés nem vezet lajstromozásra, a díjból 100 márka visszatéríttetik.

24. c) §. Az egyesületi jelvények lajstromának

*) Ij. Szál). Közi. 1ÜC2. évf. 44-dik számának mellékletén.

berendezésére vonatkozólag a szabadalmi hivatal intézkedik.

24. d) §. Az egyesületi jelvény bejelentése, vagy belajstromozása által megszerzett jog, mint ilyen, másra át nem ruházható.

24. e) §. Az egyesületi jelvény törlését, a 9. §. 1. és 3. pontjainak érintetlenül hagyása mellett, harmadik személyek akkor kérhetik :

1. ha azon egyesület, amelynek részére a jelvény bejegyeztetett, már nem áll fönn ;

2. ha a jelvény valamely, az egyesületi céloknak ellentmondó módon használatik. Ilyen visszaélésszerű használatnak tekintendő az, ha a jelvény használatának mások részére való engedélyezése alkalmat ad arra, hogy a forgalom valamely árú származása vagy tulajdonsága tekintetében tévedésbe ej tessék.

Az 1. pont esetében a 9. §. 5. bekezdése alkalmazandó.

24. f) §. Az egyesületi jelvény jogtalan használata esetén az egyesületet megillető kártérítési igény (14. §.) a tagokat ért kárra is kiterjed.

24. g) §. Ha a szabadalmi hivatalnál beigazoltatik, hogy valamely bejegyzett védjegyet a jelen törvény életbeléptéig valamely egyesület egyesületi jelvény gyanánt használt, az egyesület kérelmére az illető jelvény egyesületi jelvény gyanánt a lajstromban átírandó. A kérelem a jelen törvény életbelépését követő egy éven belül terjesztendő elő, s ezen időpontig az egyesületi jelvények bejelentésére vonatkozólagfönnálló rendelkezéseknek is eleget kell tenni. A jelvény megújítására vonatkozó határidő és kérelem beadásával veszi kezdetét.

24. h) §. Az egyesületi jelvényekre vonatkozó rendelkezések külföldi egyesületi jelvényekre csak akkor nyernek alkalmazást, ha a hivatalos lapban foglalt hirdetmény által a viszonosság fönnállása közzététetik.

IV. c i к к.

Jelen törvény az ipari tulajdonjogok oltalmára vonatkozó, 1911. évi junius 2-án revideált párisi egyezménnyel egyidejűleg lép hatályba.

A törvényjavaslat indokolása megállapítja, hogy a Washingtonban revideált egyezmény 2. cikke szerint az oltalom nem tehető függővé attól a körülménytől, van-e az egyezményhez tartozó államok alattvalóinak üzleti telepük abban az országban, amelyben az oltalmat igénylik. A német használati minta és védjegytörvények, továbbá a tisztességtelen versenyről szóló törvény — néhány kivételtől eltekintve — az oltalom előfeltétele gyanánt belföldi vállalat létezését írja elő, ennélfogva az Unió végrehajtása céljából ezen rendelkezéseket meg kellett változtatni és pedig olyképen, bogy az unióbeliek részére egyezményileg bitosított ezen szabadság a belföldieket is megillesse. Ezt a eélt szolgálja a törvényjavaslat I. cikke.

Az elsőbbségi igény érvényesítésének idejére és módjára vonatkozólag jelenleg nincs törvényes rendelkezés, s a gyakorlat az, hogy az elsőbbségi igény