Szabadalmi Közlöny, 1912 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1912-08-01 / 15. szám
664 SZABADALMI KÖZLÖNY. 15. szám. két, melyeket bejelentő újnak s melynél fogva a bejelentés tárgyát szabadalmazhatónak tartja, már magában foglalja. Megtagadandó volt a szabadalom a bejelentés 2. igénypontjának tárgyára is, mert az a körülmény, hogy bejelentő a plombarészek közepét az eddig szokásos kiemelkedések helyett, befelé nyúló dudorodásokkal látja el, tekintettel általában, ezen fajta plombáknál úgy a dudorodások, mint a kiemelkedések kis méretezésére, továbbá arra, hogy a zsinór rögzítése céljából a plomba mindkét esetben megfelelő lezáró eszközzel való külön összeszorítást igényel, csakis lényegtelen alakbeli változtatásnak volt minősíthető s nem lehetett benne oly új műszaki hatást létesítő különbséget megállapítani, meiyné! fogva arra a szabadalom megadható lett volna — annál kevésbbé, mert a 2. igénypont — bejelentő állítása szerint is az 1. igényponttal kapcsolatban bírálható csak el s így az 1. igénypont tárgyának megdöltével, amaz szintén nem volt szabadalmazható. Bej. oszt. 1911 február 24. A bejelentési osztály a szabadalmat megadta, mert a íölszólaló részéről anyagcserének minősített tevékenység folyományaképen olyan új műszaki hatás jelentkezését látta, amely a szabadalmazható találmányi jelleget megállapítja. A bírói oszt. a határozatot megváltoztatta. J. 1198. 4458/911. Fölszólaló a szabadalom megtagadását kéri, mert szerinte a bejelentés tárgya nem találmány és nem is új. Nem találmány, mert az ismeretes zománcozott vasból készült gázfőzőkkel szemben csupán anyagcsere, melynek új műszaki hatása nincsen de nem is új, mert R. 0. katalógusában 463. szám alatt leírt gázt'özöjénél is kerámiai anyagok alkalmaztatnak. Bejelentő a bejelentés tárgyának új műszaki hatását abban látja, hogy a zománc nem pattogzik le, ennélfogva jobban tisztítható. Az újdonságrontóul fölhozott nyomtatványok nem azonosak a bejelentés tárgyával, mert csakis a nagyobb gázfözó tűzhelyek burkoló csempéit ismertetik, nem pedig azt, hogy a gázrechaud maga volna kerámiai anyagból készítve. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a felek által fölhozottak mérlegelése után a szabadalmat engedélyezhetönek találta, mert úgy találta, hogy a fölhozott anterioritások a bejelentés tárgyának újdonságát le nem rontják, minthogy azonban nem a gázfóző szerkezeti részei, hanem csakis a főző burkoló köpenye van kerámiai anyagból készült csempékből összeállítva. De nem lehetett fölszólalónak a találmányi jelleg hiányára alapított érvelését sem elfogadni, mert a gázreuchaud szerkezeti részeinek zománcozott vas helyett kerámiai anyagból való készítése által új műszaki hatásként jelentkezik az, hogy a zománc lepattogzása elkeríthetik és így a készülék tisztántartása megkönnyíttetik, miért is a zománcos vasból készült gázfőzőkkel szemben a bejelentés tárgyát pusztán anyagcserének minősíteni nem lehetett. De nem volt a bejelentés tárgya egyszerű átvitelnek sem tekinthető, dacára annak, hogy más zománcozott vastárgyat is készítenek kerámiai anyagból, illetve fordítva; minthogy az erősen tagolt komplikált szerkezetű gázrechaudnak kerámiai anyagból való készítése oly nehézségekkel jár, hogy ennek az anyagnak a gázrechaudnál való alkalmazása feltalálói tevékenységnek volt tekintendő. Bejelentési oszt. 1911. február 7. 14250/912. A bejelentési osztály határozatát meg kellett változtatni és a bejelentés tárgyára a szabadalmat meg kellett tagadni, mert a fölszólaló által a fölfolyamodás során hivatkozott és bemutatott Tecbn. Rundschau című folyóirat 1903. évi folyamának 23-ik számában (268. oldalon) ismertetett porcellánból készült bunsenégőre nézve a bírói osztály megállapította, hogy annak összes alkotó részei, nevezetesen az égőfej is, porcellánból készülnek. Minthogy pedig a bejelentés tárgyát képező főzőkészüléket is az jellemzi, hogy állványa és lángzófeje kerámiai anyagból, tehát porcellánból áll, ezen kiviteli mód a hivatkozott anterioritással szemben, új találmánynak nem volt minősíthető, nemcsak újdonsághiánya folytán, de még azért sem, mert a bunsen-égőnél ismeretes kerámiai anyag alkalmazásának egyszerű átvitele gázfőző készülékekre, semmifóie föltalálói tevékenységet nem igényel, minthogy a gázfőzőkészülék lényegében nem más,, mint megfelelő alakban kiképezett bunzen-égő. Bírói oszt. 1912. junius 24. A bírói osztály a íölperes részéről fölhozott állítólagos nyilvános gyakorlatba vételt egyrészt, mert az a kísérletezés kereteit meg nem haladta, másrészt, mert annak nyilvánossági jellege is hiányzott és végül, mert az állítólagosán nyilvános gyakorlatba vételnél használt berendezésekkel az eljárás a szabadalmazott eljárással azonos módon foganatosítható nem is volt — ujdonságrontónak nem tekintette és ehez képest a keresetnek helyt nem adott. A szab. tanács h. h. 15027/911. A m. kir. szabadalmi hivatal bírói osztálya a fölpöröst keresetével egészben elutasítandónak találta. Fölpörös ugyanis a megtámadott alperesi szabadalmak ujdonsághiányának kimutatására a pör során nemcsak, hogy nem mutatott be, de még csak meg sem nevezett olyan közzétett nyomdaterméket, mely az alperesi szabadalmak bejelentése előtti időből származva, a megtámadott szabadalmak ujdonsághiányát I igazolná.
