Szabadalmi Közlöny, 1913 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1913-11-15 / 22. szám

1082 amennyiben a bírói osztály azt szükséges­nek látná, szakértők meghallgatásának az elrendelését kéri. Alpörös, a fölpörösi korábbi szabadalom gyakorlatbavételét is tagadja és előadja, hogy a fölpörösi szabadalmi leírás szerint készülő falbetét olyan óriási súlyú, hogy fölpörös csak egy-két pénzszekrényt szerelt föl az említett falbetéttel és a további gya­­korlatbavételtől elállóit. A bírói osztály, a felek által a poriatok­ban előadottak figyelembevételével és az al­­pörösi 39476. számú szabadalom tárgyának a fölpörös által hivatkozott 20431. számú szabadalom tárgyával történő összehason­lítása alapján a következőket állapította meg : A 20431. számú szabadalmi leírás 1901. évi február hó 5-én jelent meg, tehát az alpörösi szabadalom tárgyát képező talál­mánynak 1906. évi junius hó 27-ikén tör­tént bejelentése előtt mint nyomtatvány már közzé volt téve. A 25431. számú szabadalmi leírásban pénzszekrények, értéktartók, pénztári helyi­ségek, ajtók stb. számára szolgáló falbetét van ismertetve, míg az alpörösi szabadalom leírása tűzmentes szekrények kitöltésére való massza előállítására vonatkozó eljárást ismertet. Tűzmentes szekrények páncéllemez kö­zeinek kitöltése céljából múkőmasszának az alkalmazása azonban, már a 20431. számú szabadalom leírásából vált ismeretessé, ami különösen a most hivatkozott leírás 1. és 2-ik hasábjának utolsó bekezdéséből tűnik ki, ahol 4 rész cement, 2 rész korund, 2 rész salak és 2 rész kovaföld keverékéből álló tűzálló és szilárd masszának a pénzszek­rények páncéllemezei közé történő betöltése van leírva. Noha a fölpörös által hivatkozott ante­­rioritásban a műkőmassza alkotórészei kö­zött az apróra tört üveghulladék, magnézit és mágnéziumklorid kifejezetten nincsen meg­említve, azért ez utóbbi három alkatrésznek műkőmassza előállítása céljából történő al­kalmazása még sem állapít meg szabadal­22. szám. mazható találmányt, mert külön műszaki hatást eredményező lényeges változtatásnak vagy újításnak nem tekinthető, szemben a 20431. számú szabadalmi leírásban fölsorolt, keményre égetett téglák, chamotte, cement, beton, korund, salak, kovatöld és hasonlók keverékéből álló műkőmasszával. Hogy a műkőmassza alkotórészeinek az alpörösi szabadalom igénypontjaiban meg­határozott adagolása eredményezne valami külön műszaki hatást, az alpörös nem iga­zolta, de még valószínűvé sem tette. Bírói oszt. 1912 október 21. Valamely találmány a maga egészében és nem allcat elemeire bontva lévén elbírálandó, a bírói osztály ezen az alapon a megtáma­dott szabadalom tárgyának a fölhozott ante­­rioritástól eltérő voltát és találmányi jellegét megállapította. 15712/912. A m. kir. szabadalmi hivatal birói osz­tálya a tényállás és a felek érveinek mér­legelése után úgy találta, hogy fölpöröst keresetével elutasítani kellett. Megállapította a birói osztály, hogy úgy a megtámadott, mint az anterioritásként fölhozott 22155. sz. szabadalom ugyanazon célt, a tökéletesebb füstmentes zárást és tö­mítést szolgálják de hogy a megtámadott szabadalomnál az e célból alkalmazott szer­kezeti megoldás egészen más. A 22155. sz. szabadalom leírásában is­mertetve van a füstmentes zárás céljából alkalmazott oly egyetlen ajtó, mely csukló­sán forgatható és mely szélein az ajtókeret felé kiemelkedő ékalakú lécekkel van el­látva, melyek a keretnek szintén ékalakú hornyaiba illenek és ismertetve van az ajtó­ban alkalmazott kúpos mélyedésben ágya­zott kúpos reteszcsap, melynek excentrikus tárcsája az ajtókeret mélyedésébe fogódzik. A megtámadott szabadalomnál két ajtó nyer alkalmazást, melyek közül a külső ajtónak elhelyezése nem sarkak segélyével, hanem belső oldalára erősített és ajtókeret kivágásaiba tolható nyújtványokkal történik ; a belső ajtóra egy rugalmas fogantyú van SZABADALMI KÖZLÖNY.

Next

/
Thumbnails
Contents